Szerző: Barna Eszter Megjelent: 3 hónapja

A fizetési szakadék a zsebpénznél kezdődik

A lányok 20 százalékkal kevesebb zsebpénzt kapnak és kevésbé hagyják őket anyagilag függetlenedni, mint a fiúkat, derül ki egy brit jelentésből. És ennek messzemenő következményei lehetnek.

Az 5 és 16 éves gyerekek esetében egy lány heti zsebpénze 2 font 20 pennyvel vagyis közel 800 forinttal kevesebb, mint egy fiúé, írja a Guardian. A lányok kevésbé rendszeresen is jutnak hozzá ehhez az összeghez, valamint jobban rá vannak utalva másokra, ha valamire szükségük van vagy a pénzük kezelése kerül szóba.

A Childwise nevű piackutató cég eredményei szerint, míg egy fiú átlagosan 10,7 fontot, addig egy lány csak 8,5-et kap zsebpénzként vagy a házimunkában való részvételért. Ráadásul az életkor előrehaladtával a különbség még növekszik is, 11 és 16 éves kor között már 30% az eltérés. A vizsgálatot a cég évente végzi, online kérdőív segítségével, 2000 iskolás gyerek körében. Ebből az is kiderül, hogy az összegszerű különbségen kívül a szülők ráadásul más-mást közvetítenek a gyerekeiknek, azok nemétől függően. A fiúk jutnak rendszeres „bevételhez”, míg a lányok gyakrabban nem kapják meg azt, vagy a szülők kezelik számukra a pénzt. Mindezzel a szülők már mintegy „felkészítik” gyermekeiket a munka világára, ahol hasonló diszkriminációval kell gyakran szembenézniük.

Egy tavalyi hazai kutatás szerint itthon sem jobb a helyzet. A Provident Pénzügyi Zrt. és a GfK 16 és 18 év közötti diákok közt végzett közös felméréséből kiderül, hogy a diákok 84 százalékának átlagosan 18 ezre forint áll rendelkezésére havonta. Ezt az összeget részben a szüleiktől kapják zsebpénz formájában, részben saját maguk keresik meg. A fiúk 24 000 forintból, a lányok 12 000 forintból fedezhetik saját havi kiadásaikat, vagyis a fiúk dupla összeggel gazdálkodhatnak. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a lányokat kevésbé is érdeklik ezek a kérdések: míg a fiúknak a 42%-a magasan tájékozott a pénzügyekben, addig a lányoknak mindössze 23%-a került ebbe a csoportba.

A brit adatok szerint a nemek közötti fizetési szakadék a teljes munkaidőben dolgozóknál átlagosan 13,9%-os. Az Eurostat 2014-es adatai szerint Magyarországon 25 és 34 év között 10,2% a különbség, míg 35 és 44 év között már 19,9%. Az élekor további előrehaladtával a szakadék a nemek között újra csökken. Az Unióra összességében 17% körüli nemek szerinti fizetési különbségek jellemzők.

Persze a társadalmi és piaci kommunikáció egyéb elemei is tovább erősítik a sztereotípiákat, illetve gyakran a hagyományos nemiszerep-felfogásokat, már egészen pici kortól a külsőségektől kezdve, mint az öltözködés; a játékok, amik a lányoknál a szépségre, míg a fiúknál a találékonyságra, alkotótevékenységre fókuszálnak; a lányok többször kapnak passzív, megfigyelő szerepet a TV műsorokban, filmekben is, míg a fiúk cselekvő szereplői a szituációknak. Egy felmérés szerint az amerikai gyermekműsorok karaktereinek csak 30% nő, míg a narrátoroknak mindössze 20%-a.

Általában a reklámok is ezeket a sztereotípiákat erősítik, kivételt képez ez alól, ahol tudatosan éppen az ellenkező üzenetet akarják közvetíteni, például az egyik autógyár idei Super Bowl spotja, ami a médiában is nagy visszhangot kapott, mert főszereplője egy kislány, aki az apukája biztatásával „férfias” autóversenyben indul. A reklám így kezdődik: „Mit mondok a lányomnak, hogy a nagypapa többet ér, mint a nagymama, az apukája többet ér, mint az anyukája? Hogy a tudása, a készségei ellenére kevesebbet fog érni, mint a férfiak, akikkel találkozik? Vagy talán valami mást mondhatok neki?” - a reklám végén a cég kiáll az egyenlő munkáért egyenlő bért elve mellett.

Bár egyre több a hasonló kezdeményezés, nem csak a reklámpiacon, hanem például a természettudományos oktatás, a programozás területén, amelyre mind több szereplő szeretne lányokat, nőket bevonni, de mindig van visszaesés is, különösen, amikor a közbeszédben politikusok, vezetők által legitimálódnak szexista, előítéletes megnyilvánulások. Ugyanakkor a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi folyamatok is egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy az „egyenlőség” elkerülhetetlen.

A Világgazdasági Fórum oldala összegyűjtötte azokat a tévhiteket, amelyek újra és újra lábra kapnak, pedig nincsen tudományos megalapozottságuk, vagy éppen az ellenkezőjük bizonyított.

1. „A nőkbe befektetni nem kifizetődő” - A valóság az, hogy globálisan a nemek közötti fizetési szakadék bezárása, a globális GDP növekedését fogja hozni. Ez 2025-re a GDP 26%-os növekedését jelentené. 28 trilliárd dollárt (vagyis az USA és Kína gazdaságával megegyező értéket) tenne hozzá a globális GDP-hez a nők egyenlő munkaerő-piaci részvétele, derül ki a McKinsey számításaiból.

2. „A fejlett országokban a nemek közötti bérszakadék nem probléma.” - Bár valóban számos eredményt sikerült elérni ezen a téren, van továbbra is hova fejlődni, hiszen az Egyesült Államokban 100 vezető beosztású férfire mindössze 66 hasonló pozícióban lévő nő jut. Ahogy a fizetetlen munka jelentős részét is a nők végzik. (Erről már számos alkalommal írtunk.) A világon az átlag öttel több óra, Kelet-Európában nagyjából 3, amennyivel többet dolgoznak „ingyen” a nők. Európában a női vezetőket tekintve még rosszabb az arány, mint az Egyesült Államokban, ugyanis a 100 legnagyobb cégnél a vezetők 89%-a férfi.

3. „A férfi és a nő jövedelmét ugyanarra használják fel.” - Ezzel szemben a nők jövedelméből sokkal több fordítódik vissza a családba, a közösségbe. A nők magasabb jövedelmén túl az is fontos befolyásoló tényező, hogy neki legyen döntési joga erről a jövedelemről, ez erősíti meg gazdaságilag a helyzetét. Ebből a pénzből általában többet fordítanak oktatásra, egészségügyi ellátásra, egészségesebb táplálkozásra. Brazíliában a gyerekek túlélési esélye 20%-al nőtt az anya pénzügyi döntései nyomán.

4. „A nők választása, hogy kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak.” - A realitás, hogy a nőkre sokkal nagyobb része hárul a fizetetlen munkavégzés terhének, míg álláslehetőségből kevesebb áll számukra rendelkezésre. Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában a nők gyakran 90%-al több gondozói munkát végeznek (gyermek, idős hozzátartozó), mint a férfiak.


5. „Az egyenlőtlenség megszűnik, ha a nők jövedelme emelkedik.” - Nem az emelés mértéke, hanem a megszerzett jövedelem feletti döntés, ami az egyenlőség tekintetében kulcskérdés.

6. „A női csoportok, közösségek nem segítik a gazdasági fejlődést.” - Pont ellenkezőleg, sok esetben éppen ezek a közösségek jelentik az egyetlen utat a nőknek a fenntartható gazdasági fejlődés felé. Együttműködve a korlátozott erőforrásokat jobban ki tudják használni, több lehetőség van a kísérletekre, innovációra, készségfejlesztésre, az információ megosztására.

7. „A családbarát és nemi alapú programok, szabályozások nem érik meg a befektetést.” - A feltételezéssel ellentétben a cégek, amelyek befektettek ilyen jellegű programokba, komoly megtérülését látják ezeknek, a hatékonyság növekedése, és a munkavállalók kevesebb hiányzása következtében.

A nőket mindezek az előítéletek, téves beidegződések nem csak egyénileg korlátozzák, állnak lehetőségeik, karrierük útjába, hanem a kollektív fejlődést is akadályozzák.
Follow hrportal_hu on Twitter

Mennyivel keresne többet, ha férfi lenne?

Ugyanazzal a munkával ma Magyarországon egy nő átlagosan 13,2%-kal kevesebbet keres, mint egy férfi. Ezen aligha változtathatunk addig, míg a fizetések tabunak számítanak. A Fairfizu.hu oldal e tabu megtörését segíti: első lépésként mindenkinek lehetőséget ad rá, hogy kiszámolja, mennyivel keresne többet vagy kevesebbet a másik nem tagjaként.tovább..

További cikkek
A szakiskolákat fejlesztené a kormány

Korszerűsítési programot indítana a kormány szakiskolák felújítására és modernizálására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a... Teljes cikk

Leggyorsabban a költségvetési szerveknél nőttek a bérek

A leggyorsabb ütemű bérnövekedés az elmúlt időszakban a költségvetési szerveknél volt megfigyelhető, igaz, itt jelentős volt a lemaradás - véli... Teljes cikk

A börtönmunka béréből szinte semmi nem marad

Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből,... Teljes cikk

Kinek jár közgyógyellátás?

A közgyógyellátással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának,... Teljes cikk

Kinek jár közgyógyellátás?

A közgyógyellátással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának,... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Facebook