Törvénybe foglalnák a béremelést

A fővárosi megbeszélésén jelen volt a BKV, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Fejlesztési Bank képviselője. Ezek a cégek több mint 130 ezer munkavállalót foglalkoztatnak - mondta Rogán Antal sajtótájékoztatóján, hozzátéve: erre a körre vonatkozóan az volt a kormány elvárása, hogy megtörténjen a bérkompenzáció 2011. január 1-jétől.

Nem mindenki kapott bérkompenzációt

A túlnyomó többségnél ez meg is valósult, Rogán megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nem minden esetben jelenti a bértömeg 4 százalékos növekedését. Előfordulnak olyan esetek is, ahol még nem kompenzáltak, elsősorban az állami cégekkel szerződött vállalkozók által foglalkoztatottaknál. Ez 3-4 ezer embert jelent.

Kapcsolódó cikkek
11.02.28 Nem biztos, hogy jól járunk a béremeléssel
11.02.24 Bérkompenzációt kérnek az egyházaknál
11.02.24 Navracsics: mindenkit kompenzálunk
11.02.22 Kartáccsal lőhet a bérkommandó
11.02.16 Szakszervezetek: nincs szükség "akciócsoportra"
11.02.16 Munkaadók: a kormány nem kényszerítheti ki az emelést
11.02.14 Szijjártó: fel kell gyorsítani a bérkompenzációt
Példaként említette a Postapartner Programot: amíg a Magyar Posta 35 ezer dolgozójának szinte mindegyikénél megtörtént a bérkompenzáció, addig a Postapartner Program keretében foglalkoztatottaknál ez egyáltalán nem valósult meg. Hasonló a helyzet a Volánoknál is, ezért a politikus szerint ezeket a kiszervezéseket érdemes lenne felülvizsgálni. A BKV-nál pedig még nem született meg a bérmegállapodás.

Schmidt Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója újságíróknak elmondta: a postánál a bérfejlesztések január 1-jével megtörténtek. Arra a kérdésre, hogy el kell-e valakit küldeni a társaságtól a béremelés miatt, a vezérigazgató nemmel válaszolt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az irányítási-vezetői struktúrában dolgozók juttatásait csökkentették, és azon a területen létszámleépítés is volt.

Rogán rendezte a béreket

A fideszes politikus újságírói kérdésre válaszolva közölte: az általa vezetett V. kerületi önkormányzat rendezte munkavállalóinak bérét.

Rogán Antal közölte: ahol nem hajtották végre a bérkompenzációt, azokkal a cégekkel szemben az az elvárás fogalmazódott meg, hogy ez január 1-jével visszamenőlegesen történjen majd meg. Azoknál az állami vagy önkormányzati körbe tartozó vállalatoknál viszont, amelyeknél komoly gazdálkodási problémák vannak, elképzelhető, hogy a munkavállalókkal megegyezve nem január 1-jére visszamenőleg valósul meg a kompenzáció, hanem például március 1-jétől. Szerinte ez vonatkozhat például a BKV-ra vagy a MÁV egyes cégeire.

Az állami vállalati körben várhatóan legkésőbb március végéig mindenhol sor kerül a bérkompenzációra - mondta.

Tavaly 7,9 százalékos volt az emelés

Rogán Antal kifejtette: az elmúlt három hétben 2425 megkeresés érkezett a bérmonitoring bizottsághoz. Ebből 30 százalék volt azok aránya, akik annak ellenére, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti havi kereseti kategóriába tartoznak, arról számoltak be, hogy februári fizetésük kézhezvételekor nettó bérnövekedést tapasztaltak.

A bizottság addig folytatja munkáját, amíg az idei évben a 300 ezer forint alatti kategóriában, vagyis az alacsony és középkeresetűeknél nem lesz béremelés széles körben Magyarországon - emelte ki Rogán. Májusra igyekeznek eljutni oda, hogy kijelenthető legyen: a helyzet megnyugtatóan rendeződött.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatására hivatkozva Rogán Antal közölte: a munkáltatók 2010-ben 7,9 százalékkal emelték a béreket, holott alacsonyabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született tavalyi ajánlás. Éppen ezért - folytatta - nem lehetetlen a Fidesz-KDNP bérmonitoring bizottságának elvárása, vagyis az, hogy a magyar munkáltatói kör 2011-ben a 4-6 százalékos bérajánlásnak megfelelő bértömeg-növekedést hajtson végre főleg az alacsony és középkeresetűekre koncentrálva.

Törvénnyel ösztönöznék a cégeket

A bizottság egy olyan törvényjavaslattal készül, amely rögzítené, hogy 2014 januárjáig az állami támogatások folyósításánál, valamint az állami kedvezmények igénybevételénél figyelembe kell venni az OÉT-bérmegállapodásban foglaltak teljesülését a kis- és középkeresetűeket érintően. A javaslat szerinte akár már májusban a parlament elé kerülhet. A 2014-es dátum azért szerepel majd a törvényben, mert adókedvezmények, illetve a szuperbruttó kivezetése egyre kedvezőbb helyzetbe fogja hozni a munkavállalók széles tömegeit - közölte a fideszes politikus.

A bérmonitoring bizottság a következő hetekben a kincstári körbe tartozó foglalkoztatottak ügyében folytat majd megbeszéléseket, ugyanis több bérszámfejtési hibáról kaptak bejelentést. Ezt követően a versenyszférához tartozó legjelentősebb munkáltatókkal szeretnének találkozni. A magánszektorral kapcsolatban megjegyezte: az adórendszer több ponton is előnyös helyzetbe hozza a vállalkozókat, amiért cserébe törekedniük kellene az OÉT-ajánlás betartására a kis- és középkeresetűekre nézve.