168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról, Eljáró szervek

Eljáró szervek

1. § (1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az 1. számú mellékletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),
c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, és
d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.
(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.
(3) A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése tekintetében az ONYF-et, egyéb esetben a Központot jelöli ki.
2. § (1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a járási hivatal. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek illetékessége az 1. számú mellékletben meghatározott területre terjed ki.
(2) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv - országos illetékességgel - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala. Egyéb ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.
(3) A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.
(4) A kormányhivatal és a járási hivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.
3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásokkal, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb hatósági ügyekben - a (2)-(5) bekezdésben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel - első fokon az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: kijelölt fővárosi kerületi hivatal) országos illetékességgel jár el első fokon
a) a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ab) a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ac) a kérelmező magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
ad) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével, vagy
ae) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
b) az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban, ha
ba) az ügyfél magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
bb) az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről - a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben - tájékoztatást kér,
bc) az ügyfél szolgálati viszonyban áll rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
bd) az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, volt tagja - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 19. §-a szerinti - rögzített nyugdíjának megállapításával (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés) kapcsolatos hatósági ügyekben.
(3) Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el
a) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel,
b) a tartozás mérséklésére, elengedésére és a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben, ha a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő,
c) a foglalkoztatói adatszolgáltatással, a biztosítottak nyilvántartásba történő betekintési jogával, a kivonat készítésével és a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyéb ügyekben,
d) a Tny. 100. §-a szerinti hatósági ellenőrzések ügyében.
(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) jár el a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) pontjában meghatározottak kivételével,
ab) az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
ac) a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
b) intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,
d) dönt a Tny. 84. § (3) bekezdése szerinti beszámításról,
e) jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltetett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.
(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
a) a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is,
b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,
bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy
bc) ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be,
c) a Tny. 22/A. § szerinti nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, hivatalból induló eljárásokban,
d) a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben, ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Központ írta elő.
4-7. § A 4-7. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
7/A. § A 4-7. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

Az öregségi nyugdíj

8. § (1) A nyugdíjrögzítést hivatalból, a 2011. december 31-én hatályos szabályok megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(2) A nyugdíjrögzítés elvégzéséhez az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal a nyugdíjmegállapító szerv részére a természetes személyazonosító adatok helyett kapcsolati kódot közöl.
9. § A 9. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
9/A. § Az öregségi teljes, illetve résznyugdíj megállapítása során a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti jogviszonyban álló személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
10. § A 10. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja. A 10. §-t megelőző alcímet a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
10/A. § A 10/A. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja.
11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.
11/A. § A 11/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § f) pontja
11/B. § A 11/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § b) pontja.
11/C. § A 11/C. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
11/D. § A 11/D. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
11/E. § A 11/E. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásokra kell alkalmazni. A 11/E. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
11/F. § A 11/F. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (4) bekezdése alapján rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követő időpontra esik. A 11/F. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.
(4)-(5) A 12. § (4)-(5) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
13. § A 13. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja.

A havi átlagkereset meghatározása

14. § (1) A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése szerint megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjjárulékot, illetve a 2012. január 1-jét megelőző időszakra nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.
(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.
(3) A 2013. január 1-jét megelőző időszakra a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.
(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.
(5) A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén - a Tny. 22. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazásánál - annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a mezőgazdasági őstermelő a nyugdíjjárulékot megfizette. A felszolgálási díj, illetőleg a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelemként figyelembe venni.
(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.
(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek - így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók - esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként - ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik - a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(9) A 14. § (9) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
(10) Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt - kereset országos átlaga alapján, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.
(11) A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.
15. § (1) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 22. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított - a 2009. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó kereset, jövedelem esetében a keresetek, jövedelmek (1) bekezdés szerint csökkentett összege és a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakra az ezen összegre számított, a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes összegének megfelelő - keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)-(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) a naptári évben elért (2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén az adott évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és 2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,
c) majd - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal),
d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és
e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd
f) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét.
(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből
a) 1988-1990. évben évente 12 000 forintot,
b) 1994. évben 10 százalékot
le kell vonni, és az erre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget kell a (3) bekezdés b) pontja szerint számított keresetből a (3) bekezdés c)-e) pontja szerint levonni.
(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó - (3) bekezdés c) pontja szerinti - meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből
a) 1991. évben 3000 forintot,
b) 1993. évben 2400 forintot,
c) 1995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát,
d) 1997. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43 200 forintot,
e) 1998. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50 400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
f) 1999-2001. évben a kereset 10 százalékát, de évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
g) 2002. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
h) 2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
i) 2004-2007. évben a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108 000 forintot,
j) 2008-2009. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 136 080 forintot,
k) 2010. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181 200 forintot,
l) 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot kell levonni.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint - ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni - a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig - a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok figyelembevételével - előleget kell megállapítani.
16. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért - a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő - keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
(2) A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként - a Tny. 22. § (10) bekezdésének alkalmazásával - azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.
(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.
17. § (1) A 14-16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá - ha munkanap jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag
a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,
c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,
d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,
e) házastársa, szülője gyermeke temetése miatt volt távol.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső keresetet egy havi keresetnek kell tekinteni, és - az 1988. január 1-je előtti időszakban elért kereset kivételével - ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osztószám, továbbá a Tny. 22. §-ának (5) bekezdése szerint szükséges napok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony időtartamát.
(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb - biztosítással járó - jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
17/A. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 2012. december 31-én hatályos 22. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján, a külföldi foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartama alatti keresetnek nyugdíjalapkénti figyelembevételére, valamint ezen időtartam szolgálati időként történő beszámítására csak az előírt (vállalt) járulékfizetési kötelezettség teljesítése esetén van lehetőség azzal, hogy a szolgálati idő megállapításánál a Tny. 37. § (4) bekezdését és 38. § (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell. Az említett szolgálati idő és kereset figyelembevételével nyugellátás - az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is - legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.
17/B. § A 2001-ben folyósított gyermekgondozási díjaknak az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 2007. június 30-án hatályos 42. § (9) bekezdése alapján 2002. január 23-ig kifizetett különbözetét - a nyugdíjjárulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapításánál - 2001. évi jövedelemnek kell tekinteni.
18. § A 18. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja, a 18. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
18/A. § A 18/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
18/B. § A 18/B. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
19-22/A. § A 19-22/A. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
23. § A 23. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 55/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. A 23. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
23/A. § A 23/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
24. § A 24. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
25. § A 25. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.