Tévhitek az álláskeresésben
Kapcsolatok mindenhatósága, terjengős motivációs levél, az állást garantáló fejvadász. Néhány tévhit az álláskeresés világából. A buktatók elkerülésére karriertanácsadó segítségével hét pontba szedtük a leggyakrabban előforduló hibás elképzeléseket.
1. Kevés a szabad állás
Rengeteg pályázót ejt kétségbe a nyilvánosan közzétett álláshirdetések meglehetősen alacsony száma. A jó hír azonban az: vannak lehetőségek, ám a nyitott pozíciók 60-80 százaléka a rejtett álláspiacon található. A sikeres álláskeresés érdekében ezért célszerű körbenézni az ismeretségi körben vagy élni a spontán cégmegkeresések eszközével is.
2. Bizalomgerjesztő a terjengős motivációs levél
A pályázók gyakran úgy vélik, a motivációs levélben mindent részletekbe menően el kell magukról mondaniuk. Ám az eredmény: terjengős iromány, amitől a fejvadászok/személyzeti tanácsadók fejvesztve menekülnek, többnyire végig sem olvassák. Pedig a CV-nek és a motivációs levélnek elsősorban az állásinterjúra kell bejuttatnia a jelöltet: a többi már az itt nyújtott teljesítményen múlik.
3. Csak protekciósok kaphatnak jó állást
A kapcsolatok nélküli érvényesülés teljes képtelensége szintén gyakori tévhit. Az ismeretségi alapon ajánlott jelentkezőnek is legalább 4-5 másik pályázóval kell számolnia. Az ajánlás a CV-hez és a motivációs levélhez hasonlóan azonban csak az állásinterjúra juttathat be: itt már az álláskeresőnek kell bizonyítania rátermettségét.
4. A fejvadász dolga munkát adni
Az álláskeresők gyakran hajlamosak azt feltételezni: a fejvadász/személyzeti tanácsadó kötelessége munkát adni számukra. Az ő dolguk azonban megtalálni a legmegfelelőbb jelöltet az adott pozícióra. A pályázóknak jobban tudatosítaniuk kell magukban: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, a karrierépítés egyéni felelőssége, súlya nem ruházható át a szakemberre.
5. Az állásajánlat egyenértékű az álláslehetőséggel
Állásinterjúkon a jelöltek alkupozíciójuk megerősítése miatt előszeretettel hivatkoznak más munkaadóktól érkezett állásajánlatokra. Ám a bárki számára szabadon pályázható pozíciók, a folyamatban lévő interjúsorozat még korántsem egyenértékű a konkrét állásajánlattal. A csúsztatás azonban egy-két jól irányzott fejvadászi kérdéssel hamar kideríthető. A ferdítés nem szolgálja a pályázók előnyét.
6. A pályázónak mindig konkrét bérigényt kell mondania
A cégek stratégiai okokból saját bérajánlatuk előtt természetesen a pályázók bérigényét szeretnék bemérni. Az álláskeresőknek azonban nem kell rögtön konkrét bérigényt mondaniuk. A kérdést lehet finoman is hárítani, például azzal: a konkrét összeghez előbb nem árt tudni a cégnél szokásos juttatási csomag, cafeteria mértékéről.
7. A diploma mindent visz
Tévhit, hogy a diploma önmagában elegendő a kiszemelt pozíció elnyeréséhez. A felsőfokú végzettség rendszerint csupán résztényező, kötelező minimum. A kiválasztás során mindig többféle szempont, kompetencia (szakmai előélet, stabil idegen-nyelvtudás, személyiség, önérvényesítő készség, rátermettség, elhivatottság) együttes vizsgálata alapján döntenek a jelentkezők további sorsáról.
Takács Gabriella
Rengeteg pályázót ejt kétségbe a nyilvánosan közzétett álláshirdetések meglehetősen alacsony száma. A jó hír azonban az: vannak lehetőségek, ám a nyitott pozíciók 60-80 százaléka a rejtett álláspiacon található. A sikeres álláskeresés érdekében ezért célszerű körbenézni az ismeretségi körben vagy élni a spontán cégmegkeresések eszközével is.
2. Bizalomgerjesztő a terjengős motivációs levél
A pályázók gyakran úgy vélik, a motivációs levélben mindent részletekbe menően el kell magukról mondaniuk. Ám az eredmény: terjengős iromány, amitől a fejvadászok/személyzeti tanácsadók fejvesztve menekülnek, többnyire végig sem olvassák. Pedig a CV-nek és a motivációs levélnek elsősorban az állásinterjúra kell bejuttatnia a jelöltet: a többi már az itt nyújtott teljesítményen múlik.
3. Csak protekciósok kaphatnak jó állást
A kapcsolatok nélküli érvényesülés teljes képtelensége szintén gyakori tévhit. Az ismeretségi alapon ajánlott jelentkezőnek is legalább 4-5 másik pályázóval kell számolnia. Az ajánlás a CV-hez és a motivációs levélhez hasonlóan azonban csak az állásinterjúra juttathat be: itt már az álláskeresőnek kell bizonyítania rátermettségét.
4. A fejvadász dolga munkát adni
Az álláskeresők gyakran hajlamosak azt feltételezni: a fejvadász/személyzeti tanácsadó kötelessége munkát adni számukra. Az ő dolguk azonban megtalálni a legmegfelelőbb jelöltet az adott pozícióra. A pályázóknak jobban tudatosítaniuk kell magukban: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, a karrierépítés egyéni felelőssége, súlya nem ruházható át a szakemberre.
5. Az állásajánlat egyenértékű az álláslehetőséggel
Állásinterjúkon a jelöltek alkupozíciójuk megerősítése miatt előszeretettel hivatkoznak más munkaadóktól érkezett állásajánlatokra. Ám a bárki számára szabadon pályázható pozíciók, a folyamatban lévő interjúsorozat még korántsem egyenértékű a konkrét állásajánlattal. A csúsztatás azonban egy-két jól irányzott fejvadászi kérdéssel hamar kideríthető. A ferdítés nem szolgálja a pályázók előnyét.
6. A pályázónak mindig konkrét bérigényt kell mondania
A cégek stratégiai okokból saját bérajánlatuk előtt természetesen a pályázók bérigényét szeretnék bemérni. Az álláskeresőknek azonban nem kell rögtön konkrét bérigényt mondaniuk. A kérdést lehet finoman is hárítani, például azzal: a konkrét összeghez előbb nem árt tudni a cégnél szokásos juttatási csomag, cafeteria mértékéről.
7. A diploma mindent visz
Tévhit, hogy a diploma önmagában elegendő a kiszemelt pozíció elnyeréséhez. A felsőfokú végzettség rendszerint csupán résztényező, kötelező minimum. A kiválasztás során mindig többféle szempont, kompetencia (szakmai előélet, stabil idegen-nyelvtudás, személyiség, önérvényesítő készség, rátermettség, elhivatottság) együttes vizsgálata alapján döntenek a jelentkezők további sorsáról.
Takács Gabriella
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek



Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon