Törvény rendezné a színházi munkavállalók fizetését
A színházi törvény koncepció-tervezete szerint bevezetnék a szakmai szervezetek nyilvántartásba vételét, új finanszírozási modell lépne életbe és létrehoznák az Előadóművészeti Tanácsot.
A munkaanyag egyik meghatározó eleme, hogy bevezetnék a szervezetek nyilvántartásba vételét. Ez ugyan nem lenne kötelező, de alapfeltétele lenne a normatív állami támogatásnak és az adókedvezmények igénybevételének. A szervezeteket a kultúráért felelős miniszter venné nyilvántartásba a fenntartók kívánsága alapján I. vagy II. kategóriában. Az I. kategóriában regisztrált szervezeteket a törvény védené, átalakításukhoz a fenntartónak be kellene szereznie a miniszter előzetes véleményét.
Kétféle finanszírozási modell lépne életbe
A finanszírozás módjára két változat szerepel a tervezetben: az egyikben a normatíva alapját az egyes színházak működési helye és feladatrendszere határozná meg, a másikban a fenntartók szerepvállalásának mértéke és a nézőszám lenne a kiindulópont. Az egyik elképzelés szerint a színházakat alap- és kiegészítő normatív hozzájárulás illetné meg. A normatív támogatást a törvény a működési hely és a közönségbázis alapján differenciálná. A másik finanszírozási tervezetben az állam minden színházi célú önkormányzati forintot egy költségvetési forinttal egészítene ki.
A színházi munkavállalók fizetését is rendeznék
A színházi munkavállalók munkabére nem lehetne kevesebb azon fizetési osztály első fokozatához tartozó illetménynél, amelybe az azonos feladatot ellátó és végzettségű közalkalmazottat kell besorolni. A táncosoknak és az artistáknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti pótlékalap 100 százaléka járna munkaköri pótlékként.
Fontos változás lenne, hogy az állam a filmtörvényben foglalt egyes rendelkezéseket kiterjesztené az előadóművészeti szféra egészére. A regisztrált előadóművészeti intézményeket támogató gazdálkodó szervezetek például adókedvezményre lennének jogosultak. A törvény úgy rendelkezne, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a művészeti munkakörökben a határozatlan idejű munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató indoklás nélkül, rendes felmondással megszüntetheti, amennyiben ezt a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megengedi.
Bevezetnék a munkaidő-egység fogalmát
Visszahozná a törvény azt a korábbi gyakorlatot, hogy a következő évadra vonatkozó szerződtetési ajánlatot a munkáltatónak az évad meghatározott időpontjáig, március 31-ig meg kell tennie. A törvény újra bevezetné a munkaidő-egység, a szolgálat fogalmát is. Egy szolgálat időtartama előadás esetében (beleértve a főpróbákat is) annak időtartamával azonos, egyéb esetekben, kivéve, ha kollektív szerződés másként nem rendelkezik, 4 óra.
A jogszabály rendelkezne a más előadóművészeti szervezetek, így a szimfonikus zenekarok, a kórus, az önálló balett- és táncegyüttesek legfontosabb szabályairól is. Esetükben a normatív alaphozzájárulásnál a tartósan foglalkoztatott művészlétszámot vennék alapul. Az alaphozzájárulás igénybe vételének feltétele zenekaroknál évi 75, az énekkaroknál 50, a balett- és táncegyütteseknél 100 előadás volna. Kiegészítő hozzájárulást a szimfonikus zenekarok akkor kaphatnának, ha meghatározott számú ifjúsági koncert megtartására vállalkoznak. A törvény meghatározná a zenekari és énekkari tagok havi és évi szolgálatszámát is, amelyen felül a munkavállalókat pótlék illetné meg.
Életre hívnák az Előadóművészeti Tanácsot
A kultúráért felelős miniszter létrehozná az előadóművészeti élet kérdéseiben döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot ellátó testületet, az Előadóművészeti Tanácsot. A grémiumnak esztétikai kérdésekkel, művészi értékkel, művészi minőséggel kapcsolatos jogosítványai nem lennének. Tagja lenne a tanácsnak a kormányoldal, a kultúráért, az államháztartásért, az igazságügyért, a munkaügyekért és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egy-egy főt delegálna a testületbe.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A tanári béremelés hatására rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés, és az iskolaigazgatókhoz is soha nem látott számú... Teljes cikk
A pénteken életbe lépett adótörvény-módosítások értelmében az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, így már... Teljes cikk
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy a pedagógusok teljesítményértékelés alapján járó havi 20–60 ezer... Teljes cikk
- Konyhalányként eltérő bérekkel: mi lehet az oka? 2 hónapja
- Táppénz ideje alatt vállalhatok alkalmi munkát? 2 hónapja
- Mikor kell megkapnom a fizetésemet és a papírjaimat a munkaviszony megszűnése után? 3 hónapja
- Mennyi vonható le legfeljebb a nyugdíjamból? 3 hónapja
- Jogosan vonhat le a munkáltató a márciusi béremből utólag? 3 hónapja
- Nem mindenki vezető, aki annak látszik...(és bizony fejétől bűzlik a hal) 3 hónapja
- A melós, avagy az akciófilmes dolgozó ember 3 hónapja
- Felmondás esetén meddig jár a bér? 3 hónapja
- Hogyan jár a szabadság, ha gyermekem után részmunkaidőben tudtam visszatérni dolgozni? 3 hónapja
- Az adatvezérelt HR, nem más, mint személyügyi oximoron 3 hónapja
- 5 fontos változás a külföldiek foglalkoztatásában 4 hónapja