Százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen. A bérolló ráadásul tovább nyílt - írják közleményükben.
A közleményben azt írják a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek igaza volt, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapodást.
A KSH adatai szerint májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt. Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. - írják.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért.
Szerintük a statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be. Azt írják a KSH kimutatásából több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett - amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával - figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is, akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. A módszertan tehát rossz, és alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására - írja a szakszervezet.
Fotó: Pixabay
A KSH adatai szerint májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt. Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. - írják.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért.
Szerintük a statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be. Azt írják a KSH kimutatásából több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett - amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával - figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is, akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. A módszertan tehát rossz, és alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására - írja a szakszervezet.
Fotó: Pixabay
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele