Utoljára a válság kitörésekor volt ennyi magyarnak munkája

A KSH adatai szerint szeptember és november között átlagosan 3,835 millió volt a foglalkoztatottak száma a 15-64 évesek között, ennél magasabban legutóbb 2008 októbere és decembere között volt ez a szám. Az előző hónaphoz képest 6500-zal emelkedett a foglalkoztatottak száma, míg az egy évvel korábbinál több mint 38 ezerrel volt több az adat.

A statisztikai hivatal által mért másik kategória, a 15-74 évesek adatai is alátámasztják a fenti főbb megállapításokat. A szélesebb körben szeptember és november között átlagosan 3,87 millióan dolgoztak, ami szintén 2008 ősze óta a legmagasabb adatnak felel meg. Itt egy év alatt 42 ezres volt az emelkedés, vagyis ennyivel több embernek volt hivatalosan munkája, mint 2010 őszén.

A foglalkoztatottak számának emelkedésével összhangban csökkent a munkanélküliek száma, a 15-64 éves kategóriában 460 ezren voltak hivatalosan állás nélkül tavaly ősszel, ez 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Az augusztus és október közti időszakhoz képest 7600-zal kevesebben kerestek aktívan munkát, a munkanélküliek aránya pedig 10,9 százalékról csökkent az előbb említett arányra.

A 460 ezres munkanélküliség azonban még így is egy hajszállal magasabb volt, mint egy évvel korábban, ugyanis 2010 őszén "csak" 459 300 ember keresett állást. Azóta sem volt a mostaninál alacsonyabb az álláskeresők száma.

Egyre többen aktivizálják magukat, de még csak most jön a java

A KSH friss statisztikája szerint a szeptember-november közti három hónapos időszakban 4,295 millió ember jelent meg aktívan a munkaerőpiacon, ez egy picivel alacsonyabb volt, mint az előző három hónap átlaga, de az egy évvel korábbit 39 ezerrel meghaladta. Az aktívak számának emelkedésével párhuzamosan csökkent az inaktívak száma, szeptember és november között 2,468 millióan nem jelentek meg a munkaerőpiacon. Ez majdnem ötezerrel volt alacsonyabb, mint az előző három hónap átlaga és majdnem 45 ezerrel marad el a 2010 őszén tapasztalttól.

A fentiek függvényében a foglalkoztatási arány 56,7 százalékra emelkedett, ami szintén majdnem három éves csúcsot jelent, míg az aktivitási arány 63,5 százalékon stagnált.

Ráadásul a következő időszakban az aktivitás várhatóan tovább emelkedik majd a munkaerőpiacon, hiszen a kormány intézkedései is ebbe az irányba hatnak. Egyrészt a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata és szigorítása, másrészt pedig a munkanélküli segély jogosultsági idejének kilencről három hónapra való csökkentése abba az irányba hat, hogy egyre többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon. A kérdés, hogy erre a pótlólagos kínálatra lesz-e kereslet a piacon, vagyis a foglalkoztatottak vagy a munkanélküliek számát gyarapítják-e majd a piacra visszakerülők.

A minimálbér emelése betehet a munkaerőpiacnak is

"A foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése leginkább a versenyszférában valósult meg, de a közfoglalkoztatásnak is érezhető már a hatása. Emellett az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött a foglalkoztatói szándék. Az a tény, hogy több mint egy éve folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már hosszabb tendenciának tekinthető" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében.

Suppan Gergely szerint a következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatás mérséklődhet, azonban a feldolgozóipar munkaerő kereslete ezt némileg ellensúlyozhatja. A Takarékbank elemzője úgy véli, a munkanélküliségi ráta szezonális hatások miatt a tavalyi év végére 11,3 százalékra emelkedhetett. "Tavaly éves átlagban 11 százalékos, idén 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk. A lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb lehet, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet. A munkaerőpiacon további nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékű emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket" - véli az elemző.