A középiskolások túlnyomó többsége szeretne külföldön tanulni
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA diákok több mint 90 százaléka szívesen lenne cserediák külföldön.
A 3 legjellemzőbb motivációs tényező a hazai 14-19 évesek számára a nyelvtanulás, a kaland és a különféle kultúrák találkozásából adódó élmények szerzése. A középiskolások legnagyobb része, 36,9 százaléka Európában lenne cserediák, míg 28,7 százaléka Észak-Amerikába, 13,9 százaléka pedig Ausztráliába vágyik - többek között ezek derültek ki a nemzetközi diákcsere programokat szervező, nonprofit American Field Service (AFS) országos felméréséből.
Az AFS január folyamán országos felmérést készített hazánkban a középiskolások cserediákprogramokkal kapcsolatos vágyairól. Az adatokból az derült ki, hogy a 14-19 éves korosztály 93,1 százaléka venne részt szívesen egy külföldi diákcsere programban. A fiatalok több mint egyharmada (36,1 százaléka) a nyelvtanulásért, egynegyede (25,4 százaléka) a kalandért, 15,6 százaléka pedig a különféle kultúrák találkozásából adódó élményekért szeretne cserediák lenni. A diákok maradék 23 százaléka a karrier megalapozása, a jó minőségű oktatás, a külföldi ismerősök szerzése vagy az önállósulás miatt költözne el átmenetileg egy másik országba.
A felmérésben megkérdezett fiatalok körében a hosszabb, 6-12 hónapos diákcsereprogram lenne a legnépszerűbb: 38,5 százalékuk választana ilyet, mintegy egyharmaduk (34,4 százalékuk) preferálná a 3-6 hónapos kint tartózkodást, s csak 27 százalékuk menne három hónapra vagy annál rövidebb időre. Arra a kérdésre, hogy „Legszívesebben melyik kontinensen élnél cserediákként?” a válaszadók 36,9 százaléka Európát, 28,7 százaléka Észak-Amerikát, 13,9 százaléka pedig Ausztráliát jelölte meg. Ázsiába a válaszadók 11,5 százaléka vágyik, 9 százalékuk pedig Dél-Amerikába menne.
A megkérdezettek számára külföldön tartózkodásuk során a három legjelentősebb kihívást az otthoni barátok és család hiánya (44,3 százalék), a külföldi iskolába történő beilleszkedés (15,6 százalék) és a nyelvi korlátok (14,8 százalék) jelentenék. A diákok 16,4 százaléka fele-fele arányban tart a honvágytól illetve a külföldi fogadócsaládba történő beilleszkedés nehézségeitől. Tízből egy diák azonban úgy gondolja, hogy számára semmi sem jelentene kihívást cserediákként.
Az idén augusztusban induló egy tanéves, illetve hat- vagy háromhónapos külföldi diákcsere-programokra február 28-ig jelentkezhetnek a diákok.
A középiskolások többsége a nyelvtanulás miatt lenne cserediák, de a kaland sem utolsó
Az AFS január folyamán országos felmérést készített hazánkban a középiskolások cserediákprogramokkal kapcsolatos vágyairól. Az adatokból az derült ki, hogy a 14-19 éves korosztály 93,1 százaléka venne részt szívesen egy külföldi diákcsere programban. A fiatalok több mint egyharmada (36,1 százaléka) a nyelvtanulásért, egynegyede (25,4 százaléka) a kalandért, 15,6 százaléka pedig a különféle kultúrák találkozásából adódó élményekért szeretne cserediák lenni. A diákok maradék 23 százaléka a karrier megalapozása, a jó minőségű oktatás, a külföldi ismerősök szerzése vagy az önállósulás miatt költözne el átmenetileg egy másik országba.
Főként Európába, s hosszabb időre mennének a magyar diákok
A felmérésben megkérdezett fiatalok körében a hosszabb, 6-12 hónapos diákcsereprogram lenne a legnépszerűbb: 38,5 százalékuk választana ilyet, mintegy egyharmaduk (34,4 százalékuk) preferálná a 3-6 hónapos kint tartózkodást, s csak 27 százalékuk menne három hónapra vagy annál rövidebb időre. Arra a kérdésre, hogy „Legszívesebben melyik kontinensen élnél cserediákként?” a válaszadók 36,9 százaléka Európát, 28,7 százaléka Észak-Amerikát, 13,9 százaléka pedig Ausztráliát jelölte meg. Ázsiába a válaszadók 11,5 százaléka vágyik, 9 százalékuk pedig Dél-Amerikába menne.
Azért kihívásokra is számítanak…
A megkérdezettek számára külföldön tartózkodásuk során a három legjelentősebb kihívást az otthoni barátok és család hiánya (44,3 százalék), a külföldi iskolába történő beilleszkedés (15,6 százalék) és a nyelvi korlátok (14,8 százalék) jelentenék. A diákok 16,4 százaléka fele-fele arányban tart a honvágytól illetve a külföldi fogadócsaládba történő beilleszkedés nehézségeitől. Tízből egy diák azonban úgy gondolja, hogy számára semmi sem jelentene kihívást cserediákként.
Az idén augusztusban induló egy tanéves, illetve hat- vagy háromhónapos külföldi diákcsere-programokra február 28-ig jelentkezhetnek a diákok.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?