Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 6 éve

Válságfogyatkozás: mennyire jó nekünk az alacsony infláció?

A migráció nem csak elviszi a fiataljainkat: hoz helyettük nyugati nyugdíjasokat – erre is fel kell készülnie az államnak. Az inflációt pedig a kormány rángatja, ezért egyedül a visszafogott pénzromlás miatt örvendeni korai lenne – derült ki egy szerdai konferencián.

Bod Péter Ákos szerint a gazdasági migráció új feladatok elé állítja a kormányt, hiszen nemcsak Magyarországról van kivándorlás, hanem folytatódik a nyugati nyugdíjasok betelepülése is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke szerdán Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság és a TAS-11 Kft. "Válságfogyatkozás" című konferenciáján elmondta: a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásainak mértéke nem mérhető fel pontosan, csak az tudható, hogy a munkaügyi statisztikában hogyan jelenik ez meg. Becslése szerint a magyar GDP 0,5-1,5 százalékára is rúghat a külföldről hazautalt pénz.

Szólt arról, hogy a magyar állam tulajdonosi aktivitása megnőtt 2010-től, és nagy kihívásnak tartotta, hogy bírja-e az állam ennek egyszeri és folyamatos költségvetési igényét.

Bod Péter Ákos kifejtette: a közép-kelet-európai országokban átlagosan 2-3 százalékos növekedés várható idén és jövőre, s az utóbbi években is egy százalékot meghaladó mértékben bővült a térség gazdasága. A magyar gazdaság 2006 óta vagy zsugorodott, vagy ha nőtt is, nem haladta meg a 2 százalékot a bővülés. 2014 lehet az első olyan év, amikor a magyar gazdaság növekedési mutatója egybeesik a visegrádi országokéval, ami annak is betudható, hogy a magyar gazdaság a potenciális növekedéséhez képest jelenleg alulteljesítő.

Az MNB volt elnöke szerint a 2000-es évek elejétől "nincs felzárkózási teljesítményünk az Európai Unióhoz képest, mert vagy együtt növünk, vagy együtt esünk, de nem tudunk közeledni", ez pedig fontos társadalmi és politikai kérdéseket vet fel.

Az állam rántotta le az inflációt

Bod Péter Ákos az inflációval kapcsolatban kifejtette: a fogyasztói árindexet Magyarországon "óriási módon mozgatja az állam" adók és hatósági árak révén. Úgy vélte, az inflációs hullámvasútról nem fogunk leszállni egy darabig, mert azt a politikai ciklusok mozgatják.

Kitért arra is, hogy Magyarország külső mérlege többletbe fordult a válságot követően, ami kedvező, ugyanakkor ez a főleg az EU felé fennálló masszív kiviteli többletnek, valamint az európai uniós támogatásoknak köszönhető.

Bod Péter Ákos elmondta: a tőkeáramlások újratervezése zajlik a világban, az ebből való részesedés a helyi fogadókészségen, valamint a hálózatokban való elhelyezkedésen múlik.

Nincs felzárkózás

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is kiemelte, hogy Magyarország egy elvesztegetett évtized végén van és semmilyen mutatóban nem zárkózott fel az Európai Unióhoz. Ez most elsősorban abban jelenik meg, hogy hiányzik a jogbiztonság, az üzlet nem üzleti alapon folyik, valamint hogy bizalomhiány, versenyellenesség és kiszámíthatatlanság a jellemző.

Az infláció és a gazdasági növekedés témakörében tartott előadásában kifejtette: az infláció ma senkit nem érdekel, csak a defláció elkerülése számít, míg a növekedést mindenki szeretné. A magyar gazdaságban a 2013-as növekedés egyedi tényezőkre vezethető vissza, semmilyen tartós, egészséges növekedés jele nem látszik, és semmi esély nincs arra, hogy ebből érdemi, erőteljes előrelépés legyen - vélekedett.

Vértes András kifejtette: "csacsiság" ha a monetáris politika csak az inflációra figyel, mert az infláció mértékét jelenleg nem a piac, hanem az állam határozza meg, ezenkívül a magyar gazdaságban az árfolyamnak nagyon jelentős, a kamatnak pedig szerény hatása van az inflációra.

Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke előadásában arról beszélt, hogy az állam meggyorsította a takarékszövetkezeti integrációt, ami előnyös is lehetne, ugyanakkor a takarékszövetkezetek helyi üzletét ronthatja a túlzottan egységes szabályozás. A takarékszövetkezeteknek piaci részesedésükhöz képest hatalmas ügyfélkörük van, de csak akkor tudnak versenyezni, ha van egy-három év az átállásra.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Válságkezelő alapjövedelmet vezet be az I. kerület

Százezer forintra egészíti ki a rászorulók jövedelmét a következő 3 hónapban a Budavári Önkormányzat. Segítséget kaphatnak többek között a... Teljes cikk

A bérköltségek részleges átvállalása is szerepel a gazdaságvédelmi akcióterv újabb etapjában

Rövidített munkaidő bevezetése esetén a kormány kész átvállalni a bérköltségek egy részét, emellett beruházás és hitelgarancia nyújtásával... Teljes cikk

Mától Magyarország teljes területén ingyenes a parkolás

Április 6-tól visszavonásig nem kell fizetni a parkolásért egyetlen településen sem. Teljes cikk