20 nyugdíjban töltött évet kell finanszíroznunk

Az Aegon ötödik kutatásában 16 ezer munkavállaló és nyugdíjas vett részt a világ 15 országából. A kutatást a Cicero Group végezte, az interjúk februárban készültek, a válaszadók egy online kérdőívet töltöttek ki.
Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese elmondta: az emberek egyre tovább élnek, és a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre többe kerül az államnak, a munkáltatónak és az egyénnek is.

A kutatás egyebek mellett felmérte, a megkérdezettek mennyire éreznek személyes felelősséget nyugdíjhelyzetükért: világszerte 71 százalék nyilatkozta azt, hogy nagyon vagy jelentős mértékben, míg Magyarországon csak 53 százalék. Jelentős különbség tapasztalható abban is, van-e tudatosan kialakított terv a nyugdíjas évek finanszírozására: míg globálisan 67, Magyarországon csak 39 százalék érzi úgy, hogy felkészült erre. Pénzügyileg pedig világszerte 33, Magyarországon 16 százalék érzi úgy, hogy pénzügyileg készen áll a nyugdíjas korra.

A megkérdezettek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalékot) az állami nyugdíjrendszer fogja biztosítani számukra, Magyarországon 55 százalékát várják az államtól.

Világszerte a megkérdezettek 39 százaléka nem ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, Magyarországon ez az arány 63 százalék.

Horváth Gyula szerint a felkészüléskor arra kell számítani, hogy átlagosan 20 évet él az ember nyugdíjba vonulása után, erre kell az állami nyugdíj mellett saját megtakarítással is felkészülni.

A rugalmas nyugdíjba vonulásé a jövő

A várható élettartam növekedésével hosszabb idejű munkavégzésre lesz szüksége az egyénnek a nyugdíjas évek megfelelő finanszírozásához - mondta Horváth Gyula.

Sok munkavállalónak a nyugdíjazás a teljes munkaidős elfoglaltság helyett részmunkaidős foglalkoztatást jelenthet. Másoknak egy más szerepkörben való helytállást, vagy a meglévő munkájuk folytatását. A nyugdíjazás hagyományos értelmezése, miszerint valaki egyik napról a másikra abbahagyja a munkát, hamarosan idejétmúlt fogalommá válik.

A munkáltatók azonban nem mindenben tudnak megfelelni azoknak az új elvárásoknak, hogy a munkavállalók tovább tudjanak dolgozni, és fokozatosan nyugdíjba menni. A munkavállalók 58 százaléka szerte a világon nagyon vagy különösen fontos lehetőségként tekint a fokozatos nyugdíjba vonulásra, miközben csupán 28 százalék mondta, hogy a lehetőség számukra nyitva áll.

Azoknak a válaszadóknak az 57 százaléka, akik nyugdíjasként is dolgozni szeretnének, legfőbb okként az aktív életmód és a szellemi frissesség megőrzését jelölték meg, 37 százalék szereti a munkáját, és 70 százalék pedig jövedelmi és megtakarítási megfontolásokból tenne így.

"A nyugdíjrendszerek szerte a világban hatalmas pénzügyi szorításban vannak a várható élettartam kitolódása és a társadalom elöregedése miatt. A nyugdíj finanszírozásának költsége egyre jobban az egyénre tevődik át, és sokan nem takarékoskodnak kellőképpen" - mondta Horváth Gyula.

"Az embereknek abban kell segíteni, hogy minél több lehetőségük legyen megtakarítani, sokkal könnyebben hozzájussanak a megfelelő tanácsokhoz a tervezéshez szükséges eszközökhöz, és képesek legyenek meghosszabbítani a munkában töltött éveik számát. Ébresztőt kell fújni a világnak." - mondta a vezető.