A közigazgatásban van a legtöbb betöltetlen állás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA bejelentett új állások száma 4,5 százalékkal nőtt az előző havihoz képest szeptemberben. A legtöbb betöltetlen álláslehetőség pedig a közigazgatás, az építőipar, valamint az egészségügyi, és szociális ellátás ágazatában van - olvasható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján.
Az újonnan bejelentett állások 49,2 százaléka volt nem támogatott álláshely, 50,8 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók.
Az ÁFSZ adatai szerint a szeptemberi zárónapig több mint 19.000 álláshely maradt betöltetlen, amelyből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területéről - amely a közcélú munka és a közmunka munkaerőigényét takarja -, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatás, az építőipar és egészségügyi, szociális ellátás ágazatból érkezett.
Szeptember végén 543.000 álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 0,6 százalékos, 3.100 fős, míg az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékos, több mint 23.000 fős csökkenést jelent.
A nyilvántartott álláskeresők 29,7 százaléka tartósan - tehát több mint egy éve folyamatosan - regisztrált álláskereső. A szeptemberi zárónapon számuk 161.200 főt tett ki, ami az előző hónaphoz képest némi növekedés.
Éves összehasonlításban számuk 2009. szeptember óta folyamatos növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörése után regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni, így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.
2010 szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 573.300 fő volt, ez több mint 2.000 fős növekedés az előző hónaphoz képest.
A legtöbb, 121.500 álláskeresőt továbbra is Észak-Alföldön tartják nyilván, de Észak-Magyarországon is csaknem 102 ezren vannak. A régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk a megyék között. A legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még
nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 22,3 százalék, miközben a fővárosi arányszám csak 5,8 százalék volt.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya szeptemberben 12,4 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,1 százalékponttal csökkent, míg a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutató értéke változatlan maradt.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb adata 11 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2010. június-augusztusra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest stagnálást mutat és 1,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Az ÁFSZ adatai szerint a szeptemberi zárónapig több mint 19.000 álláshely maradt betöltetlen, amelyből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területéről - amely a közcélú munka és a közmunka munkaerőigényét takarja -, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatás, az építőipar és egészségügyi, szociális ellátás ágazatból érkezett.
Szeptember végén 543.000 álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 0,6 százalékos, 3.100 fős, míg az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékos, több mint 23.000 fős csökkenést jelent.
A nyilvántartott álláskeresők 29,7 százaléka tartósan - tehát több mint egy éve folyamatosan - regisztrált álláskereső. A szeptemberi zárónapon számuk 161.200 főt tett ki, ami az előző hónaphoz képest némi növekedés.
Éves összehasonlításban számuk 2009. szeptember óta folyamatos növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörése után regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni, így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.
2010 szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 573.300 fő volt, ez több mint 2.000 fős növekedés az előző hónaphoz képest.
A legtöbb, 121.500 álláskeresőt továbbra is Észak-Alföldön tartják nyilván, de Észak-Magyarországon is csaknem 102 ezren vannak. A régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk a megyék között. A legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még
nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 22,3 százalék, miközben a fővárosi arányszám csak 5,8 százalék volt.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya szeptemberben 12,4 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,1 százalékponttal csökkent, míg a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutató értéke változatlan maradt.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb adata 11 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2010. június-augusztusra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest stagnálást mutat és 1,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?