7 szülész került vesztegetés miatt a Kúria elé
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést a vád szerint, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. Az ügy több forduló után a Kúria elé került, május 5-én hirdetnek ítéletet.
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, a védelem felmentést kért perbeszédében hét, vesztegetéssel vádolt szülész-nőgyógyász és szülésznő ügyének harmadfokú tárgyalásán kedden a Kúrián.
Az eljárás közérdekű bejelentés nyomán indult. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, ugyanakkor az eljárás adatai szerint műtősfiúk, szülésznők, nőgyógyászok kaptak kétezer és hatvan-nyolcvanezer forint közötti összegeket az ellátottaktól. A tanúként meghallgatott kismamák és családtagjaik arról számoltak be, hogy a kezelés során azt mondták nekik: "ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért hatvan-nyolcvanezer forintot szokás fizetni."
Konkrét összegeket kértek előre
Tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék első fokon tíz szülész-nőgyógyászt ítélt el egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, egy szülésznő pedig felfüggesztett szabadságveszést kapott. Akkor a bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a tanúvallomások meggyőzően bizonyították, hogy konkrét összegeket kértek előre az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért, ami már nem csupán erkölcsileg elítélendő hálapénz, amit utólag, önként adnak a betegek, hanem bűncselekmény.
Az első fokon eljáró bíró felidézte, hogy több tanú az elmondása szerint magától nem adott volna pénzt, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították annak átadására.
A büntetőügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a vádlottak egy részét felmentették, a döntés jogerőre is emelkedett, más részüknek enyhítették a büntetését.
Hogyan befolyásol a társadalmi környezet?
A harmadfokon a Kúria elé került vádlottak ügyében kedden az ügyész a bűnösség kimondását és büntetés kiszabását kérte, miután álláspontja szerint az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért a vádlottak burkoltan vagy nyíltan, de pénzt vártak el az ellátottaktól. Ez nem hálapénz – szögezte le az ügyész.
Ugyanakkor a védők a többi között azzal érveltek, a vádlottak csupán arról adtak tájékoztatást, hogy ott ki milyen ellátás után milyen ajándékot szokott kapni. Válaszoltak, amikor megkérdezték tőlük, hogy mennyit szokás adni.
Az egyik védő szóvá tette, hogy egy másik ügyben, ahol az eljárás adatai szerint ügyészségi fogalmazók vásároltak nyelvvizsgát, a vádhatóság megelégedett a vádhalasztással. Mások szerint nem lehet eltekinteni a társadalmi környezettől, a társadalom nagy része ugyanis hallgatólagosan tudomásul veszi az évtizedek óta alacsony orvosi fizetések ilyen jellegű kiegészítésének gyakorlatát.
A Kúria – amely ebben az ügyben a szokásos háromtagú helyett öttagú tanácsban jár el – a határozathozatalt május 5-ére halasztotta.
Az eljárás közérdekű bejelentés nyomán indult. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, ugyanakkor az eljárás adatai szerint műtősfiúk, szülésznők, nőgyógyászok kaptak kétezer és hatvan-nyolcvanezer forint közötti összegeket az ellátottaktól. A tanúként meghallgatott kismamák és családtagjaik arról számoltak be, hogy a kezelés során azt mondták nekik: "ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért hatvan-nyolcvanezer forintot szokás fizetni."
Konkrét összegeket kértek előre
Tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék első fokon tíz szülész-nőgyógyászt ítélt el egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, egy szülésznő pedig felfüggesztett szabadságveszést kapott. Akkor a bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a tanúvallomások meggyőzően bizonyították, hogy konkrét összegeket kértek előre az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért, ami már nem csupán erkölcsileg elítélendő hálapénz, amit utólag, önként adnak a betegek, hanem bűncselekmény.
Az első fokon eljáró bíró felidézte, hogy több tanú az elmondása szerint magától nem adott volna pénzt, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították annak átadására.
A büntetőügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a vádlottak egy részét felmentették, a döntés jogerőre is emelkedett, más részüknek enyhítették a büntetését.
Hogyan befolyásol a társadalmi környezet?
A harmadfokon a Kúria elé került vádlottak ügyében kedden az ügyész a bűnösség kimondását és büntetés kiszabását kérte, miután álláspontja szerint az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért a vádlottak burkoltan vagy nyíltan, de pénzt vártak el az ellátottaktól. Ez nem hálapénz – szögezte le az ügyész.
Ugyanakkor a védők a többi között azzal érveltek, a vádlottak csupán arról adtak tájékoztatást, hogy ott ki milyen ellátás után milyen ajándékot szokott kapni. Válaszoltak, amikor megkérdezték tőlük, hogy mennyit szokás adni.
Az egyik védő szóvá tette, hogy egy másik ügyben, ahol az eljárás adatai szerint ügyészségi fogalmazók vásároltak nyelvvizsgát, a vádhatóság megelégedett a vádhalasztással. Mások szerint nem lehet eltekinteni a társadalmi környezettől, a társadalom nagy része ugyanis hallgatólagosan tudomásul veszi az évtizedek óta alacsony orvosi fizetések ilyen jellegű kiegészítésének gyakorlatát.
A Kúria – amely ebben az ügyben a szokásos háromtagú helyett öttagú tanácsban jár el – a határozathozatalt május 5-ére halasztotta.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?