Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Törvény rendezné a színházi munkavállalók fizetését

A színházi törvény koncepció-tervezete szerint bevezetnék a szakmai szervezetek nyilvántartásba vételét, új finanszírozási modell lépne életbe és létrehoznák az Előadóművészeti Tanácsot.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium internetes honlapján közzétett 20 oldalas munkaanyag a színházak, valamint a zenei és a táncművészeti intézmények működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szól. A reprezentatív szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői november 9-ig véleményezhetik a dokumentumot.

A munkaanyag egyik meghatározó eleme, hogy bevezetnék a szervezetek nyilvántartásba vételét. Ez ugyan nem lenne kötelező, de alapfeltétele lenne a normatív állami támogatásnak és az adókedvezmények igénybevételének. A szervezeteket a kultúráért felelős miniszter venné nyilvántartásba a fenntartók kívánsága alapján I. vagy II. kategóriában. Az I. kategóriában regisztrált szervezeteket a törvény védené, átalakításukhoz a fenntartónak be kellene szereznie a miniszter előzetes véleményét.

Kétféle finanszírozási modell lépne életbe

A finanszírozás módjára két változat szerepel a tervezetben: az egyikben a normatíva alapját az egyes színházak működési helye és feladatrendszere határozná meg, a másikban a fenntartók szerepvállalásának mértéke és a nézőszám lenne a kiindulópont. Az egyik elképzelés szerint a színházakat alap- és kiegészítő normatív hozzájárulás illetné meg. A normatív támogatást a törvény a működési hely és a közönségbázis alapján differenciálná. A másik finanszírozási tervezetben az állam minden színházi célú önkormányzati forintot egy költségvetési forinttal egészítene ki.

A színházi munkavállalók fizetését is rendeznék

A színházi munkavállalók munkabére nem lehetne kevesebb azon fizetési osztály első fokozatához tartozó illetménynél, amelybe az azonos feladatot ellátó és végzettségű közalkalmazottat kell besorolni. A táncosoknak és az artistáknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti pótlékalap 100 százaléka járna munkaköri pótlékként.

Fontos változás lenne, hogy az állam a filmtörvényben foglalt egyes rendelkezéseket kiterjesztené az előadóművészeti szféra egészére. A regisztrált előadóművészeti intézményeket támogató gazdálkodó szervezetek például adókedvezményre lennének jogosultak. A törvény úgy rendelkezne, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a művészeti munkakörökben a határozatlan idejű munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató indoklás nélkül, rendes felmondással megszüntetheti, amennyiben ezt a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megengedi.

Bevezetnék a munkaidő-egység fogalmát

Visszahozná a törvény azt a korábbi gyakorlatot, hogy a következő évadra vonatkozó szerződtetési ajánlatot a munkáltatónak az évad meghatározott időpontjáig, március 31-ig meg kell tennie. A törvény újra bevezetné a munkaidő-egység, a szolgálat fogalmát is. Egy szolgálat időtartama előadás esetében (beleértve a főpróbákat is) annak időtartamával azonos, egyéb esetekben, kivéve, ha kollektív szerződés másként nem rendelkezik, 4 óra.

A jogszabály rendelkezne a más előadóművészeti szervezetek, így a szimfonikus zenekarok, a kórus, az önálló balett- és táncegyüttesek legfontosabb szabályairól is. Esetükben a normatív alaphozzájárulásnál a tartósan foglalkoztatott művészlétszámot vennék alapul. Az alaphozzájárulás igénybe vételének feltétele zenekaroknál évi 75, az énekkaroknál 50, a balett- és táncegyütteseknél 100 előadás volna. Kiegészítő hozzájárulást a szimfonikus zenekarok akkor kaphatnának, ha meghatározott számú ifjúsági koncert megtartására vállalkoznak. A törvény meghatározná a zenekari és énekkari tagok havi és évi szolgálatszámát is, amelyen felül a munkavállalókat pótlék illetné meg.

Életre hívnák az Előadóművészeti Tanácsot

A kultúráért felelős miniszter létrehozná az előadóművészeti élet kérdéseiben döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot ellátó testületet, az Előadóművészeti Tanácsot. A grémiumnak esztétikai kérdésekkel, művészi értékkel, művészi minőséggel kapcsolatos jogosítványai nem lennének. Tagja lenne a tanácsnak a kormányoldal, a kultúráért, az államháztartásért, az igazságügyért, a munkaügyekért és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egy-egy főt delegálna a testületbe.
Follow hrportal_hu on Twitter