Versenyben az egyetemek - termékfejlesztéssel a győzelemért

Az intézményvezető szerint a magyar felsőoktatási szereplők többsége nem kíván részt venni a hazai felsőoktatási piacot jellemző versenyben, inkább azokat az utakat keresi, amelyekkel saját érdekeit érvényesíteni tudja. Példaként említette az akkreditációs folyamatot, ahol a szakindítás képzési és kimeneti követelményei közé az egyetemek, főiskolák egyes területeken olyan szempontokat illesztenek be a MAB-ba delegált tagok közreműködésével, amely nem a minőséget, hanem intézményi érdekeket szolgál. A baj csak az, mondta a rektor, hogy a nemzetközi felsőoktatási térségben nem ilyen eszközökkel játszanak az intézmények, ott valódi verseny van. Az igazi konkurencia termékfejlesztéssel akarja lehagyni versenytársait.

Vass László előadásában szót ejtett a bolognai folyamattal teret nyert mobilitás jogharmonizációjának hiányáról, arról, hogy milyen jogokkal élhet egy Magyarországra felvételiző külföldi hallgató. "Erre ugyanis kétoldalú megállapodások vonatkoznak, nem érvényesül az általános Európai Uniós elv" - mondta. Szintén a jogharmonizáció hiányára utalt Vass, mikor felvette a kérdést, hogy egy külföldi intézmény minden további nélkül indíthat-e felsőoktatási képzést hazánkban, mint leányintézmény. "Ez ellen igen erősen tiltakozik a magyar felsőoktatás" - tette hozzá.
A rektor szerint egyébként a befelé irányuló mobilitás egyik gátja, hogy magyar felsőoktatási képzés elméleti elvárásai túl magasak, hosszú a képzési idő, több kreditet írnak elő, vagy az elvégzett tárgyakat kevesebb kredittel jutalmazzák, mint pl. az angol-szász oktatás.

Vass szerint a képzések gyakorlati szerepére sokkal nagyobb súlyt kellene helyezni, mert hazánkban gyakorlatellenesség jellemzi a felsőoktatást. Szerinte jó megoldás lett volna erre, ha a mesterképzéseket professzionális - gyakorlati és akadémiai - tudományos képzési típusra választották volna szét. A megoldástól azonban az intézmények többség ódzkodik.
A kötelezővé tett gyakorlati időt a rektor szerint a partnercégeket ellenőrizve kell kialakítani, tehát megnézni, hogy a hallgatók valóban érdemi feladatokkal töltik-e a kreditekkel elfogadott gyakorlati időt.

A mesterképzésekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott Vass, szerinte az akkreditált mesterképzések 30 százalékos továbbtanulási aránnyal hat hallgatót vonzanak majd átlagosan, míg az intézmények számára 25 fő felett nullszaldós egy elindított szak.
Manherz Károly, felsőoktatási szakállamtitkár szerint valóban előfordulhat egy-két szak esetében, hogy kevés hallgató jelentkezik mesterképzésre, azonban az intézmények akkor is elindítják majd ezeket a képzéseket, ha a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen megéri az intézménynek elindítani a szakot annak érdekében, hogy képzési listáján felsorakoztathassa széles képzési kínálatát.

Edupress.hu