Megjelent: 5 éve

TAJ-kártyánkat féltjük az adatlopástól

A hazai felnőtt lakosság körülbelül kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy adatlopás áldozatává váljon. Leginkább az okostelefonos alkalmazásokkal történő adathalászattól, illetve a TAJ-kártyánk ellopásától félünk. A Fellowes megbízásából készített reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók csaknem felének (40 százalékának) volt már adatlopással kapcsolatos rossz tapasztalata.

A többség bár maga sem bánik elég körültekintően bizalmas adatait tartalmazó irataival, nem bízik maradéktalanul a cégek adatkezelésében sem. Az adatok megosztásának három leggyakoribb oka az ügyintézés (68 százalék), az egészségügyi ellátás igénybevétele (64 százalék) és a munkakeresés/munkavállalás (58 százalék). Ugyanakkor a válaszadók több mint egytizede új emberek megismeréséhez és izgalmas tartalmak eléréséhez is megadja azokat. Utóbbiak esetében az adatok felhasználásának ellenőrzése igen korlátozott, a motiváció azonban, úgy tűnik, felülírja az óvatosságot.

A legkevésbé a nyereményjátékokat hirdető cégekben (77 százalék), a közösségi oldalakban, e-mail szolgáltatókban (71 százalék) és az online regisztrációt igénylő site-okban (68 százalék) bíznak a válaszadók. Az online támadástól félők 81 százaléka a közösségi oldalakon, e-mail szolgáltatókon keresztüli információátadástól tart a leginkább. Meglepő lehet talán, hogy a felmérésben résztvevők az e-mail címüket őrzik a legjobban. A papíralapú dokumentumok közül pedig a TAJ-kártyát.

„Sokszor, sok helyen kérik adatainkat, azonban magunk is felelősek vagyunk azért, hogy ezekkel a lehető legkevésbé lehessen visszaélni. Ügyelnünk kell bizalmas irataink tárolására és miután feleslegessé váltak, a megfelelő iratmegsemmisítésre, legyen szó adóbevallásról, számlalevélről, banki kivonatról vagy akár választási értesítőről. Annak is jó, ha tudatában vagyunk, hogy azok a cégek és intézmények, amelyeknek valamiért átadjuk adatainkat, szintén felelősek azok megfelelő kezeléséért. Ha ezt nem teszik meg, márciustól akár már sérelemdíj fizetésére is kötelezhetőek. Ez azt jelenti, hogy ha bizonyítható, hogy az adatkezelő jogellenesen kezelte az adatainkat vagy az adatbiztonság követelményeit megszegte – például azzal, hogy iratainkat nem megfelelően tárolta –, és ezzel sérülnek személyiségi jogaink, akkor bíróság előtt úgy lehet kártérítést követelni, hogy nem kell bizonyítani, hogy abból összegszerűen meghatározható hátrány származott. Ez nagy könnyebbség, hiszen ilyen esetekben a kár összegszerű meghatározása általában nehéz lenne. A sérelemdíj mértékét a bíróság ilyenkor az eset körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg” – világít rá egy új rendelkezésre dr. Halász Bálint ügyvéd, adatvédelmi szakértő.

Egy hulladékgyűjtő telepen tavaly a kutatók 763 kg szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 173 kg bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő, amihez bárki hozzáférhetett volna. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka, azaz majdnem egynegyede – iratmegsemmisítés híján – az adatlopás veszélyét és jelentős jogi kockázatot is hordoz.

„Csakhogy egy példát említsek, a megsemmisítés nélkül kidobott hulladékok között több száz önéletrajzot találtak a kutatók, amelyek egy fejvadász cég állományából származtak, noha a cég a honlapján is megerősítette, hogy a hozzá beérkező anyagokat gondosan és bizalmasan kezeli. Egy ilyen jellegű, hanyag iratkezelésért a NAIH 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a hatályos jogszabályok értelmében” - teszi hozzá a jogász szakértő.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök... Teljes cikk

DK: vissza kell állítani a nyugdíjszámításnál a svájci indexálást

A Demokratikus Koalíció ismételten arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor újra alkalmazza a svájci indexálást. Teljes cikk

A minisztérium szerint átlagosan 30 százalékos béremelés jár a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak

A szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó... Teljes cikk