A főnök állja az elmaradt nyaralást

A szabadság tárgyévi kiadása minden munkáltató kötelezettsége, ám a mindennapi gyakorlatból tudjuk, hogy a munkáltató - a legkülönbözőbb okok miatt - nem mindig tudja a tárgyévben a szabadságot teljes egészében kiadni.

A Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg, igaz, az alapszabadság egynegyedét a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét be kell jelentenie a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal - írja a Napi Gazdaság.

Ha a dolgozó arról értesíti a főnökét, hogy olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, akkor a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. Jó azonban tudni, hogy a vezető felszólíthatja az alkalmazottat a körülmény fennállásának igazolására.

2007 április óta nyílik erre lehetőség, tahát ha a munkavállaló előre nem látható személyi vagy családi okok miatt nem tud másnap bemenni dolgozni, mert ez számára jelentős sérelemmel járna, akkor ezt megteheti. Az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot vehet így igénybe a dolgozó. E három munkanapot egybefüggően, de egyesével (vagyis három alkalommal) is ki lehet venni.

A rendkívüli körülmény fennállását csak akkor kell a munkavállalónak igazolnia, ha erre a foglalkoztatója felkéri, ha viszont ezt megteszi, azonnal köteles bizonyítani.

A munkáltató a szabadság kezdete előtt főszabályként egy hónappal köteles a kiadás időpontját a munkavállalóval közölni. Az egy hónapos közlési határidő lehetőséget teremt a munkavállalónak arra, hogy felkészülhessen a szabadságra. Ha viszont a főnök a meghatározott időpontot megváltoztatja, köteles a munkavállaló kárát megtéríteni. Például ha emiatt a munkavállaló az előre befizetett kéthetes üdülésre nem tud elmenni, a munkáltató köteles a felmerült költségeket állni - áll a Napi Gazdaságban.

Nagyobb munkáltatónál a szabadság kiadásával kapcsolatos viták elkerülése és a munka folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű éves szabadságolási ütemtervet készíteni.


Napi Gazdaság