Válságfogyatkozás: mennyire jó nekünk az alacsony infláció?
A migráció nem csak elviszi a fiataljainkat: hoz helyettük nyugati nyugdíjasokat – erre is fel kell készülnie az államnak. Az inflációt pedig a kormány rángatja, ezért egyedül a visszafogott pénzromlás miatt örvendeni korai lenne – derült ki egy szerdai konferencián.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke szerdán Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság és a TAS-11 Kft. "Válságfogyatkozás" című konferenciáján elmondta: a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásainak mértéke nem mérhető fel pontosan, csak az tudható, hogy a munkaügyi statisztikában hogyan jelenik ez meg. Becslése szerint a magyar GDP 0,5-1,5 százalékára is rúghat a külföldről hazautalt pénz.
Szólt arról, hogy a magyar állam tulajdonosi aktivitása megnőtt 2010-től, és nagy kihívásnak tartotta, hogy bírja-e az állam ennek egyszeri és folyamatos költségvetési igényét.
Bod Péter Ákos kifejtette: a közép-kelet-európai országokban átlagosan 2-3 százalékos növekedés várható idén és jövőre, s az utóbbi években is egy százalékot meghaladó mértékben bővült a térség gazdasága. A magyar gazdaság 2006 óta vagy zsugorodott, vagy ha nőtt is, nem haladta meg a 2 százalékot a bővülés. 2014 lehet az első olyan év, amikor a magyar gazdaság növekedési mutatója egybeesik a visegrádi országokéval, ami annak is betudható, hogy a magyar gazdaság a potenciális növekedéséhez képest jelenleg alulteljesítő.
Az MNB volt elnöke szerint a 2000-es évek elejétől "nincs felzárkózási teljesítményünk az Európai Unióhoz képest, mert vagy együtt növünk, vagy együtt esünk, de nem tudunk közeledni", ez pedig fontos társadalmi és politikai kérdéseket vet fel.
Az állam rántotta le az inflációt
Bod Péter Ákos az inflációval kapcsolatban kifejtette: a fogyasztói árindexet Magyarországon "óriási módon mozgatja az állam" adók és hatósági árak révén. Úgy vélte, az inflációs hullámvasútról nem fogunk leszállni egy darabig, mert azt a politikai ciklusok mozgatják.
Kitért arra is, hogy Magyarország külső mérlege többletbe fordult a válságot követően, ami kedvező, ugyanakkor ez a főleg az EU felé fennálló masszív kiviteli többletnek, valamint az európai uniós támogatásoknak köszönhető.
Bod Péter Ákos elmondta: a tőkeáramlások újratervezése zajlik a világban, az ebből való részesedés a helyi fogadókészségen, valamint a hálózatokban való elhelyezkedésen múlik.
Nincs felzárkózás
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is kiemelte, hogy Magyarország egy elvesztegetett évtized végén van és semmilyen mutatóban nem zárkózott fel az Európai Unióhoz. Ez most elsősorban abban jelenik meg, hogy hiányzik a jogbiztonság, az üzlet nem üzleti alapon folyik, valamint hogy bizalomhiány, versenyellenesség és kiszámíthatatlanság a jellemző.
Az infláció és a gazdasági növekedés témakörében tartott előadásában kifejtette: az infláció ma senkit nem érdekel, csak a defláció elkerülése számít, míg a növekedést mindenki szeretné. A magyar gazdaságban a 2013-as növekedés egyedi tényezőkre vezethető vissza, semmilyen tartós, egészséges növekedés jele nem látszik, és semmi esély nincs arra, hogy ebből érdemi, erőteljes előrelépés legyen - vélekedett.
Vértes András kifejtette: "csacsiság" ha a monetáris politika csak az inflációra figyel, mert az infláció mértékét jelenleg nem a piac, hanem az állam határozza meg, ezenkívül a magyar gazdaságban az árfolyamnak nagyon jelentős, a kamatnak pedig szerény hatása van az inflációra.
Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke előadásában arról beszélt, hogy az állam meggyorsította a takarékszövetkezeti integrációt, ami előnyös is lehetne, ugyanakkor a takarékszövetkezetek helyi üzletét ronthatja a túlzottan egységes szabályozás. A takarékszövetkezeteknek piaci részesedésükhöz képest hatalmas ügyfélkörük van, de csak akkor tudnak versenyezni, ha van egy-három év az átállásra.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Egy friss országos kutatásból az kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl... Teljes cikk
A vállalattól 165 munkavállalót bocsátanak el, akiknek a június 10-én esedékes májusi bérkifizetésük is elmaradt. Teljes cikk
Egy friss kutatás szerint a munkaadók majdnem fele egészségügyi és jóléti juttatásokat használ, hogy a dolgozók hamarabb visszatérjenek a munkába. Teljes cikk
- Ki fogja elvégezni a "piszkos munkát", ha szigorítják a bevándorlást? 2 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Bán Zoltán, MOL Magyarország 2 hete
- Ezekben az európai országokban a legnagyobb a nyugdíjas szegénység 3 hete
- 10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon 3 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Szijjné Kállai Ildikó, SPAR 4 hete
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 4 hete
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 4 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Dobi Kitti, MBH Bank 4 hete
- Ez a titka annak, hogy foglalkoztatási nagyhatalom lett Magyarország 4 hete
- Új elnök a Magyar Elektrotechnikai Egyesület élén 1 hónapja
- Új vezérigazgató a Roche Magyarország gyógyszeripari divíziójánál 1 hónapja