A költségvetés jár legjobban a minimálbér-emeléssel

A munkaadói, munkavállalói szervezetek, valamint a kormány megállapodása értelmében jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér bruttó összege. Ebben a kormányzati ciklusban ez 38 százalékos emelkedést jelent, amellyel az Európai Unió éllovasai között vagyunk. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában ebből az emelkedésből mennyi jut a legkisebb keresetűeknek, és a nettó minimálbérek összehasonlításában hogyan állunk Európában.

A 38 százalék valójában 10 százalék

A minimálbérek szintjére volt a legnagyobb hatással az egykulcsos adórendszer bevezetése, illetve az alacsony keresetűeket megillető adókedvezmény rendszer eltörlése. Mindezek következtében jelentősen megnőtt a legkisebb bér adóterhelése, miközben annak nettó összege igazából nem változott.

Így tehát 2014-ben a minimálbér nettó összege várhatóan 66.482 forint lesz, míg 2010-ben 60.236 forint volt. Azaz hiába emelkedett bruttó szinten 38 százalékkal a minimálbér, ha ez ténylegesen csupán 10 százalékot jelent a dolgozóknak.

A legnagyobb haszonélvezője a minimálbér adóterhelésének a költségvetés, hiszen ha csak 150 ezer minimálbért keresővel számolunk, akkor is a családi adókedvezmény nélkül 2010-hez képest jövőre 33 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. A nettó bérekkel számolva pedig csak 11 milliárd forinttal marad több a legkisebb keresetűek zsebében.

Hogy állunk Európában?

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy az Európai Unión belül hogy állunk a minimálbér változásával. Az állam által meghatározott minimálbér a 28 tagállam közül csak 21-ben van. Ezek közül nem mindegyik országban határozták meg a 2014-es mértéket. Egyes országban nem év elejétől változtatnak (pl. Egyesült Királyság), vagy még folynak a tárgyalások. Ezért az összehasonlításban az eddig ismert adatokat vettük alapul.

Önmagában a bruttó bér 38 százalékos emelkedése valóban a növekedési ranglista harmadik helyére teszi Magyarországot. A 2014-es adatokat is nézve nálunk már csak Romániában és Bulgáriában emelkedett jobban a legkisebb keresetűek jövedelme 2010 és 2014 között. Ezen a sorrenden várhatóan akkor sem lesz változás, ha az összes tagállam adatai ismertek lesznek.

Ugyanakkor ennél talán beszédesebb, hogy nettó értékben hogyan változott a minimálbér mértéke. Az adatok azt mutatják, hogy már egyáltalán nem tartozunk az élbolyba. A központilag meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 tagállam között a 11. helyen van Magyarország a 10 százalék körüli növekedésével.

A négy Visegrádi-országot, a Balti államokat, Romániát, Bulgáriát, Szlovéniát és Horvátországot tekintve Magyarország a 9. helyen áll. Azaz a versenytársainkhoz viszonyítva a legalacsonyabb keresetűek körében történő béremelkedés nagyon mérsékelt volt.

Az egykulcsos adóval majd' megduplázódott az adóteher

Az egykulcsos adórendszer torzító hatását jól mutatja az, hogy mekkora az adóterhelés az alacsony keresetűek körében. Egy progresszív adórendszer esetén jelentős különbségnek kell lennie az átlagbér adózása és az átlagbér 50 százaléka között. Két tagállamban az adózást tekintve a jövedelmek között azonban egyáltalán nincs különbség, ez Bulgária és Magyarország.

Még azokban az országokban is, ahol egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer van, valamilyen differenciálás van a járulékok kapcsán a bérek között. Magyarország esetében ehhez még hozzájárul, hogy Dánia után nálunk a legmagasabb a kiskeresetűek adóterhelése (34,5 százalék), miközben a környező országokban 14,5 százalék és 29 százalék között mozog.

Mindezt pedig úgy alakult ki, hogy Magyarországon 2010-ben a minimálbér adóterelése még 18 százalék volt, négy évvel később pedig már 34,5 százalékra emelkedett, amely 16,5 százalékos növekedést jelent. Bulgáriában az egykulcsos adóra történő áttérésnek nem volt ilyen radikális hatása, ott csak 9 százalékkal nőtt meg a legkisebb keresetek terhe.

Policy Agenda