235 100 forint volt a bruttó átlagkereset

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - közölte a statisztikai hivatal.

Idén január-februárban az előző év azonos időszakához képest nőttek az átlagkeresetek. Akkor a bruttó átlagkereset 226 600 forint volt az év első két hónapjában.

A KSH szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 235 100 forint volt a 2015. január-februári időszakban. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (469 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (144 500 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 183 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, összege átlagosan 10 300, illetve 9300 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 154 ezer forint volt, - a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt - a bruttó keresetekével azonos mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest.

Nettó kereseti átlag: 160 700 forint

A KSH rámutat: 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevő hatást nem eredményezett a nettó keresetek átlagindexében. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén 2,2, a nonprofit szervezeteknél 2,5 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek - 0,3 százalékponttal - kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 245 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalék.

Bíztató a keresetek növekedése az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz átlagos bérnövekedés és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: bíztató, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet - tette hozzá.