Megjelent: 6 éve

A költségvetés jár legjobban a minimálbér-emeléssel

A munkaadói, munkavállalói szervezetek, valamint a kormány megállapodása értelmében jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér bruttó összege. Ebben a kormányzati ciklusban ez 38 százalékos emelkedést jelent, amellyel az Európai Unió éllovasai között vagyunk. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában ebből az emelkedésből mennyi jut a legkisebb keresetűeknek, és a nettó minimálbérek összehasonlításában hogyan állunk Európában.

A 38 százalék valójában 10 százalék

A minimálbérek szintjére volt a legnagyobb hatással az egykulcsos adórendszer bevezetése, illetve az alacsony keresetűeket megillető adókedvezmény rendszer eltörlése. Mindezek következtében jelentősen megnőtt a legkisebb bér adóterhelése, miközben annak nettó összege igazából nem változott.

Így tehát 2014-ben a minimálbér nettó összege várhatóan 66.482 forint lesz, míg 2010-ben 60.236 forint volt. Azaz hiába emelkedett bruttó szinten 38 százalékkal a minimálbér, ha ez ténylegesen csupán 10 százalékot jelent a dolgozóknak.

A legnagyobb haszonélvezője a minimálbér adóterhelésének a költségvetés, hiszen ha csak 150 ezer minimálbért keresővel számolunk, akkor is a családi adókedvezmény nélkül 2010-hez képest jövőre 33 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. A nettó bérekkel számolva pedig csak 11 milliárd forinttal marad több a legkisebb keresetűek zsebében.

Hogy állunk Európában?

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy az Európai Unión belül hogy állunk a minimálbér változásával. Az állam által meghatározott minimálbér a 28 tagállam közül csak 21-ben van. Ezek közül nem mindegyik országban határozták meg a 2014-es mértéket. Egyes országban nem év elejétől változtatnak (pl. Egyesült Királyság), vagy még folynak a tárgyalások. Ezért az összehasonlításban az eddig ismert adatokat vettük alapul.

Önmagában a bruttó bér 38 százalékos emelkedése valóban a növekedési ranglista harmadik helyére teszi Magyarországot. A 2014-es adatokat is nézve nálunk már csak Romániában és Bulgáriában emelkedett jobban a legkisebb keresetűek jövedelme 2010 és 2014 között. Ezen a sorrenden várhatóan akkor sem lesz változás, ha az összes tagállam adatai ismertek lesznek.

Ugyanakkor ennél talán beszédesebb, hogy nettó értékben hogyan változott a minimálbér mértéke. Az adatok azt mutatják, hogy már egyáltalán nem tartozunk az élbolyba. A központilag meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 tagállam között a 11. helyen van Magyarország a 10 százalék körüli növekedésével.

A négy Visegrádi-országot, a Balti államokat, Romániát, Bulgáriát, Szlovéniát és Horvátországot tekintve Magyarország a 9. helyen áll. Azaz a versenytársainkhoz viszonyítva a legalacsonyabb keresetűek körében történő béremelkedés nagyon mérsékelt volt.

Az egykulcsos adóval majd' megduplázódott az adóteher

Az egykulcsos adórendszer torzító hatását jól mutatja az, hogy mekkora az adóterhelés az alacsony keresetűek körében. Egy progresszív adórendszer esetén jelentős különbségnek kell lennie az átlagbér adózása és az átlagbér 50 százaléka között. Két tagállamban az adózást tekintve a jövedelmek között azonban egyáltalán nincs különbség, ez Bulgária és Magyarország.

Még azokban az országokban is, ahol egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer van, valamilyen differenciálás van a járulékok kapcsán a bérek között. Magyarország esetében ehhez még hozzájárul, hogy Dánia után nálunk a legmagasabb a kiskeresetűek adóterhelése (34,5 százalék), miközben a környező országokban 14,5 százalék és 29 százalék között mozog.

Mindezt pedig úgy alakult ki, hogy Magyarországon 2010-ben a minimálbér adóterelése még 18 százalék volt, négy évvel később pedig már 34,5 százalékra emelkedett, amely 16,5 százalékos növekedést jelent. Bulgáriában az egykulcsos adóra történő áttérésnek nem volt ilyen radikális hatása, ott csak 9 százalékkal nőtt meg a legkisebb keresetek terhe.

Policy Agenda
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.207 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szja-bevallás: így alkalmazható az alacsonyabb szociális hozzájárulási adó

Az adóhatóság útmutatója egyértelműsíti: bár a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől csökkent 17,5%-ra a korábbi... Teljes cikk

1 millió forint fölé emeli az ALDI a kezdő menedzseri fizetéseket

A minimálbér hétszeresének megfelelő juttatást fizet az ALDI Magyarország a betanulási időszak után a kezdő menedzsereknek - írják közleményükben. Teljes cikk

Mire ügyeljenek a vállalkozások most, hogy beüt a brexit?

Három és fél éve tartó bizonytalan helyzet ért véget azzal, hogy január közepén világossá vált: február elsejétől szűnik meg az Egyesült... Teljes cikk