A kéményseprők fizetése jelenleg attól függ, hogy mennyit szednek be a lakosságtól - ez tarthatatlan
A sokszor még a minimálbért sem kereső kéményseprők mintegy harmada felmondhat karácsony előtt, amennyiben nem történik a jövőjüket érdemben meghatározó döntés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2016. január 1-jét követő sorsáról. Jelenleg nem tudják, hogy januártól hol és milyen formában kell majd dolgozniuk. „A felelőtlen halogatás tragédiákhoz vezethet és a kéményseprő ipar közszolgáltatás totális bedőlését eredményezheti" - mondta a HR Portálnak Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke még a múlt héten. Azóta a törvényt elfogadták, amivel bár nem elégedettek a kéményseprők, de a felmondásukat visszamondták.
A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte ügyvédi letétbe felmondását december 21-i határidővel. Amennyiben addig nem dönt a törvényhozó a kéményseprő-ipari törvénytervezetről, azokat a munkáltatóknak fogják átadni, valamint egyúttal tájékoztatják erről az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Miért döntöttek ilyen drasztikus lépés mellett?
Vámos Csaba: Megvádoltak már minket azzal, hogy ez a lépésünk etikátlan. Ez ebben a formában azonban nem igaz. Hiszen ez nem egy hirtelen ötlettől vezérelt döntés volt, azt egy hosszú időn keresztül történő tipródás előzte meg. A bizonytalanság miatt az elmúlt egy-másfél évben a kéményseprők mintegy fele már elhagyta a pályát, jelenleg kilencszáz-kilencszázötven kéményseprő dolgozik. A kémények száma azonban változatlan, ha nem több. Félő, hogy ha e folyamat folytatódik, akkor akár az egész kéményseprői állomány eltűnik. Számtalan alkalommal próbáltuk felvenni a kapcsolatot az illetékesekkel, de érdemi előrelépés nem történt az ügyünkben. A létbizonytalanság pedig olyan mértékű, hogy azt már nem tudtuk tovább tűrni.
Mit ért létbizonytalanság alatt?
A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás. Erről azonban döntés még nem született, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-től a kéményseprőknek ki lesz munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók. Ezért nagyon sokan úgy döntöttek, hogy inkább elhagyják a pályát. Már a nyári demonstrációnkon próbáltuk a kormányzat és a jogalkotók figyelmét felhívni erre a veszélyre. Azóta sem történt érdemi döntés a törvénytervezettel kapcsolatban. Így végső elkeseredésünkben, utolsó segélykiáltásként szerveztük meg ezt az akciónkat. Ha nem történik változás, kénytelenek leszünk élesíteni ezeket a felmondásokat, ami végeláthatatlan tragédiák sorozatát okozhatná.
Tehát valóban készek felmondani az ügyük érdekében?
Nincsen más választásunk. Azokon a településeken, ahol a katasztrófavédelemhez került a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, sok esetben háromhavonta hosszabbítgatják a határozott idejű szerződését. Azért ebből érzékelhető, hogy ez a szakma nem nyújt biztos megélhetést, tehát nem egy életpályamodell.
Milyen megélhetés után tud nézni egy kéményseprő, ha pályát módosít?
A kéményseprők túlnyomó többségének van más szakmája is emellett. Akár abban, akár más területen megpróbálnak elhelyezkedni a biztos megélhetés érdekében.
Történt-e új fejlemény az ügyükben? Döntött-e a kormány az ágazat átszervezéséről, bérekről?
Vámos Csaba szerint vérlázító, hogy néha még minimálbért sem keresnek a kéményseprőkIgen. Derült égből villámcsapásként ért ez minket, hogy november 24-én a honvédelmi és rendészeti bizottság ismételten napirendjére tűzi a kéményseprők törvénytervezetet illetve azok módosító javaslatait. Üdvözöljük ezt. Hisz az lenne a legfőbb kérésünk, hogy ebből az állapotból valamiféle előrelépés történjen. Mi lenne az előrelépés? Milyen döntéssel lennének elégedettek?
Rövid és tömör válaszom az, hogy végleges döntést szeretnénk. Jó lenne, ha a kormány elöntené, miként kívánja a kéményseprő ipari ágazatot átszervezni, továbbá azt, hogy valójában ki fogja a kéményseprő szolgáltatást nyújtani, illetve hogy minket munkavállalókat miként fog ez érinteni.
Milyen bérkövetelésük van?
Erről nagyon korai lenne beszélni. Országosan egységesített, tisztességes bérezésre teszünk majd javaslatot. Természetesen abban az esetben, ha végleges döntés születik az ügyben és az érintettekkel tárgyalóasztalhoz lehet majd ülni.
Mennyi nettó átlagfizetéssel lennének elégedettek?
Elég színes a kéményseprői ipari vállalkozásoknál dolgozók bérezése. Hatalmasak a területi különbségek. Úgy gondolom, jó lenne, ha egy tapasztalt, gyermektelen, kéményseprő ipari szakmunkás nettó 150-160 ezer forintot minden hónapban haza tudna vinni. És ez a fizetés nem ahhoz igazodna, hogy a lakosságtól milyen összeget tud inkasszálni. Nem lehet attól függővé tenni egy ember fizetését, hogy éppen milyenek az időjárási viszonyok, ki tud-e menni, az adott térségben milyen szociálisan helyzetben levők élnek. Sajnos jelenleg a kéményseprő ipari vállalkozásoknál a munkavállalók a fizetésük egy jelentős részét a bevétel után kapják. Tehát sajnos igaz az a mondás, hogy abban érdekeltek, hogy minél több pénzt szedjenek be a lakosságtól.
Mennyit keres átlagosan egy kéményseprő?
A kéményseprő szakmunkások a minimálbér környékén keresnek. Sajnos előfordul, hogy a fizetésük egy-egy nehezebb hónapban még azt sem éri el, ami most bruttó 122 000 forint. Bár ettől eltérhetnek a fővárosi bérek.
Szomorú.
Ez vérlázító. Ugyanis egy szakmunkás esetében a minimálbér evidencia lenne, nem valami kiváltság.
Mit gondol, mikor várható valami kézzel fogható eredmény?
A bizottságnak már márciusban ki volt tűzve ez az ülése. Ez már nyolc hónapja húzódik. Azt várjuk tőle, hogy a bizottság megtárgyalja az érkezett módosító indítványokat. Továbbítják a törvényalkotás irányába majd zárószavazásra előterjesztik az országgyűlés elé. Tehát bízunk benne, hogy még az idén valamiféle érdemi döntés születik ebben. Az hogy a bizottság elé került az ügyünk, az már egy előrelépés. De nem a mi akciónknak tudom ezt be, hanem Székely László ombudsman másfél hete kérte a Belügyminisztérium illetékeseit, hogy újfent vizsgálják át az ágazat működését. Így ismerte fel a kormányzat, hogy ez valóban veszélyt hordoz magában. Ez a háromszáz ember ugyanis a kéményseprő szakmunkások egyharmadát teszik ki. A felelőtlen halogatás tragédiákhoz vezethet és a kéményseprő ipar közszolgáltatás totális bedőlését eredményezheti.
Mekkora esélyt lát arra, hogy még az idén rendeződik az ügyük és nem kell felmondaniuk?
Abban az esetben, ha látunk valami érdemi előrelépést az ügyünkben, de azt nem lehet bevezetni január elsejétől az idő vagy egyéb okok miatt, akkor természetesen nem ragaszkodunk a felmondáshoz. Szeretném leszögezni, hogy mi szeretjük a szakmánkat és szeretnénk ebben a szakmában továbbra is dolgozni. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy foglalkoznak vele, napirenden tartják és közeli jövőben biztos megoldást találnak a kialakult helyzetre.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy visszavonták korábban letétbe helyezett felmondásukat a kéményseprők, miután a parlament elfogadta az új jogszabályt. A KOSZ november elején közölte, hogy a kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel, ha addig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A mentális egészség október 10-i világnapja emlékeztet minket arra, hogy a munkahely nemcsak a teljesítmény terepe, hanem hús-vér emberek mindennapi... Teljes cikk
„Az agyunk a biztos rosszat is jobban viseli, mint a bizonytalanságot. A folyamatos változás ezért okoz nagyon erős szorongást, döntési fáradtságot... Teljes cikk
Az elmúlt években a HR-munkatársak munkája az amerikai munkaerőpiacon példátlan kihívásokkal szembesült: folyamatos leépítések, szigorúbb... Teljes cikk
- Ismét keresik az Év Fiatal Vállalkozóját 2 hete
- Bérvita és elvándorlás: összeomlás szélén a színházi szakma? 3 hete
- Nagy Márton a minimálbérről: ha az állam nem avatkozik be, nem lesz megállapodás 3 hete
- 1050 euróra emelkedik a minimálbér a szomszédunkban 4 hete
- Ekkora minimálbér-emelést lát reálisnak a VOSZ főtitkára 1 hónapja
- Minimálbér-emelés: több, mint bérváltozás – így hat az egész ügyviteli rendszerre 1 hónapja
- Minimálbér 2026: fékeznek a munkaadók - veszélyben a kétszámjegyű emelés 1 hónapja
- "Ez már modern rabszolgaság" - általános sztrájk a 13 órás munkanap ellen 2 hónapja
- Orbán Viktornak üzentek a szociális dolgozók 2 hónapja
- Matek a minimálbérről: „a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége” 2 hónapja
- Rigó Csaba Balázs: az AI versenyképességi tényező 2 hónapja


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?