Nem férfi és nem kocka az informatikus

„Az utánpótlás tervezésében nálunk fontos szempont, hogy minél több lány, fiatal hölgy számára tegyük vonzóvá a műszaki szakmákat” – mondta Wilfried Porth, a Mercedes-Benz autógyár elnökségi tagja. Az apropó az április 23-án Európa-szerte megtartott Lányok napja volt. Ezen sok-sok munkaadó – közte számos magyarországi - hozta közelebb 14-17 éves lányoknak a mérnöki munkát, az informatika, a természettudományos szakmák világát nyílt napokon, cégbemutatókon, gyárlátogatásokon. A Mercedes gyáraiban például 600 fiatal lány nyerhetett betekintést a munkába, sőt maguk is kipróbálhatták például robottal a járműrajzolást.

Az európai cégeknek nagyon kellenek a műszaki szakemberek. Ebben az egyik rejtett tartalékot a fiatal, tehetséges hölgyek jelentik. Az ő figyelmüket pedig még a pályaválasztás előtt, tiniként kell felkelteni, többek között a műszaki szakmákról a társadalomban élő sztereotípiák leépítésével.

Sok állás, átlagon felüli fizetés
„Valóban kevés lány tanul informatikusnak. Volt olyan csoport, ahol én voltam egyedül lány, de nagy átlagban, 10 százalék körülire saccolom arányunkat”” – erősíti meg saját tapasztalatból Maksay Dorottya (a fenti képen), aki programtervező informatikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Magyarországon az Informatikai Vállalkozások Szövetsége 10 ezerre teszi a betöltetlen álláshelyek számát, az internetes állásportálok tele vannak ilyen ajánlatokkal (a Monsteren közel ezer üres pozíció érhető el), Németországban a Bitkom szakmai szervezet évente 10 ezer új IT álláshely keletkezik, 39 ezer pozícióra pedig nehezen találnak megfelelő jelöltet.

Ráadásul informatikusként biztos egzisztenciát is lehet teremteni. A fizetések.hu bérinformációs portál statisztikái szerint az IT szektorban az átlagfizetés 387 500 forint, programozóként a bruttó 450-550 ezer forint közötti sávban lehet keresni. A nyugat-európai fizetések pedig ennek két-, háromszorosát teszik ki. Ennek ellenére kevés a hölgy, de akadnak kivételek.

Miért idegenkednek ettől a lányok?
„A középiskolában a fizikát és az informatikát egyformán kedveltem” – indokolja pályaválasztását. Szeretett volna Budapestre jönni, a mérnöki pályát túl fiúsnak gondolta, így az ELTE és az informatika mellett tette le a garast.

Hogy miért választja olyan kevés hölgy ezt a szakmát? „Lehet, hogy általánosítanak, és azt gondolják, hogy sok a "kocka", vagyis sok az antiszociális, visszahúzódó ember, aki csak a gépek nyelvén ért, négy fal között zajlik az életünk.” Dorottya szerint ezek hamis sztereotípiák. „Tőlem is sokszor csodálkozva kérdezik, hogyan bírom. Én nem érzem, hogy bírnom kéne bármit is.”

Hogy mit szeret az informatikában?„Kreatívkodni és azt szeretem, ha van a munkámnak eredménye. Ha még látványos is, az még jobb. Az informatika nagyon nagy eszköztárat nyújt mindennapi problémák megoldására is. Annyira az életünk része, hogy észre sem vesszük. A nagyon hardware közeli dolgokkal sohasem voltam nagy barátságban. Inkább a felhasználóhoz közeli részeket kedvelem.”

Ezt adta a külföldi ösztöndíj
Már az egyetem alatt elkezdett dolgozni. Majdnem egy évet programozott PHP-ban, majd a Graphisoft alkalmazásába került, ahol tíz hónapot töltött. Részben iskola mellett, részben nyáron főmunkaidőben. Itt egy komplex szoftverben hibajavítást végzett és csapatban új funkciókat fejlesztett.

Dorottya pályájának meghatározó élménye volt egy egyéves finnországi mesterképzés, amelyet az ELTE ICT Labs mesterprogramjára jelentkezve szerzett meg „Ez gyakorlatilag megváltoztatta az életemet, és sokat csiszolt a felfogásomon. Nagyon jó szakemberektől tanulhattam, és egy olyan multikulturális csapatban lehettem, ami sok kihívás elé állított. Mindezt nem tapasztaltam volna meg, ha nem megyek Finnországba” – mondja. Mostani munkahelyén, az Ericssonnál, szoftverfejlesztőként is hasznosítja a tudást, például amikor kínai, indiai kollégákkal társalog vagy együttdolgozik. A képzés üzleti haszna pedig az volt, hogy más szemszögből láttatja vele a problémákat és a megoldásokat is. A finn informatikai oktatásról elmondja, strukturáltabb a képzés és mégis szabadabb, mint Magyarországon.

Manon Van Hoorebeke: aki az EU médiabiztosát is oktatta
A témával az Európai Parlamentben is foglalkoznak. A brüsszeli EP-ben a márciusi nőnapi konferencián egy szőke hajú belga kislány foglalt helyet az ülésterem központi pulpitusán többek között Vera Jourova igazságügyi biztos társaságában. Manon Van Hoorebeke egyáltalán nem tűnt megszeppentnek. A 11 éves lány Antwerpenből érkezett. Tavaly ő nyerte el az „Év európai digitális lánya” (European Digital girl of the Year 2014) elnevezésű EU-s díjat.

Beszédéből kiderült, hogy két évvel ezelőtt kezdett el informatikával foglalkozni. Már scratch-ben és html-ben programoz, gyermektársait segíti bevezetni az informatika világába és felnőtteket is tréningez. Neeli Kroes a korábbi Európai Bizottság médiabiztosa például egy napon át tanult Manontól (állítólag az első óra után fel akarta adni), majd a végén Kroes asszony saját videóanyagot vágott össze a kislány támogatásával. Manon még általános iskolás, de hosszú távú célja mérnöki tanulmányokba fogni.

20 százalékról felfelé mozdulni
Manon az EU számára egyszerre minta és reklámarc lett a lányok természettudományos szakmák felé csábításában. Vera Jourova igazságügyi biztos elmondta, jelenleg a mérnöki és informatikai diplomásoknak mindössze 20 százaléka nő, míg minden szakot figyelembe véve 60 százalék. Erről a 20 százalékról kellene felfelé mozdulni.