Képzettebb munkaerő kell - így hat a mesterséges intelligencia a magyar munkaerőpiacra

2030 nincsen túlzottan messze, nem nagyon ambiciózus ez a stratégia? Hiszen ebben a 10 évben szeretnék elérni, hogy közel 1 millió ember találjon magasabb hozzáadott értékű munkakört, 100 ezren pedig alapozó képzésen ismerkednének meg az MI-val.

Egy stratégia akkor jó, ha ambiciózus, ha van benne kihívás. A legfontosabb cél a stratégia megalkotásával, hogy kiépüljön az MI felhasználásához szükséges alap infrastruktúra, és megteremtődjön a piac számára a szabályozói környezet. Ennek megalkotását a stratégia elfogadásával a kormányzat vállalta. Az állami feladatok ebben többek közt a következők: meg kell határozni például az adatkezelési szabályokat (ami a mesterséges intelligencia használatához elengedhetetlen), valamint fel kell készíteni erre a változásra a társadalmat. Utóbbihoz a vállalatok és az oktatás között teljesen új együttműködésre és egy széleskörű, dinamikus tanulásra van szükség.

Hogyan fog kinézni a tervek szerint egy MI alapozó kurzus?

Sok területen, számos program indul, amelyet a MI Koalíció fog össze ernyőszervezetként. Cél, hogy a téma a köznevelésbe, a szakképzésbe, a felsőoktatásba és a felnőttképzésbe egyaránt beépüljön annak érdekében, hogy társadalom egésze megértse a körülöttünk zajló változást és felkészülhessen az új technológia használatára. A tudásmegosztás kiemelt célja az is, hogy jó gyakorlatokat mutasson be, ami inspirálja a kkv-kat, starupokat is a felhasználásra, és minél inkább eloszlassa a technológiával kapcsolatos félelmeket. Minél több működő minta van, annál inkább látható lesz majd, hogy az ember munkája nem válik az MI által feleslegessé, hanem támogatást kap, jobb munkakörnyezetbe kerül, és nagyobb hozzáadott értékű munkára nyújt lehetőséget.

Régebben leginkább ezekről a félelmekről lehetett hallani, hogy majd hány munkahelyet vesznek el a robotok, mostanra már inkább azt, hogy mennyit fognak teremteni. Az azonban úgy tűnik, elkerülhetetlen, hogy átstrukturálják a munkaerőpiacot? Ezt hogy látja?

Ez az átstrukturálódás mindenképpen meg fog történni, akár megyünk vele, akár nem. Ez már nem szabad választás kérdése, hiszen ha nem lépünk érdemben, akkor az egyén, a vállalkozás vagy a gazdaság szintjén a versenytársaktól lemaradunk. Magyarországon mintegy 900 ezer munkahelyet érint a közeljövőben a mesterséges intelligencia terjedése, a munkaerő típusa, amire szükség van, átalakul. Képzettebb és a mesterséges intelligenciával együttműködő, annak lehetőségeit kihasználni képes munkaerőre lesz szükség, amiben nem állunk jól. Így ezen a területen még sok tennivaló van.

Olyan munkakörök is átalakulnak, például a szolgáltató központokban és pénzügyi területen, ahol eddig munkaerőhiány volt, így itt a bevezetés könnyebb lesz. Magyarországon eddig is főként sturkturális munkaerőhiány volt jellemző - nem találkozott a kereslet és a kínálat -, ahol ezt a technológiát bevezetik ott a munkatársak életminősége javul, jobb munkakörnyezetben dolgozhatnak.

A stratégia kidolgozásában mintegy 250 szervezet vett részt. Várható az előbbiek nyomán, hogy a munkáltatók elég jelentős szerepet kapnak majd a szükséges upskillingben?

Igen, többek között azért is, mert az oktatási rendszeren várhatóan lassabban megy át a folyamat, több év, mire a megfelelő szakembereket ki tudja bocsájtani a rendszer, nem lehet csak erre várni. Az oktatás szerepe a jövő generációinak megfelelő felkészítése, a munkáltatóké a jelen munkavállalóinak upskillingje.

Abban is nagy szerepe lesz a munkaadóknak, hogy kialakítsák a humán-MI együttműködés kultúráját. Ezen a területen is a hibrid modellek fognak működni. Viszont azt is látni és láttatni kell, hogy a szervezeteknek, amelyek idejekorán implementálják ezt a technológiát a működésükbe, az versenyelőnyt fog jelenteni. Vagyis a befektetés megtérül. Persze a motiváció további ösztönzőkkel, mint például adókedvezmények vagy egyéb támogatások, tovább növelhetők.

A cégeknél hamarabb alakultak ki a kollaboratív módszerek, a csapatmunka fontosságának felismerése, az agilitás, mint az oktatásban. Az egyetemeknek is fel kell venniük a lépést ebből a szempontból. A digitális alapkészségeket pedig már a köznevelésben el kell kezdeni megtanítani. Mivel ez egy folyamatosan fejlődő terület, a változásokat is le kell követni, ami ennek az oktatási rendszernek nem könnyű.

Ezért is fontos a vállalatok, az egyetemek, a felnőttképzés, a kormányzat együttműködése, hogy a hatás hamarabb érzékelhető legyen és minden társadalmi csoportot elérhessen.

Beszéltünk a munkaerő továbbképzésének a fontosságáról, ugyanakkor félő, hogy éppen azokat lesz a legnehezebb fejleszteni, akiknek a repetitív, nem jelentős hozzáadott értékkel rendelkező munkáját a mesterséges intelligencia a leginkább ki tudja váltani. Velük mi lesz?

A mesterséges intelligencia elterjedésének három hullámról beszélhetünk, főbb iparági szektorok és hatások mentén. (A 2020-as évek elején az IT és pénzügyi szektort, irodai munkavállalókat; 2025 és 30 között a szolgáltató szektort, az oktatást, a közszolgáltatások adminisztrációját érinti; 2030-ra a 3. hullám éri el a gyártó cégeket. PwC kutatás.) Azokban az iparágakban, ahol a legtöbb betanított vagy segédmunka van, például az építőiparban, oda még nem mostanában ér el ez a technológia, mert még nem tart ott. Így talán van még egy kis időnk felkészülni.

Az biztos, hogy ezekben a munkavállalókban a legnagyobb a félelem és az ellenállás, ezért esetükben a változás megértése a legfontosabb. Ez egy változáskezelési feladat, amibe a cégeknek be kell fektetniük időt és erőforrásokat. Ugyanakkor fontos az is, hogy a technológia alkalmazásakor az arra való figyelem, hogy az felhasználóbarát, logikus, könnyen megtanulható legyen. Egy felhasználóbarát interface-t könnyebb kialakítani, mint az emberek viselkedését megváltoztatni.

Felnő egy új generáció, aki már ebbe a technológiába nő bele. Tehát a kérdés megoldásában a generációs változások is segítenek majd.

Fontos kiemelni, hogy mindenképpen kell egy masszív szabályozói környezet, sok adatvédelmi szempontot figyelembe véve. Egyensúlyba kell hozni az adatvédelmet és az adatfelhasználást, ami nélkül ez a funkció nem tud kiteljesedni. Ebben a tekintetben van egy világos és határozott kormányzati stratégia az egyensúly kialakítására. Ebben mindenkinek meg kell találnia a saját útját.

Munkaerő-piaci szempontból jelenleg nem számolunk azzal, hogy több munkahely szűnne meg, mint amennyi teremtődik. Kompetencia fejlesztésre, átképzésre van szükség, hogy a kereslet és a kínálat közeledjen egymáshoz, itt ma még nagy a szakadék.

Nyitókép: Gerd Altmann from Pixabay