Százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen. A bérolló ráadásul tovább nyílt - írják közleményükben.
A közleményben azt írják a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek igaza volt, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapodást.
A KSH adatai szerint májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt. Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. - írják.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért.
Szerintük a statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be. Azt írják a KSH kimutatásából több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett - amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával - figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is, akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. A módszertan tehát rossz, és alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására - írja a szakszervezet.
Fotó: Pixabay
A KSH adatai szerint májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt. Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. - írják.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért.
Szerintük a statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be. Azt írják a KSH kimutatásából több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett - amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával - figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is, akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. A módszertan tehát rossz, és alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására - írja a szakszervezet.
Fotó: Pixabay
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Pályaválasztás az AI korában: így válassz egyetemet 2026-ban
A továbbtanulásnál a választás súlyát az elmúlt években jelentősen megnövelte a mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése, amely alapjaiban... Teljes cikk
Négymillió forinttal szívódott fel az önjelölt ács
Az ügyészség csalás és lopás elkövetésével vádolta meg a férfit. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 10 követelés, ami minden dolgozót érint – országos petíció indult a bérek és a munkafeltételek miatt 3 napja
- Elhunyt a magyar szakszervezeti mozgalom egyik meghatározó alakja 1 hete
- Elszámolhatták a pedagógusbéreket, a PDSZ szerint több pénz járna a tanároknak 1 hete
- Létrejött a bérmegállapodás a Magyar Postánál - Ennyivel nőnek a bérek 2 hete
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 2 hete
- Ekkora béremelést terveznek 2026-ra a magyar munkaadók 2 hete
- Béremelést kapnak a Tesco dolgozói 2 hete
- A friss számok szerint soha nem volt ilyen magas az átlagbér - mi áll a háttérben? 3 hete
- Becsapós béremelés: kevesebb pénz a zsebben? 3 hete
- Minimálbérből lakáshitel? Már közel 24 millió forint is elérhető 3 hete
- Mennyit lehet keresni Ausztriában? Itt a friss bérlista 3 hete


Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig