A középiskolások túlnyomó többsége szeretne külföldön tanulni
A diákok több mint 90 százaléka szívesen lenne cserediák külföldön.
A 3 legjellemzőbb motivációs tényező a hazai 14-19 évesek számára a nyelvtanulás, a kaland és a különféle kultúrák találkozásából adódó élmények szerzése. A középiskolások legnagyobb része, 36,9 százaléka Európában lenne cserediák, míg 28,7 százaléka Észak-Amerikába, 13,9 százaléka pedig Ausztráliába vágyik - többek között ezek derültek ki a nemzetközi diákcsere programokat szervező, nonprofit American Field Service (AFS) országos felméréséből.
Az AFS január folyamán országos felmérést készített hazánkban a középiskolások cserediákprogramokkal kapcsolatos vágyairól. Az adatokból az derült ki, hogy a 14-19 éves korosztály 93,1 százaléka venne részt szívesen egy külföldi diákcsere programban. A fiatalok több mint egyharmada (36,1 százaléka) a nyelvtanulásért, egynegyede (25,4 százaléka) a kalandért, 15,6 százaléka pedig a különféle kultúrák találkozásából adódó élményekért szeretne cserediák lenni. A diákok maradék 23 százaléka a karrier megalapozása, a jó minőségű oktatás, a külföldi ismerősök szerzése vagy az önállósulás miatt költözne el átmenetileg egy másik országba.
A felmérésben megkérdezett fiatalok körében a hosszabb, 6-12 hónapos diákcsereprogram lenne a legnépszerűbb: 38,5 százalékuk választana ilyet, mintegy egyharmaduk (34,4 százalékuk) preferálná a 3-6 hónapos kint tartózkodást, s csak 27 százalékuk menne három hónapra vagy annál rövidebb időre. Arra a kérdésre, hogy „Legszívesebben melyik kontinensen élnél cserediákként?” a válaszadók 36,9 százaléka Európát, 28,7 százaléka Észak-Amerikát, 13,9 százaléka pedig Ausztráliát jelölte meg. Ázsiába a válaszadók 11,5 százaléka vágyik, 9 százalékuk pedig Dél-Amerikába menne.
A megkérdezettek számára külföldön tartózkodásuk során a három legjelentősebb kihívást az otthoni barátok és család hiánya (44,3 százalék), a külföldi iskolába történő beilleszkedés (15,6 százalék) és a nyelvi korlátok (14,8 százalék) jelentenék. A diákok 16,4 százaléka fele-fele arányban tart a honvágytól illetve a külföldi fogadócsaládba történő beilleszkedés nehézségeitől. Tízből egy diák azonban úgy gondolja, hogy számára semmi sem jelentene kihívást cserediákként.
Az idén augusztusban induló egy tanéves, illetve hat- vagy háromhónapos külföldi diákcsere-programokra február 28-ig jelentkezhetnek a diákok.
A középiskolások többsége a nyelvtanulás miatt lenne cserediák, de a kaland sem utolsó
Az AFS január folyamán országos felmérést készített hazánkban a középiskolások cserediákprogramokkal kapcsolatos vágyairól. Az adatokból az derült ki, hogy a 14-19 éves korosztály 93,1 százaléka venne részt szívesen egy külföldi diákcsere programban. A fiatalok több mint egyharmada (36,1 százaléka) a nyelvtanulásért, egynegyede (25,4 százaléka) a kalandért, 15,6 százaléka pedig a különféle kultúrák találkozásából adódó élményekért szeretne cserediák lenni. A diákok maradék 23 százaléka a karrier megalapozása, a jó minőségű oktatás, a külföldi ismerősök szerzése vagy az önállósulás miatt költözne el átmenetileg egy másik országba.
Főként Európába, s hosszabb időre mennének a magyar diákok
A felmérésben megkérdezett fiatalok körében a hosszabb, 6-12 hónapos diákcsereprogram lenne a legnépszerűbb: 38,5 százalékuk választana ilyet, mintegy egyharmaduk (34,4 százalékuk) preferálná a 3-6 hónapos kint tartózkodást, s csak 27 százalékuk menne három hónapra vagy annál rövidebb időre. Arra a kérdésre, hogy „Legszívesebben melyik kontinensen élnél cserediákként?” a válaszadók 36,9 százaléka Európát, 28,7 százaléka Észak-Amerikát, 13,9 százaléka pedig Ausztráliát jelölte meg. Ázsiába a válaszadók 11,5 százaléka vágyik, 9 százalékuk pedig Dél-Amerikába menne.
Azért kihívásokra is számítanak…
A megkérdezettek számára külföldön tartózkodásuk során a három legjelentősebb kihívást az otthoni barátok és család hiánya (44,3 százalék), a külföldi iskolába történő beilleszkedés (15,6 százalék) és a nyelvi korlátok (14,8 százalék) jelentenék. A diákok 16,4 százaléka fele-fele arányban tart a honvágytól illetve a külföldi fogadócsaládba történő beilleszkedés nehézségeitől. Tízből egy diák azonban úgy gondolja, hogy számára semmi sem jelentene kihívást cserediákként.
Az idén augusztusban induló egy tanéves, illetve hat- vagy háromhónapos külföldi diákcsere-programokra február 28-ig jelentkezhetnek a diákok.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?