A kéményseprők fizetése jelenleg attól függ, hogy mennyit szednek be a lakosságtól - ez tarthatatlan

A sokszor még a minimálbért sem kereső kéményseprők mintegy harmada felmondhat karácsony előtt, amennyiben nem történik a jövőjüket érdemben meghatározó döntés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2016. január 1-jét követő sorsáról. Jelenleg nem tudják, hogy januártól hol és milyen formában kell majd dolgozniuk. „A felelőtlen halogatás tragédiákhoz vezethet és a kéményseprő ipar közszolgáltatás totális bedőlését eredményezheti" - mondta a HR Portálnak Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke még a múlt héten. Azóta a törvényt elfogadták, amivel bár nem elégedettek a kéményseprők, de a felmondásukat visszamondták.

Az interjú még a törvény elfogadása előtt, a múlt héten készült.

A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte ügyvédi letétbe felmondását december 21-i határidővel. Amennyiben addig nem dönt a törvényhozó a kéményseprő-ipari törvénytervezetről, azokat a munkáltatóknak fogják átadni, valamint egyúttal tájékoztatják erről az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Miért döntöttek ilyen drasztikus lépés mellett?

Vámos Csaba: Megvádoltak már minket azzal, hogy ez a lépésünk etikátlan. Ez ebben a formában azonban nem igaz. Hiszen ez nem egy hirtelen ötlettől vezérelt döntés volt, azt egy hosszú időn keresztül történő tipródás előzte meg. A bizonytalanság miatt az elmúlt egy-másfél évben a kéményseprők mintegy fele már elhagyta a pályát, jelenleg kilencszáz-kilencszázötven kéményseprő dolgozik. A kémények száma azonban változatlan, ha nem több. Félő, hogy ha e folyamat folytatódik, akkor akár az egész kéményseprői állomány eltűnik. Számtalan alkalommal próbáltuk felvenni a kapcsolatot az illetékesekkel, de érdemi előrelépés nem történt az ügyünkben. A létbizonytalanság pedig olyan mértékű, hogy azt már nem tudtuk tovább tűrni.

Mit ért létbizonytalanság alatt?

A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás. Erről azonban döntés még nem született, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-től a kéményseprőknek ki lesz munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók. Ezért nagyon sokan úgy döntöttek, hogy inkább elhagyják a pályát. Már a nyári demonstrációnkon próbáltuk a kormányzat és a jogalkotók figyelmét felhívni erre a veszélyre. Azóta sem történt érdemi döntés a törvénytervezettel kapcsolatban. Így végső elkeseredésünkben, utolsó segélykiáltásként szerveztük meg ezt az akciónkat. Ha nem történik változás, kénytelenek leszünk élesíteni ezeket a felmondásokat, ami végeláthatatlan tragédiák sorozatát okozhatná.

Tehát valóban készek felmondani az ügyük érdekében?

Nincsen más választásunk. Azokon a településeken, ahol a katasztrófavédelemhez került a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, sok esetben háromhavonta hosszabbítgatják a határozott idejű szerződését. Azért ebből érzékelhető, hogy ez a szakma nem nyújt biztos megélhetést, tehát nem egy életpályamodell.

Milyen megélhetés után tud nézni egy kéményseprő, ha pályát módosít?

A kéményseprők túlnyomó többségének van más szakmája is emellett. Akár abban, akár más területen megpróbálnak elhelyezkedni a biztos megélhetés érdekében.

Történt-e új fejlemény az ügyükben? Döntött-e a kormány az ágazat átszervezéséről, bérekről?

Vámos Csaba szerint vérlázító, hogy néha még minimálbért sem keresnek a kéményseprők

Igen. Derült égből villámcsapásként ért ez minket, hogy november 24-én a honvédelmi és rendészeti bizottság ismételten napirendjére tűzi a kéményseprők törvénytervezetet illetve azok módosító javaslatait. Üdvözöljük ezt. Hisz az lenne a legfőbb kérésünk, hogy ebből az állapotból valamiféle előrelépés történjen.

Mi lenne az előrelépés? Milyen döntéssel lennének elégedettek?

Rövid és tömör válaszom az, hogy végleges döntést szeretnénk. Jó lenne, ha a kormány elöntené, miként kívánja a kéményseprő ipari ágazatot átszervezni, továbbá azt, hogy valójában ki fogja a kéményseprő szolgáltatást nyújtani, illetve hogy minket munkavállalókat miként fog ez érinteni.

Milyen bérkövetelésük van?

Erről nagyon korai lenne beszélni. Országosan egységesített, tisztességes bérezésre teszünk majd javaslatot. Természetesen abban az esetben, ha végleges döntés születik az ügyben és az érintettekkel tárgyalóasztalhoz lehet majd ülni.

Mennyi nettó átlagfizetéssel lennének elégedettek?

Elég színes a kéményseprői ipari vállalkozásoknál dolgozók bérezése. Hatalmasak a területi különbségek. Úgy gondolom, jó lenne, ha egy tapasztalt, gyermektelen, kéményseprő ipari szakmunkás nettó 150-160 ezer forintot minden hónapban haza tudna vinni. És ez a fizetés nem ahhoz igazodna, hogy a lakosságtól milyen összeget tud inkasszálni. Nem lehet attól függővé tenni egy ember fizetését, hogy éppen milyenek az időjárási viszonyok, ki tud-e menni, az adott térségben milyen szociálisan helyzetben levők élnek. Sajnos jelenleg a kéményseprő ipari vállalkozásoknál a munkavállalók a fizetésük egy jelentős részét a bevétel után kapják. Tehát sajnos igaz az a mondás, hogy abban érdekeltek, hogy minél több pénzt szedjenek be a lakosságtól.

Mennyit keres átlagosan egy kéményseprő?

A kéményseprő szakmunkások a minimálbér környékén keresnek. Sajnos előfordul, hogy a fizetésük egy-egy nehezebb hónapban még azt sem éri el, ami most bruttó 122 000 forint. Bár ettől eltérhetnek a fővárosi bérek.

Szomorú.

Ez vérlázító. Ugyanis egy szakmunkás esetében a minimálbér evidencia lenne, nem valami kiváltság.

Mit gondol, mikor várható valami kézzel fogható eredmény?

A bizottságnak már márciusban ki volt tűzve ez az ülése. Ez már nyolc hónapja húzódik. Azt várjuk tőle, hogy a bizottság megtárgyalja az érkezett módosító indítványokat. Továbbítják a törvényalkotás irányába majd zárószavazásra előterjesztik az országgyűlés elé. Tehát bízunk benne, hogy még az idén valamiféle érdemi döntés születik ebben. Az hogy a bizottság elé került az ügyünk, az már egy előrelépés. De nem a mi akciónknak tudom ezt be, hanem Székely László ombudsman másfél hete kérte a Belügyminisztérium illetékeseit, hogy újfent vizsgálják át az ágazat működését. Így ismerte fel a kormányzat, hogy ez valóban veszélyt hordoz magában. Ez a háromszáz ember ugyanis a kéményseprő szakmunkások egyharmadát teszik ki. A felelőtlen halogatás tragédiákhoz vezethet és a kéményseprő ipar közszolgáltatás totális bedőlését eredményezheti.

Mekkora esélyt lát arra, hogy még az idén rendeződik az ügyük és nem kell felmondaniuk?

Abban az esetben, ha látunk valami érdemi előrelépést az ügyünkben, de azt nem lehet bevezetni január elsejétől az idő vagy egyéb okok miatt, akkor természetesen nem ragaszkodunk a felmondáshoz. Szeretném leszögezni, hogy mi szeretjük a szakmánkat és szeretnénk ebben a szakmában továbbra is dolgozni. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy foglalkoznak vele, napirenden tartják és közeli jövőben biztos megoldást találnak a kialakult helyzetre.

A Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) bár üdvözli az új kéményseprő-ipari törvény megszületését, ugyanakkor továbbra is problémásnak tartja, hogy a jogszabály nem ír elő a kéményseprők számára szakképzettséget, valamint, hogy a végrehajtási részletszabályok még nem ismertek - közölte a KOSZ szerdán az MTI-vel. A szakszervezet szerint aggodalomra ad okot, hogy a törvény a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához nem ír elő szakképzettséget, csupán büntetlen előéletet, valamint azt, hogy a munkavállaló ne legyen a foglalkozástól eltiltva. Álláspontjuk szerint ez felveti annak a lehetőségét, hogy a jövőben esetleg közfoglalkoztatottak lássák el a kéményseprő tevékenységet. A KOSZ sürgeti továbbá, hogy mielőbb megszülessenek a törvényhez kapcsolódó végrehajtási részletszabályok. Remélik, hogy ezek kidolgozása és megvalósítása során a kormány és a Belügyminisztérium is tárgyalópartnernek tekinti majd a szakszervezetet.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy visszavonták korábban letétbe helyezett felmondásukat a kéményseprők, miután a parlament elfogadta az új jogszabályt. A KOSZ november elején közölte, hogy a kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel, ha addig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást.