Szerző: Kovács Regina
Megjelent: 2 hónapja

A három műszakos munkarend

A munkáltató alkalmazhatja beosztottjait úgy, hogy ugyanazon tevékenységet különböző időben végzik. A műszakok száma akár három is lehet. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy milyen feltételek mellett, milyen körülmények között lehet foglalkoztatni a munkavállalókat három műszakban. A munkajogi és bérügyi szabályokon kívül vizsgáltuk a három műszakos munkavállalás egészségügyi kockázatait is.

images

Mi a három műszakos munkarend?

A munkarend és a munkaidő-beosztás együttesen egy olyan eszközrendszer, amely a munkáltató működését és a munkaidővel való gazdálkodás célját szolgálja és egyúttal meghatározza a munkavállaló számára a rendelkezésre állási kötelezettsége kereteit. A munkáltató alkalmazhat olyan munkaidő-beosztást, amelyben a munkavállalók ugyanazt a tevékenységet különböző időben végzik ugyanazon a munkahelyen, ha a munkáltató üzemelési idejének, illetve tevékenységének időtartama hetente eléri a 80 órát. A műszakok száma kettőnél több is lehet – válaszolt a HR Portálnak Dr. Fekete Bálint ügyvéd, munkajogi szakokleveles tanácsadó.

A 2003/88/EK (Európai Parlament és a Tanács – a szerző) irányelv határozza meg a váltott műszakban végzett munka fogalmát, amely szerint a folyamatos vagy megszakításokkal működő üzemelés olyan munkaszervezési módszere, amelyben a munkavállalók egymást váltják egy bizonyos időbeosztás szerint ugyanazon a munkahelyen, és amely azzal jár, hogy a munkavállalóknak különböző időben kell munkát végezniük adott napi vagy heti időtartam során. Ebből a definícióból annak van kiemelt jelentősége, hogy a munkáltató az adott munkanapon több munkavállalói csoportot különböző időszakokban foglalkoztat.

Az a munkaidő-beosztás, amely szerint egy meghatározott munkavállalói csoport mindig azonos időben váltja a másikat és ezáltal a rotáció nem valósul meg, nem minősíthető műszakos munkaidő-beosztásnak.

A műszakpótlék a munkaidő-beosztás váltakozásával járó nagyobb fizikai megterhelést hivatott kompenzálni. A munkavállalónak 30 százalék műszakpótlék jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, valamint a munkavégzés 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történik. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Abban az esetben, ha például egy 21 munkanapos hónapban a beosztás szerinti munkaidő kezdete legalább 7 munkanapon eltér és ezen a hét munkanapon a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van, továbbá a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időtartamban kerül sor, úgy a munkavállalónak műszakpótlék jár.

A Kúria az EBH2019. M.11. számú (A műszakpótlék – Mt. 141. § - a szerző) elvi döntésében kimondta, hogy amennyiben a munkavállaló 18 és 6 óra közötti időtartamban végez munkát a műszakpótlékra való jogosultság megítélésénél azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete változik-e rendszeresen.

 

A három műszakos munkarend szabályai

A három műszakos munkarend esetén is van lehetősége a munkáltatónak munkaidőkeretet alkalmazni, amely legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet, indokolt esetben kollektív szerződéssel pedig maximum 36 hónapra terjeszthető ki a tartama – fejtette ki Dr. Fekete Bálint.

Több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a pihenőidő az általános 11 óra helyett legalább 8 óra, azonban a munkavállaló ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie. Ez a szabály a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében került bevezetésre.

Három műszakos munkarend esetén vasárnapra is beosztható rendes munkaidő. A munkavállaló részére hetente két pihenőnapot kell beosztani alapesetben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás és több műszakos munkarend esetén viszont elegendő havonta csak egy pihenőnapot beosztani, az így “megspórolt” pihenőnapokat pedig a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak folyamán később is ki lehet adni.

Éjszakai munkának minősül a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Nem rendelhető el éjszakai munkavégzés a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

A fenti esetekben egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, továbbá rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

A három műszakos munkarend hatásai az emberi szervezetre

Az emberi szervezet az éjszakai munkavégzés esetén érzékenyebben reagál a környezeti ártalmakra és a munkaszervezés bizonyos megterhelő formáira. A hosszú ideig tartó éjszakai munkavégzés hátrányos lehet a munkavállalók egészségére és veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot. A munkáltatótól a három műszakos munkarend esetén sokkal nagyobb odafigyelés szükséges a biztonságos munkavégzés körülményei, valamint a munkaidő beosztása tekintetében – tette hozzá Dr. Fekete Bálint.

Tudományos kísérletek mutatták ki, hogy a három napnál több egymást követő éjszakai műszak és az azt követő legalább két pihenőnap alkalmazásával hamarabb visszarendeződik a munkavállaló bioritmusa és könnyebben viselhetőek el a zavaró tényezőkkel járó nappali alvás hátrányai.

Ugyancsak megfigyelték, hogy kedvezőbben hat a munkavállaló szervezetére és életvitelére, ha a napszakokban előre haladva váltják a műszakokat, tehát ha a délelőtti után a délutáni, majd az éjszakai műszak következik.

Az éjszakai munka díjazása és bérügyi szabályai

A munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár – folytatta a gondolatsort Dr. Fekete Bálint. Tehát abban az esetben, ha például reggel 5 órakor kezdődik a munkavállaló munkaideje, abban az esetben nem haladja meg az 1 órát a 22 és 6 óra közötti munkavégzés, így nem jogosult éjszakai pótlékra a munkavállaló.

Nem illeti meg a munkavállalót éjszakai pótlék, ha műszakpótlékra jogosult, azonban a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően is megállapodhatnak és kollektív szerződés is rendelkezhet másként.

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, továbbá kollektív szerződés is rendelkezhet ettől eltérően a munkavállaló javára.

  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.03.03HR Basic HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A három műszakos munkarend

A munkáltató alkalmazhatja beosztottjait úgy, hogy ugyanazon tevékenységet különböző időben végzik. A műszakok száma akár három is lehet.... Teljes cikk

Munkavédelmi előadó: Az új munkavédelmi vizsgarendszer nehézségei

Viszontagságok árán, de sikerrel végzett az első, új képzési- és vizsgarendszerben indított munkavédelmi előadó csoport. A képzést sikeresen... Teljes cikk

Testkamerákat kapnak a börtönőrök

Testkamerákat alkalmaz a jövőben a büntetés-végrehajtási szervezet; az eszközökkel visszakövethetőek, illetve utólag kielemezhetők a rögzített... Teljes cikk