Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 8 éve

A fizetési szakadék a zsebpénznél kezdődik

A lányok 20 százalékkal kevesebb zsebpénzt kapnak és kevésbé hagyják őket anyagilag függetlenedni, mint a fiúkat, derül ki egy brit jelentésből. És ennek messzemenő következményei lehetnek.

Az 5 és 16 éves gyerekek esetében egy lány heti zsebpénze 2 font 20 pennyvel vagyis közel 800 forinttal kevesebb, mint egy fiúé, írja a Guardian. A lányok kevésbé rendszeresen is jutnak hozzá ehhez az összeghez, valamint jobban rá vannak utalva másokra, ha valamire szükségük van vagy a pénzük kezelése kerül szóba.

A Childwise nevű piackutató cég eredményei szerint, míg egy fiú átlagosan 10,7 fontot, addig egy lány csak 8,5-et kap zsebpénzként vagy a házimunkában való részvételért. Ráadásul az életkor előrehaladtával a különbség még növekszik is, 11 és 16 éves kor között már 30% az eltérés. A vizsgálatot a cég évente végzi, online kérdőív segítségével, 2000 iskolás gyerek körében. Ebből az is kiderül, hogy az összegszerű különbségen kívül a szülők ráadásul más-mást közvetítenek a gyerekeiknek, azok nemétől függően. A fiúk jutnak rendszeres „bevételhez”, míg a lányok gyakrabban nem kapják meg azt, vagy a szülők kezelik számukra a pénzt. Mindezzel a szülők már mintegy „felkészítik” gyermekeiket a munka világára, ahol hasonló diszkriminációval kell gyakran szembenézniük.

Egy tavalyi hazai kutatás szerint itthon sem jobb a helyzet. A Provident Pénzügyi Zrt. és a GfK 16 és 18 év közötti diákok közt végzett közös felméréséből kiderül, hogy a diákok 84 százalékának átlagosan 18 ezre forint áll rendelkezésére havonta. Ezt az összeget részben a szüleiktől kapják zsebpénz formájában, részben saját maguk keresik meg. A fiúk 24 000 forintból, a lányok 12 000 forintból fedezhetik saját havi kiadásaikat, vagyis a fiúk dupla összeggel gazdálkodhatnak. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a lányokat kevésbé is érdeklik ezek a kérdések: míg a fiúknak a 42%-a magasan tájékozott a pénzügyekben, addig a lányoknak mindössze 23%-a került ebbe a csoportba.

A brit adatok szerint a nemek közötti fizetési szakadék a teljes munkaidőben dolgozóknál átlagosan 13,9%-os. Az Eurostat 2014-es adatai szerint Magyarországon 25 és 34 év között 10,2% a különbség, míg 35 és 44 év között már 19,9%. Az élekor további előrehaladtával a szakadék a nemek között újra csökken. Az Unióra összességében 17% körüli nemek szerinti fizetési különbségek jellemzők.

Persze a társadalmi és piaci kommunikáció egyéb elemei is tovább erősítik a sztereotípiákat, illetve gyakran a hagyományos nemiszerep-felfogásokat, már egészen pici kortól a külsőségektől kezdve, mint az öltözködés; a játékok, amik a lányoknál a szépségre, míg a fiúknál a találékonyságra, alkotótevékenységre fókuszálnak; a lányok többször kapnak passzív, megfigyelő szerepet a TV műsorokban, filmekben is, míg a fiúk cselekvő szereplői a szituációknak. Egy felmérés szerint az amerikai gyermekműsorok karaktereinek csak 30% nő, míg a narrátoroknak mindössze 20%-a.

Általában a reklámok is ezeket a sztereotípiákat erősítik, kivételt képez ez alól, ahol tudatosan éppen az ellenkező üzenetet akarják közvetíteni, például az egyik autógyár idei Super Bowl spotja, ami a médiában is nagy visszhangot kapott, mert főszereplője egy kislány, aki az apukája biztatásával „férfias” autóversenyben indul. A reklám így kezdődik: „Mit mondok a lányomnak, hogy a nagypapa többet ér, mint a nagymama, az apukája többet ér, mint az anyukája? Hogy a tudása, a készségei ellenére kevesebbet fog érni, mint a férfiak, akikkel találkozik? Vagy talán valami mást mondhatok neki?” - a reklám végén a cég kiáll az egyenlő munkáért egyenlő bért elve mellett.

Bár egyre több a hasonló kezdeményezés, nem csak a reklámpiacon, hanem például a természettudományos oktatás, a programozás területén, amelyre mind több szereplő szeretne lányokat, nőket bevonni, de mindig van visszaesés is, különösen, amikor a közbeszédben politikusok, vezetők által legitimálódnak szexista, előítéletes megnyilvánulások. Ugyanakkor a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi folyamatok is egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy az „egyenlőség” elkerülhetetlen.

A Világgazdasági Fórum oldala összegyűjtötte azokat a tévhiteket, amelyek újra és újra lábra kapnak, pedig nincsen tudományos megalapozottságuk, vagy éppen az ellenkezőjük bizonyított.

1. „A nőkbe befektetni nem kifizetődő” - A valóság az, hogy globálisan a nemek közötti fizetési szakadék bezárása, a globális GDP növekedését fogja hozni. Ez 2025-re a GDP 26%-os növekedését jelentené. 28 trilliárd dollárt (vagyis az USA és Kína gazdaságával megegyező értéket) tenne hozzá a globális GDP-hez a nők egyenlő munkaerő-piaci részvétele, derül ki a McKinsey számításaiból.

2. „A fejlett országokban a nemek közötti bérszakadék nem probléma.” - Bár valóban számos eredményt sikerült elérni ezen a téren, van továbbra is hova fejlődni, hiszen az Egyesült Államokban 100 vezető beosztású férfire mindössze 66 hasonló pozícióban lévő nő jut. Ahogy a fizetetlen munka jelentős részét is a nők végzik. (Erről már számos alkalommal írtunk.) A világon az átlag öttel több óra, Kelet-Európában nagyjából 3, amennyivel többet dolgoznak „ingyen” a nők. Európában a női vezetőket tekintve még rosszabb az arány, mint az Egyesült Államokban, ugyanis a 100 legnagyobb cégnél a vezetők 89%-a férfi.

3. „A férfi és a nő jövedelmét ugyanarra használják fel.” - Ezzel szemben a nők jövedelméből sokkal több fordítódik vissza a családba, a közösségbe. A nők magasabb jövedelmén túl az is fontos befolyásoló tényező, hogy neki legyen döntési joga erről a jövedelemről, ez erősíti meg gazdaságilag a helyzetét. Ebből a pénzből általában többet fordítanak oktatásra, egészségügyi ellátásra, egészségesebb táplálkozásra. Brazíliában a gyerekek túlélési esélye 20%-al nőtt az anya pénzügyi döntései nyomán.

4. „A nők választása, hogy kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak.” - A realitás, hogy a nőkre sokkal nagyobb része hárul a fizetetlen munkavégzés terhének, míg álláslehetőségből kevesebb áll számukra rendelkezésre. Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában a nők gyakran 90%-al több gondozói munkát végeznek (gyermek, idős hozzátartozó), mint a férfiak.


5. „Az egyenlőtlenség megszűnik, ha a nők jövedelme emelkedik.” - Nem az emelés mértéke, hanem a megszerzett jövedelem feletti döntés, ami az egyenlőség tekintetében kulcskérdés.

6. „A női csoportok, közösségek nem segítik a gazdasági fejlődést.” - Pont ellenkezőleg, sok esetben éppen ezek a közösségek jelentik az egyetlen utat a nőknek a fenntartható gazdasági fejlődés felé. Együttműködve a korlátozott erőforrásokat jobban ki tudják használni, több lehetőség van a kísérletekre, innovációra, készségfejlesztésre, az információ megosztására.

7. „A családbarát és nemi alapú programok, szabályozások nem érik meg a befektetést.” - A feltételezéssel ellentétben a cégek, amelyek befektettek ilyen jellegű programokba, komoly megtérülését látják ezeknek, a hatékonyság növekedése, és a munkavállalók kevesebb hiányzása következtében.

A nőket mindezek az előítéletek, téves beidegződések nem csak egyénileg korlátozzák, állnak lehetőségeik, karrierük útjába, hanem a kollektív fejlődést is akadályozzák.
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni

A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk

Munkabér kifizetése

A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk

Mennyiért dolgozol? Hamarosan mindenki tudni fogja

2026 júniusától életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálja át a cégek bérpolitikáját és HR-folyamatait. A... Teljes cikk