Megjelent: 2 éve

445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről-IV. fejezet

AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVKÉNT ELJÁRÓ FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALNAK A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY KIADÁSÁVAL ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17. § A kormányhivatal az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére - szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak
a) az Flt. 7. § (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, valamint
b) a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását támogatja vagy nem támogatja.
18. § (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában - a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül - támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához - a 15. §-ban foglaltak szerint - nem lenne szükség engedélyre vagy az engedélyt a 9. §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni. Az összevont kérelmezési eljárásban a 9. § (1) bekezdés 16. pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy - a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - a foglalkoztató helyett az összevont engedély kiadására irányuló tartózkodási engedély iránti kérelmet a munkavállaló nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) az 5. § (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban meghatározott alkalmazási feltételekkel rendelkezik.
19. § (1) A 18. §-ban foglaltakon kívül a kormányhivatal abban az esetben támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik,
b) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
c) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
d) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 2 munkanapon belül nyújtott be,
b) hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította,
és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az előzetes megállapodást kötő foglalkoztató a munkaerőigényt a fővárosi és megyei kormányhivatal azon járási (fővárosi kerületi) hivatalánál jelentette be, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik.
(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételnek - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A támogató szakhatósági állásfoglalás azonban kiadható azon munkavégzéssel érintett többi megye területére is, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.
(4) Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a munkaerőigény érvényességének feltétele, hogy azt a foglalkoztató
a) ha a munka természetéből adódóan, a munkavégzés több megye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti járási hivatalnál,
b) ha a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző megye vagy járási hivatal területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a székhelye szerinti járási hivatalnál jelentse be.
20. § (1) A kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha
a) nem állnak fenn a 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételek,
b) az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,
c) az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,
d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha
da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,
db) a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,
e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,
g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn,
h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,
i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,
j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
k) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg,
l) a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy az engedély kiadásához szükséges igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a 90 napot meghaladó időre szóló, szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását a kormányhivatal nem támogatja, ha
a) az (1) bekezdés b)-c) pontjában, e)-g) pontjában, valamint i)-j) pontjában meghatározott eset fennáll,
b) az illetékes hatóság az összevont engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
ba) a foglalkoztatóval szemben foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki, vagy
bb) a foglalkoztatót a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte,
c) a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy
d) a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő magyarországi foglalkoztatása - függetlenül attól, hogy arra szezonális munkavállalási engedéllyel vagy szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel kerül sor - 12 hónapon belül meghaladja a 180 napot.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.
(3) Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem minősül érvényes engedélynek, ha az érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a szakhatósági állásfoglalás meghozataláig kezdeményezi az engedély visszavonását.
(4) A kormányhivatal egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont különösen:
a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - szerepel,
e) a szakhatósági eljárás során benyújtott dokumentumok tartalma ugyanazon adat tekintetében egymástól eltér,
f) a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyokra beadott engedély iránti kérelmek esetén a foglalkoztatási jogviszonyokban az összes munkaidő mértéke meghaladja a heti 40 órát.
(6) A (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.
20/A. § (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár vagy fogadó szervezet igazolja, hogy
aa) a vállalaton belüli áthelyezés időpontját folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül, amelynek időtartama vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legalább három és legfeljebb tizenkét hónap, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legalább három és legfeljebb hat hónap;
ab) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges felsőfokú képesítést tanúsító oklevéllel;
ac) a harmadik országbeli állampolgár teljesíti az uniós polgárokra vonatkozóan az érintett tagállam nemzeti jog alapján meghatározott, a kérelemben megjelölt szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit;
b) munkaszerződést vagy a munkáltatótól származó megbízólevelet csatol, amely a következőket tartalmazza:
ba) az áthelyezés időtartamával és a fogadó szervezet vagy szervezetek címével kapcsolatos adatokat;
bb) annak igazolását, hogy a harmadik országbeli állampolgár vezető állású munkavállalói, szakértői vagy gyakornok munkavállalói beosztást kap az érintett tagállamban lévő fogadó szervezetnél vagy szervezeteknél;
bc) vállalaton belüli áthelyezés idejére biztosított munkabért és egyéb foglalkoztatási feltételek meghatározását;
bd) annak igazolását, hogy vállalaton belül áthelyezése lejártakor a harmadik országbeli állampolgár visszatérhet az ugyanazon vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó és valamely harmadik országban letelepedett szervezethez;
c) a fogadó szervezet nyilatkozik arról, hogy az engedély tárgyát képező vállalaton belüli áthelyezés tekintetében valamennyi olyan feltétel teljesül, amelyet az adott foglalkozási ágban dolgozó, hasonló helyzetben lévő kiküldött munkavállalóra vonatkozó jogszabály, ágazati kollektív szerződés rendelkezése előír.
(2) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott munkabér nem lehet kevesebb, mint Magyarországon a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkabére.
20/B. § A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha
a) nem állnak fenn a 20/A. §-ban meghatározott feltételek,
b) a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták,
c) az illetékes hatóság a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
ca) a fogadó szervezettel szemben foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírságot szabott ki, vagy
cb) a fogadó szervezetet a Met. 7/A. §-ában foglaltak szerint a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte,
d) fogadó szervezet felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet,
e) a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,
f) a munkaszerződésben meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,
g) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,
h) a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának alapjaként szolgáló, külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés munkaerő-kölcsönzést valósít meg.
20/C. § A 20/A. és 20/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kormányhivatal
a) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély meghosszabbítása, visszavonása, valamint
b) a vállalaton belül áthelyezett személy magyarországi hosszú távú mobilitási engedélye tárgyában ad szakhatósági állásfoglalást.
21. § (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár szakképzettségének, vagy végzettségének megfelelőségére vonatkozó döntés előkészítése érdekében kétség esetén belföldi jogsegély keretében megkeresi a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság igazolja, hogy
a) szabályozott szakma esetén fennállnak-e az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges feltételek, valamint
b) EU Kék Kártya kiadására irányuló eljárásban nem szabályozott szakma esetén az oklevél felsőfokú képesítést tanúsít-e.
(3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.
(4) A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat tekintetében a 12. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A 21. § (5) bekezdését a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 7. § (18) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
21/A. § (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során - szükség esetén
a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint
b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.
(2) A kormányhivatal visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha
a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,
b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei - a 3. § (2) bekezdés
b) pontja kivételével - már nem állnak fenn, vagy
c) tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen, munkakörben vagy foglalkoztatónál kerül sor.
22. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdése az összevont engedélyezésre vonatkozó szakhatósági eljárásban, valamint a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalásának engedélyezési eljárásában nem alkalmazható.
(2) A miniszternek a másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a 17-21/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk