Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 3 éve

Szemünk világa - Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés munkajogi szabályairól

Az állások meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Kétségeim vannak ugyanakkor, hogy általában betartják-e a szabályt?! Hogy például 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül.

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit megállapító 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet hatálya azon munkavállalóra terjed ki, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A Rendelet alapján a napi 4 óra figyelembe vétele nem jelenthet problémát például a teljes munkaidőben foglalkoztatott, a munkakörükbe tartozó feladatok jellege alapján számítógéphez kötött szakmák esetében. A Rendeletnek való megfelelés gondot okozhat például abban az esetben, ha a képernyő mellett más munkavégzési helyek is megjelennek (pl. a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó alkalmazott rendszeresen megbeszéléseken vesz részt, vagy az informatika mellett a papírt is használja). A Rendelet szerinti 4 órát munkanaponként és nem valamely hosszabb időszak átlagában kell számítani.

Mennyi ideig ülhetünk a képernyő előtt?

A Rendelet általános szabályaként a munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy – általános szabályként – a folyamatos képernyő előtti munkavégzést

  • óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá
  • a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg [4. § (1) bek.].

    Számoljunk! A munkavállaló például napi 8 órás, tejes munkaidőben dolgozik. Egyfelől minden folyamatos 50 perc után „fel kell, hogy állítsák”, és valamely más, nem képernyő előtti munkavégzésnek minősülő tevékenységet kell, hogy a hatékony munkaszervezés keretében ellásson. Mert a Rendelet szerinti, óránként legalább tízperces szünet nem pihenőidő (mint például az Mt-ben szabályozott munkaközi szünet). Bár kétségtelen, az egyik 50 perc utáni 10 perc elkönyvelhető az Mt. alapján biztosítandó legalább 20 perces munkaközi szünet első feleként. Másfelől, ha a példabeli munkavállalónk egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozik – figyelemmel az 50 perc utáni minimum 10 perces szünetekre –, egy munkanapon legfeljebb 6 óra 40 percet tölthet a monitor előtt. Így, ha a munkaadó a munkaközi szünetet szükségszerűen a munkaidő megszakításával, és – az Mt. általános szabálya szerint – a munkaidőn kívül biztosítja, 1 óra 20 percnyi, nem képernyő előtti munkavégzésnek tekintendő feladat ellátását kell még a munkavállalóra bízni – ha munkaidejét hatékonyan és jogszerűen kívánják felhasználni.

    Összességében e rendelkezés azt is jelenti, hogy a munkáltatónak – az alapvetően számítógéppel ellátható munkakörökben, a példánk szerint, általános napi teljes munkaidőben és egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozó – munkavállalója számára valamennyi munkanapon munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia. Önöknél betartják ezt a szabályt?

    És akik a képernyő mögött maradhatnak

    A Rendelet szerint, amennyiben a képernyő előtti munkavégzés 50 perc utáni legalább 10 perces megszakítása

  • a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti (pl. a biztonsági őr a képernyőn figyeli az őrzött objektumot), vagy
  • az adott technológia (pl. megszakítás nélküli tevékenység végzéséhez kapcsolódó képernyős munkahely) miatt

    nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát [Rendelet 4. § (2) bek.]. Az előbbiekben felsorolt esetekben - szemben az általános szabállyal – a Rendelet megengedi a 10 perce szünetek összevonását.

    Összevetve a képernyő előtti munkavégzés tartamára vonatkozó általános és különös szabályt, az utóbbi esetben a munkavállaló rövidebb ideig, munkaideje 3/4-ben dolgozhat számítógép segítségével, miután a Rendelet általános rendelkezése szerinti esetben ez a tartam a munkaidő 5/6-a.

    Orvosi vizsgálat és szemüveg

    A munkáltató köteles – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését

  • a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
  • ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe [Rendelet 5. § (1) bek.].

    A munkavállaló az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően köteles a szem- és látásvizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be [Rendelet 5. § (2) bek.]. Minderre kerül sor, ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet.

    A Rendelet alapján, ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel A látásvizsgálat és az éleslátást biztosító szemüveg elkészítésének költségeit a munkáltató a munkavállalóval szemben nem érvényesítheti [Rendelet 6-7. §].

    Egy kúriai ítélet tényállása szerint a perben nem volt vitás, hogy a munkavállaló napi munkaidejének legalább négy óráját képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatával töltötte, ezért a Rendelet szerint a munkáltató a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatás keretén belül biztosította a képernyős munkakörben dolgozók számára előírt látásvizsgálatot, amelyen a felperes részére egy speciális lencsével ellátott szemüveget írtak fel. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. A dolgozó szemüveggel való ellátása természetbeni juttatás helyett olyan módon is történhet, hogy a szemüveget a munkavállaló vásárolja meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát vagy annak egy részét a munkáltató megtéríti. A munkáltató megtérítési kötelezettsége az éleslátást biztosító két szemüveglencsére és annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre értendő [Mfv.II.10.310/2010/3].

    BaBér
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Hasít a diákmunka egész évben

    Egyre jellemzőbb, hogy a diákok már nem csak nyáron, hanem év közben is folyamatosan munkát vállalnak összeegyeztetve az órarendjükkel, ezzel is... Teljes cikk

    Láthatatlan Csapatépítés… ahol az érzékeitek vezetnek

    Programot, ötletet kerestek csapatotok erősítésére? Szeretnétek, ha az együtt töltött idő igazán különleges élmény lenne, valami, ami több mint... Teljes cikk

    Nem akarom elküldeni, de mostanában nagyon nehéz a kollégával. Mit tegyek?

    Minden vezető ismeri azt a helyzetet, amikor valamelyik kollégája valahogy megváltozik, látszik, hogy nem érzi jól magát. Amikor megkérdezi tőle,... Teljes cikk