37,5 fok? Az nem betegség, tessék bejönni!
A munkavállaló és a munkáltató is sokszor úgy értékeli, hogy a nátha- és influenzaszerű megbetegedések lábon kihordható egészségügyi problémák. A munkahelyeken rengeteg köhögő, náthás, hőemelkedéses ember dolgozik, vagy legalábbis próbál dolgozni. Milyen határokat szab ennek a munkajog? - erről írt az ado.hu.
„37,5 fok? Az nem betegség, tessék bejönni!” - az idézet egy irodavezetőtől származik, aki ezzel csapta le idegesen a kagylót, mikor az egyik beosztottja reggel betelefonált, hogy nem érzi jól magát, és otthon maradna. A munkáltatók gyakran úgy gondolják, a betegség, közérzet megítélése szubjektív, javarészt az egyéni strapabíró-képességtől függ, és elvárják, hogy a munkavállalók legyenek annyira lojálisak a céggel szemben, hogy kisebb betegséggel is bejönnek dolgozni - írja az ado.hu.
Mást mondanak erről a munkajog vonatkozó szabályai: ha a munkavállaló keresőképtelen, számára betegszabadság jár, illetve ha az éves betegszabadság-keretét kimerítette, akkor is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Mindehhez nem szükséges, hogy a munkavállaló előzetesen kérelmezze a távollét engedélyezését, és a munkáltatónak nem is kell ehhez hozzájárulnia. A munkavállaló feladata csupán annyi, hogy együttműködési kötelezettsége keretében haladéktalanul tájékoztassa munkahelyi vezetőjét a távolmaradásról, és később igazolja a keresőképtelenséget.
Azt a kérdést, hogy ki keresőképtelen, és ki nem, egyedül az ennek megállapítására jogosult kezelőorvos (többnyire: a háziorvos) döntheti el, s ezt a munkáltató nem bírálhatja felül. Keresőképtelennek minősül az, aki betegsége miatt a munkáját nem képes ellátni. Ez azt jelenti, hogy nem minden egészségügyi probléma eredményez keresőképtelenséget, hanem csupán az a megbetegedés, amely a munkavállalót ténylegesen akadályozza a munkavégzésben. Például egy krónikus hangszálgyulladás mellett egy énektanár értelemszerűen nem tud dolgozni, de egy szobafestő-mázolónál ugyanez a panasz nem gátja a munkavégzésnek.
A munkakör elláthatóságának mérlegelése érdekében a munkavállaló a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállalónak a jogszabály alapján kötelessége betartani az orvos utasításait: ilyen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalom, a tartózkodási helyről való kijárás korlátozása, és meg kell jelenni a vizsgálatokon.
Tehát a keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása úgy szól, még rövid időre sem mehet be a munkahelyére. Az ilyen utasítás teljesítését a munkavállaló - mint jogszabályba ütközőt - megtagadhatja. A cikk szerzője kiemeli, hogy ha a munkavállaló fertőző beteg, és a munkahelyén való megjelenés mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a megjelenésre kötelező munkáltatói utasítást a munkavállaló nemcsak jogosult, hanem köteles is megtagadni.
Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltató a keresőképtelenség idejére nem adhat ki a betegszabadság vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülés biztosítása helyett szabadságot. Ez ugyanis joggal való visszaélésnek minősülne, hiszen a szabadság célja a munkavállaló pihenése, kikapcsolódása, és nem a gyógyulási idő biztosítása.
Fotó: Pixabay
ado.hu
Mást mondanak erről a munkajog vonatkozó szabályai: ha a munkavállaló keresőképtelen, számára betegszabadság jár, illetve ha az éves betegszabadság-keretét kimerítette, akkor is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Mindehhez nem szükséges, hogy a munkavállaló előzetesen kérelmezze a távollét engedélyezését, és a munkáltatónak nem is kell ehhez hozzájárulnia. A munkavállaló feladata csupán annyi, hogy együttműködési kötelezettsége keretében haladéktalanul tájékoztassa munkahelyi vezetőjét a távolmaradásról, és később igazolja a keresőképtelenséget.
Azt a kérdést, hogy ki keresőképtelen, és ki nem, egyedül az ennek megállapítására jogosult kezelőorvos (többnyire: a háziorvos) döntheti el, s ezt a munkáltató nem bírálhatja felül. Keresőképtelennek minősül az, aki betegsége miatt a munkáját nem képes ellátni. Ez azt jelenti, hogy nem minden egészségügyi probléma eredményez keresőképtelenséget, hanem csupán az a megbetegedés, amely a munkavállalót ténylegesen akadályozza a munkavégzésben. Például egy krónikus hangszálgyulladás mellett egy énektanár értelemszerűen nem tud dolgozni, de egy szobafestő-mázolónál ugyanez a panasz nem gátja a munkavégzésnek.
A munkakör elláthatóságának mérlegelése érdekében a munkavállaló a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállalónak a jogszabály alapján kötelessége betartani az orvos utasításait: ilyen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalom, a tartózkodási helyről való kijárás korlátozása, és meg kell jelenni a vizsgálatokon.
Tehát a keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása úgy szól, még rövid időre sem mehet be a munkahelyére. Az ilyen utasítás teljesítését a munkavállaló - mint jogszabályba ütközőt - megtagadhatja. A cikk szerzője kiemeli, hogy ha a munkavállaló fertőző beteg, és a munkahelyén való megjelenés mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a megjelenésre kötelező munkáltatói utasítást a munkavállaló nemcsak jogosult, hanem köteles is megtagadni.
Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltató a keresőképtelenség idejére nem adhat ki a betegszabadság vagy a munkavégzés és rendelkezésre állás alóli mentesülés biztosítása helyett szabadságot. Ez ugyanis joggal való visszaélésnek minősülne, hiszen a szabadság célja a munkavállaló pihenése, kikapcsolódása, és nem a gyógyulási idő biztosítása.
Fotó: Pixabay
ado.hu
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Románc az irodában - filmek, amelyeket nem érdemes kihagyni