Szerencsésnek érzik magukat a fiatalok és a diplomások

Az ezer fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye szerint a szerencsések valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek, minden harmadik válaszadó pedig egyik csoportba sem sorolja be magát.

Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát - mutat rá a felmérés. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest. A

A magyarok egyharmada semmilyen szerencsejátékot nem próbált ki. A szerencsejátékok iránt a leginkább fogékonyak a férfiak (72 százalék), a diplomások (79 százalék), a fiatal középkorúak (73 százalék) és a budapestiek (78 százalék). A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

A szerencsejáték függőség komoly problémákat okozhatnak a szenvedélyes játékosok körében. Ezzel az állítással az 10 emberből 8 egyet ért, függetlenül a válaszadók nemétől, korától, iskolai végzettségétől vagy lakhelyétől. A szerencsejáték okozta problémákkal a játékosok 6 százaléka szembesült már élete során. A községben élőknek okozott leginkább problémát életükben a szerencsejáték, hiszen 9 százalékuk már találkozott élete során ilyen krízishelyzetével.

A válaszadók 58 százaléka szerint az államnak szigorúbban kellene ellenőriznie a szerencsejátékokat, míg 17 százalékuk ellenzi ezt, illetve egyötödük nem foglall állást a kérdésben. Az emberek háromnegyede tisztában van azzal, hogy a szerencsejátékokból befolyó adó fontos költségvetési tétel az államnak. A világ fejlett országainak döntő többségében a szerencsejáték és az állam kapcsolata nagyon szoros. Magyarországon a szerencsejáték-szervezés feltételeiről, a játékadó mértékéről és megfizetésének módjáról a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (Szjtv.) rendelkezik. Az a játék számít szerencsejátéknak, amely során megvalósul a tétfizetés, a véletlennek túlnyomórészt vagy kizárólagos mértékben szerephez jut, illetve a nyertesnek nyereményben részesülnek a végén.

Itthon 2007-ben közel 246 milliárd forint volt a különféle szerencsejátékok által bonyolított forgalom. A hagyományos sorshúzásos játékok, a sorsjegyek, illetve a sportfogadás területén dolgozó (néhány éve kaszinókat is működtető, saját közlése szerint ezen a piacon is kb. 50 százalékos részesedéssel bíró) állami Szerencsejáték Zrt. 2007-es, 144 milliárd forintos árbevétele alapján az 54. legnagyobb hazai vállalkozás - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.