Megjelent: 4 hónapja

A hazai cégek rugalmasabb felnőttképzést szeretnének

Az Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a Magyarországon működő vállalkozások felnőttképzéssel kapcsolatos igényeiről, továbbá gyakorlatáról készíttetett felmérést, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) pedig a hazai vállalkozások szakképzésről, munkaerőpiaci kínálatról kialakított véleményét elemző piackutatás friss eredményeit tette közzé a napokban.

images

Az FVSZ felmérése alapvetően a vállalkozások képzési, továbbképzési gyakorlatának és képzési igényeinek feltérképezésére irányult, de kitért a munkaerő-állomány humán tőkéjének jellemzőire is, és célja volt a különböző képzési lehetőségekkel, valamint az ipar 4.0 hatásaival kapcsolatos vélemények megismerése is.

„A kutatásunkból kiderül, hogy a cégek többsége nem túl kedvezően vélekedik a jelenlegi felnőttképzési formákról, leginkább azért, mert közel háromnegyedük nem tartja kellően rugalmasnak a dolgozóik szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztéséhez keretet adó felnőttképzési formákat. A válaszadó cégek elsősorban a képzésre szánt idő hosszát csökkentenék, másodsorban a digitális tanulási lehetőségek jobb kihasználásában (e-learning, blended learning szélesebb körű alkalmazásában) látják a fejlesztés lehetőségét”– mondta el dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke – „Utóbbi eredmények összhangban vannak az FVSZ törekvéseivel, ugyanis úgy gondoljuk, hogy az e-learning egy tényleges és jól használható metódus.”

Az FVSZ és a BKIK kutatásából is az derült ki, hogy a hazai cégek támogatják a munkatársak képzését és tanulását, az erre való hajlandóság a cégek méretével egyenes arányban növekszik. Ezzel szemben a képzésbe való becsatlakozás tekintetében a két kutatás között jelentős különbség található. Az FVSZ kutatása úgy találta, hogy a cégek valamivel több, mint fele részt vesz a középiskolások vagy felsőfokú képzésben tanuló fiatalok szakmai képzésében és gyakorlati helyet biztosítanak számukra, míg a BKIK-nak a megkérdezettek nagy része azt válaszolta, hogy a cégek nem tartják magukat alkalmasnak a képzésre, a nagy többség nem is csatlakozott a lehetőséghez, és nem is mutatott rá hajlandóságot.

Az FVSZ kutatásában a választ adók fele úgy definiálta magát, hogy képzési gyakorlata tudatos, tervezett folyamat. A tudatosságra utal, hogy a cégek meghatározó részének külső képzések esetében képzési együttműködése van oktatási intézményekkel és képzési szakértő szolgáltatóval, akkreditált oktatási-képzési vállalkozással, belső képzések esetében pedig számos cég rendelkezik saját tananyaggal, vagy akár mentori rendszerrel is, azaz felkészültek dolgozóik szakmai és nem szakmai kompetenciáinak fejlesztésére. Kedvező képet mutat, hogy csupán a cégek hetede válaszolta azt, hogy egyáltalán nem jellemző a dolgozók képzése vagy a felmérést megelőző három évben nem vettek részt semmilyen képzésen sem a vállalkozás munkatársai.

„Az általunk vizsgált cégek leginkább a pontosságot, precizitást, az önálló munkavégzésre való alkalmasságot, valamint a terhelhetőséget várják el dolgozójuktól.” Legkevésbé az idegennyelvű kommunikációra való képességet, valamint az informatikai tudás oly mértékű alkalmazását kívánják meg, amely már digitális tartalmak létrehozására teszi képessé a munkavállalót. „A kimondottan fizikai munkát végző, produktív személyek esetében a leginkább szükségesnek tartott kompetenciáknak a pontosság, precizitás, illetve a szabálykövetés bizonyult” – tette hozzá Zsuffa Ákos, az FVSZ elnöke.

Az iskolarendszeren kívüli képzéseket tekintve látható, hogy leginkább a szakmai tudás elsajátítása meghatározó OKJ-s képzés formájában, másodrészt a nem szakmai kompetenciák közé tartozó készségek, képességek (soft skillek) fejlesztését célul kitűző képzések, tréningek a legjellemzőbbek. Az iskolarendszeren kívüli képzéseken kívül számos szervezet vállalaton belüli képzések, tréningek formájában fejleszti munkatársai soft skilljeit vagy informatikai/digitális tudását, előbbi a legmeghatározóbb területnek tűnik az új munkaerő betanítását célzó belső képzések mellett.

A munkáltatók versenyképességük megtartása, versenyelőny megszerzése, hatékonyságuk növelése, a technika, technológia változása és az ezzel való lépéstartás kényszere vagy akár munkatársaik megtartása érdekében invesztálnak a felnőttképzésbe, azaz dolgozóik számára képzési lehetőségeket biztosítanak akár saját belső képzések szervezésével, akár külső (iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli) képzések, tanfolyamok, oktatások formájában.

A kutatásban résztvevő cégek többsége nem tartja kellően rugalmasnak a felnőttképzés kereteit, formáit, így nem meglepő, hogy úgy vélik, hogy elsősorban a felnőttképzés rugalmasabb szabályozása ösztönözné a gazdasági szereplőket dolgozóik képzésére, továbbképzésére, illetve annak támogatására. A hazai cégek véleménye összecseng az FVSZ törekvéseivel, ugyanis a kutatásból kiderült, hogy a szövetség mellett ők is kiemelten fontosnak tartják a felnőttképzés önálló jogszabályi szabályozásának sürgetését.
  • 2020.03.207 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Erős valuta a matematikatudás az álláspiacon

Egyértelmű az összefüggés az iskolapadban mért matematika és szövegértés képessége valamint a későbbi munkabér között. Egyebek mellett erre... Teljes cikk

Top HR konferenciák Európából 2020-ban

Temérdek a HR-eseknek, toborzóknak, vállalati oktatási szakembereknek szóló konferencia és kiállítás 2020-ban is. Nem könnyű választani. Most hét... Teljes cikk

Abból nem lesz jó fejlesztő, aki nem tud szépirodalmat olvasni

Az automatizáció terjedésével ugyan egyre több programozóra van szükség, viszont ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, az alapkompetenciáit is... Teljes cikk