A kivándorlás nem oldja a hazai munkaerőpiac feszültségeit

A Világbank adatai alapján 462 ezer magyar él több mint egy éve külföldön. Ez a teljesség népesség 4,6 százaléka, ami nem jelent kiugróan magas arányt. Ez a szám azonban a 25 évesnél idősebb, nyelvet beszélő népességen belül már 17,2 százalékos, vagyis közel minden hatodik nyelvet beszélő felnőtt külföldre költözött. Az arányt az is magyarázza, hogy a magyarok európai összehasonlításban kiemelkedő arányban nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet.

A felsőfokú végzettségűeknek 13,2 százaléka, az orvosoknak 10,9 százaléka vándorolt ki, ez Európában nem átlagon felüli arány. A kivándorlóknak ők teszik ki majdnem a negyven százalékát, tehát nem az alacsony képzettségű magyarok lepik el Nagy-Britanniát és Németországot, ahogyan azzal a helyi kormányok riogatnak.

2010–2011 óta felgyorsult a kivándorlás, azt azonban nem tudjuk, hogy végzettség és életkor tekintetében milyen az új kivándorlók összetétele. A kivándorlásról viszont tudjuk, hogy korlátja a nyelvtudás hiánya: így a magasan képzett, nyelveket beszélő fiatalok jelenthetik a jövőbeni migráció tartalékait.

A nyelvi kompetenciák hiánya miatt pont azok, akik a magyar munkaerőpiacról is kiszorultak itthon ragadtak, a kivándorlás tehát nem a Magyarországon elhelyezkedni képtelen munkaerőt szívja fel. A diplomások elhelyezkedési esélyei itthon is jobbak, a kivándorlás pedig a piacot a hazai diplomás munkavállalók érdekeinek megfelelően befolyásolja. Így a kivándorlás nem hogy csökkenti, de fokozza a hazai munkaerőpiac feszültségeit – állapítja meg az Oktpolcafe tanulmánya.

Oktpolcafe.hu