kapubanner for mobile
Megjelent: 2 éve

Mikor mehetek nyugdíjba?

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően születettek számára 65 év, illetve a nők esetében, amennyiben valaki megszerezte a 40 év jogosultsági időt akkor kedvezményes nyugdíjba mehet az életkorától függetlenül.

Magyarországon bár a munkavállalók ötöde, ha lehetne csak nagyjából 50 éves koráig dolgozna, (az átlag pedig amíg 57 éves lesz), azonban a nyugdíjkorhatár már most is 15 évvel túl van ezen az életkoron, és nem kizárt, hogy mivel Magyarországon is évről évre nő a nyugdíjasok aránya, miközben a munkaképes korú populációé viszont csökken, a korhatár még emelkedni fog. Ráadásul egy felmérés szerint minden harmadik magyar azzal számol, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell. 

Egy adott évben azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket, akik annak feltételeit már a korábbi években teljesítették. Magyarországon 2014 óta folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár, ami 2022-ben zárult le, és jelenleg 65 éves kor az öregségi nyugdíj határa.

Nyugdíjkorhatár 65 év 

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosult az elmúlt években:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

A férfiak és a nők nyugdíjkorhatára egységesen 65 év, ugyanakkor a nők 40 év szolgálati idő megszerzése után kedvezménnyel igényelhetik az öregségi nyugdíjat, életkortól függetlenül. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, így legalább 32 évi szolgálati időt kell valamilyen keresőtevékenységgel megszerezniük, vagyis munkában eltölteni. 

A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a    

  • terhességi-gyermekágyi segélyben,    
  • csecsemőgondozási díjban,    
  • örökbefogadói díjban,    
  • gyermekgondozási díjban,    
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,    
  • gyermekgondozási segélyben,    
  • gyermeknevelési támogatásban,    
  • gyermekek otthongondozási díjában és    
  • a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban

eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő számítható be a jogosító időbe, főszabály szerint összesen az említett legfeljebb 8 év tartamban.

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is) két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől, és a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől.

A nyugdíj kiszámításáról részletes információt ebben a cikkünkben talál

Számolja ki várható nyugdíját Nyugdíjkalkulátorunk segítségével! 

2023-ban azok mehetnek nyugdíjba - 65 évesen -, akik 1958-ban születtek. 

A jelenlegi szabályozás szerint:

  • 2024-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1959-ben születtek.
  • 2025-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1960-ban születtek.
  • 2026-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1961-ben születtek.
  • 2027-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1962-ben születtek.
  • 2028-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1963-ban születtek.
  • 2029-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1964-ben születtek.
  • 2030-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1965-ben születtek. 

Természetesen, ahogy korábban is írtuk, egy adott évben azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket, akik annak feltételeit már a korábban teljesítették. 

Jogosultság megszerzése - szolgálati idő

Az öregségi vagyis teljes nyugdíjra való jogosultsághoz legalább 20 év szolgálati idő megszerzésére van szükség. Ha ez nem teljesül, akkor a nyugdíjkorhatár betöltését követően, legalább 15 évnyi jogosultság megszerzése esetén öregségi résznyugdíjat lehet igényelni. A nyugdíj megállapításának időpontjában a kérelmező személy nem állhat semmilyen munkaviszonyban, nem lehet biztosított.

A legkisebb teljes nyugdíj összege – más néven a nyugdíjminimum vagy minimálnyugdíj - 2008. január 1. óta változatlanul mindössze 28.500 forint. A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2023. szeptemberében 186.500 forint, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 208.500 forint.

 

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Csökken a népesség, nő a nyomás - sokan későn kezdenek el a nyugdíjra félretenni

Magyarország népessége csökkenő tendenciát mutat, és öregszik is - ez a kettős demográfiai kihívás egyre érezhetőbb hatással van a társadalom... Teljes cikk

Külföldi nyugdíj: mit kell tenni annak, aki külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot

A legfrissebb becslések szerint már 770 ezer magyar dolgozik tartósan külföldön, a legtöbben Ausztriában, Németországban és az Egyesült... Teljes cikk

Milliókat érhet a jó időzítés a nők kedvezményes nyugdíjánál

Sok félreértés forrása, hogy a magyar nyugdíjrendszerben elkülönül egymástól a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság... Teljes cikk