A Kormány 67/2004. (IV.15) Korm. rendelete az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettsé"/>
EMMA 
Megjelent: 15 éve

A Kormány 67/2004. (IV.15) Korm. rendelete az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról

emma

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§-ának (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


1. §


A rendelet hatálya kiterjed
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztató munkaadóra (a továbbiakban: munkaadó),
az a) pontban meghatározott munkaadóval munkaviszonyban álló munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló),
a Foglalkoztatási Hivatalra, illetőleg a szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központra (a továbbiakban: Központ),
a megyei (fővárosi) munkaügyi központra, (a továbbiakban: munkaügyi központ), valamint
az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) által nyilvántartott adatokból adat igénylésére jogosult szervezetekre.
A bejelentési kötelezettség teljesítése és igazolása

2.§


(1) A munkaadó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/E. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét (a továbbiakban: bejelentés) a rendelet mellékletében meghatározott Adatlap kitöltésével, illetőleg az abban meghatározott adatok közlésével
a megyei (fővárosi) munkaügyi központok bármely kirendeltségén (a továbbiakban: kirendeltség) személyesen, illetőleg képviselője útján,
a Központ ügyfélszolgálatánál, a saját adataihoz történő hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefonon, vagy
a saját adataihoz történő hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, interneten keresztül,
a bejelentést tartalmazó levélnek a Központ részére postai úton (tértivevénnyel), vagy kézbesítő útján történő eljuttatásával
teljesítheti.


(2) A munkaadó a bejelentést (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott módon akkor teljesítheti, ha rendelkezik a saját adataihoz történő hozzáférést biztosító kóddal. A kód igénylésének és kiadásának szabályait külön jogszabály határozza meg.


(3) A munkaadónak az első bejelentést követő bejelentés teljesítésekor a saját adatai közül csupán székhelyét, telephelyét, valamint az adószámát (adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jelét) kell közölnie.


(4) A munkaadónak a munkaviszony megszűnésére vonatkozó bejelentés teljesítésekor a munkavállaló adatai közül a munkavállaló TAJ számát kell közölnie.


(5) A munkaadónak az azonosító adataiban, vagy a munkavállalónak az Flt 57/B.§(3) bekezdése A) pontjának a) alpontjában meghatározott személyi adataiban bekövetkezett változásról a változást követően, a következő bejelentés teljesítésével egyidejűleg kell tájékoztatnia a Központot.


(6) A munkaadó személyében bekövetkezett jogutódlást (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény) a bejelentés szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd munkáltatóval fennálló munkaviszony megszűnik, és a jogutód munkáltatóval új munkaviszony létesül.

3.§


(1) Ha a munkaadó a bejelentést a kirendeltségen teljesíti, a kirendeltség
felveszi az Flt. 57/B.§-ának (3) bekezdésében meghatározott adatokat, és azokat haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon továbbítja a Nyilvántartás részére, és
a munkaadó részére igazolást állít ki a bejelentési kötelezettség teljesítéséről.


(2) A bejelentés tone üzemmódú telefonon történő teljesítése esetén a Központ ügyfélszolgálata a munkaadó által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját számítógépen rögzíti és az adatfelvétel regisztrációs számáról a bejelentőt tájékoztatja. A bejelentés interneten történő teljesítése esetén a számítógépes rendszer visszaigazolást ad .


(3) A Központ az adatokat és a bejelentéseket a Nyilvántartás - Flt. 57/B.§-ában szabályozott - központi adatbázisában tárolja.


(4) A munkaviszony létesítésének és megszüntetésének nyilvántartásba vételéről a Központ írásban igazolást állít ki, és azt a bejelentésnek a Központhoz történő érkezését követő nyolc napon belül eljuttatja a munkaadó részére. A munkaadó köteles az igazolást a munkaviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és azt a munkaügyi ellenőrzés során bemutatni.


(5) A Központ csak azt a bejelentést veszi nyilvántartásba, amely az Flt. 57/B.§-ában, valamint e jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A bejelentési kötelezettségét nem a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő módon teljesítő munkaadó - a Központ, vagy a kirendeltség írásbeli felszólítására, annak kézhezvételétől számított három napon belül - köteles a bejelentési kötelezettségének ismételten eleget tenni. Ha a munkaadó a felszólításnak nem tesz eleget, a Központ vagy a kirendeltség a szükséges intézkedések megtétele iránt a munkaügyi ellenőrzést végző szervhez fordul.


(6) A bejelentés teljesítésének ellenőrzésére, a bejelentés elmulasztásának, vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza.

4. §


A bejelentési kötelezettség teljesítésére, valamint a teljesítés visszaigazolására vonatkozó határidő számításánál a következőket kell figyelembe venni:
Napon naptári napot kell érteni.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő számítását megalapozó intézkedés, cselekmény történt.
Az években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A Nyilvántartás adataiból történő adatigénylés


5. §


(1) A munkavállaló a saját adataihoz


a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kirendeltségen, természetes azonosítóinak (név, anyja neve, születési idő, hely) igazolásával,
a központi adatbázisból interneten keresztül, a saját adataihoz történő hozzáférés céljából rendelkezésére bocsátott kód alkalmazásával, vagy
tone üzemmódú telefonon, az azonosító kódból képzett töredékes azonosító kód alkalmazásával, továbbá a
a Központtól, írásban, postai úton
férhet hozzá, és kérhet azokról tájékoztatást.


(2) A munkaadó, illetőleg képviselője a munkaadóra vonatkozó, az Flt. 57/B.§ (3) bekezdésének B) pontjában meghatározott adatokhoz
a munkaügyi központ - székhelye (telephelye) szerint illetékes - kirendeltségén, azonosítóinak (név, adószám, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jel), valamint a képviselő a képviselői jogosultságának igazolásával,
központi adatbázisból interneten keresztül, a saját adataihoz történő hozzáférés céljából rendelkezésére bocsátott kód alkalmazásával, vagy
tone üzemmódú telefonon, az azonosító kódból képzett töredékes azonosító kód alkalmazásával, továbbá
Központtól, írásban, postai úton
férhet hozzá, és kérhet azokról tájékoztatást.


(3) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 2.§-ában meghatározott munkaügyi ellenőrzést végző személy a Nyilvántartás adatairól - az ellenőrzési tevékenysége keretében -
a Központtól írásban,
a Központ ügyfélszolgálatától hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefon vagy
hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, interneten keresztül
kérhet tájékoztatást.


(4) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal, valamint munkaügyi központok a munkanélküli ellátásra való jogosultság, valamint az Flt-ben és végrehajtási szabályaiban meghatározott támogatások feltételeinek ellenőrzése céljából a Nyilvántartás adatait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számítógépes rendszerén keresztül ismerhetik meg. Az adatokhoz történő hozzáférés feltételeit a számítógépes feldolgozásra kialakított belső eljárás, továbbá a Foglalkoztatási Hivatal, valamint a munkaügyi központ adatvédelmi szabályzata határozza meg.


(5) A Központ a Nyilvántartásból történő adatigénylésekről Nyilvántartást vezet. A Központ az érintettet - kérelmére - írásban tájékoztatja az adatait érintő adatigénylésekről.


6. §


Ha a bejelentés, valamint az adatokhoz történő hozzáférés, illetőleg a saját adatokról történő tájékoztatás kérése e jogszabályban foglaltaknak megfelelően tone üzemmódú telefon felhasználásával történik, a Központ ügyfélszolgálata arról hangfelvételt készít, amelynek tényéről a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. Ha a Központ ügyfélszolgálatával telefonkapcsolatban álló személy a tájékoztatást követően nem szakítja meg a telefonkapcsolatot, úgy kell tekinteni, hogy a hangfelvétel készítéséhez hozzájárul. A Központ a hangfelvételt a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadását, illetőleg a tájékoztatást kérést követő 15 napon át őrzi meg, azt követően törlésre kerül.


7. §
Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Megbízási szerződés és munkaviszony különbsége

Az alapvető különbség a két jogvszony között, hogy míg a megbízási szerződés szerinti jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza, míg a... Teljes cikk

Munkaidő-beosztás

A munkaidő beosztása a munkáltató feladata, és az ebből eredő felelősség is az övé. A munkaidő beosztásának főbb szabályait a Munka törvénykönyve határozza meg. Teljes cikk

Munkaköri leírás kitöltve

A munkaköri leírás, nem része a munkaszerződésnek, de vitás kérdések eldöntésében a munkaügyi bíróságok minden esetben kérik a feleket a... Teljes cikk