Mikor mehetek nyugdíjba?

Magyarországon bár a munkavállalók ötöde, ha lehetne csak nagyjából 50 éves koráig dolgozna, (az átlag pedig amíg 57 éves lesz), azonban a nyugdíjkorhatár már most is 15 évvel túl van ezen az életkoron, és nem kizárt, hogy mivel Magyarországon is évről évre nő a nyugdíjasok aránya, miközben a munkaképes korú populációé viszont csökken, a korhatár még emelkedni fog. Ráadásul egy felmérés szerint minden harmadik magyar azzal számol, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell. 

Egy adott évben azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket, akik annak feltételeit már a korábbi években teljesítették. Magyarországon 2014 óta folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár, ami 2022-ben zárult le, és jelenleg 65 éves kor az öregségi nyugdíj határa.

Nyugdíjkorhatár 65 év 

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosult az elmúlt években:

• aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
• aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

A férfiak és a nők nyugdíjkorhatára egységesen 65 év, ugyanakkor a nők 40 év szolgálati idő megszerzése után kedvezménnyel igényelhetik az öregségi nyugdíjat, életkortól függetlenül. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, így legalább 32 évi szolgálati időt kell valamilyen keresőtevékenységgel megszerezniük, vagyis munkában eltölteni. 

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is) két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől, és a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől.

A nyugdíj kiszámításáról részletes információt ebben a cikkünkben talál. 

2023-ban azok mehetnek nyugdíjba - 65 évesen -, akik 1958-ban születtek. 

A jelenlegi szabályozás szerint:

• 2024-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1959-ben születtek.
• 2025-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1960-ban születtek.
• 2026-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1961-ben születtek.
• 2027-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1962-ben születtek.
• 2028-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1963-ban születtek.
• 2029-ben azok mehetnek nyugdíjba, akik 1964-ben születtek.
• 2030-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1965-ben születtek. 

Természetesen, ahogy korábban is írtuk, egy adott évben azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket, akik annak feltételeit már a korábban teljesítették. 

Jogosultság megszerzése - szolgálati idő

Az öregségi vagyis teljes nyugdíjra való jogosultsághoz legalább 20 év szolgálati idő megszerzésére van szükség. Ha ez nem teljesül, akkor a nyugdíjkorhatár betöltését követően, legalább 15 évnyi jogosultság megszerzése esetén öregségi résznyugdíjat lehet igényelni. A nyugdíj megállapításának időpontjában a kérelmező személy nem állhat semmilyen munkaviszonyban, nem lehet biztosított.

A legkisebb teljes nyugdíj összege – más néven a nyugdíjminimum vagy minimálnyugdíj - 2008. január 1. óta változatlanul mindössze 28.500 forint. A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2023. szeptemberében 186.500 forint, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 208.500 forint.