nők 
Szerző: Barna Eszter Megjelent: 10 hónapja

A magyar nők érvényesüljenek úgy, mint az izlandiak

Egy ország, ahol nő a miniszterelnök, de volt már az állam és a Nemzeti Bank elnöke is nő. Ahol a bérek ellenőrizhető egyenlőségéről törvény rendelkezik. Ahol a nők már nem egyszer együtt hagyták abba a munkát, hogy érzékeltessék az országgal, hogy mi történne, ha nem dolgoznának. Úgyhogy érdekérvényesítő képességüket nézve nem csoda, hogy érdemes jó gyakorlatokat cserélni a nők foglalkoztatásának elősegítéséről a szigetországgal. Egy ilyen projektbe kezdett közösen a Budapesti Corvinus Egyetem és az izlandi Bifröst Egyetem.

2017 novemberében a Zöld Baloldal Mozgalom vezetőjét, a háromgyerekes Katrín Jakobsdóttirt választották meg Izland miniszterelnökének, miután a korábbi kormánykoalíció megbukott. A miniszterelnököt egyben a legszavahihetőbb politikusnak is tartják, pedig már töltött be kormányzati pozíciót, korábban oktatási miniszter volt. Így úgy tűnik, jó néhány üvegplafont áttört már karrierje folyamán, pedig nem sokkal múlt 40 éves.

Persze az üvegplafon máshol helyezkedik el Izlandon és Magyarországon, hiszen itthon még egyik fent említett vezetői pozícióban (nem az oktatási miniszteri székre gondolunk) sem volt még soha nő. Ráadásul az izlandi parlament képviselőinek fele is nő.

Legutóbb Izland azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy 2018 január elsejétől érvénybe lépett az a törvény, amely szerint a legalább 25 főt foglalkoztató vállalatoknak és kormányzati hivataloknak be kell szerezniük egy állami igazolást arról, hogy betartják az egyenlő bérre vonatkozó szabályokat. Ennek elmulasztása törvénysértésnek számít, amiért bírságot szabhatnak ki rájuk. Izland a világon az első ország, amely ilyen törvényt hozott, mely szankcionálja is a bérek egyenlőtlenségét. Eddig a törvényig hosszú út vezetett, amelyben az egyik első lépés volt, már 1975-ben, amikor a nők 90 százaléka demonstratíve abbahagyta egy napra a munkát, hogy érzékeltessék az ország lakosságával, hogy mit jelentene, ha nem dolgoznának. Illetve 2016 októberében szintén jelzésértékűen 14 óra 38 perckor abbahagyták a munkát több ezren, mert az akkor még nem megregulázott bérkülönbségek miatt ettől az időponttól kezdve minden nap kvázi ingyen dolgoztak. 14-18%-os volt a bérkülönbség az izlandi férfiak és nők között. Az izlandi nők ezirányú igényeiknek tehát már igen korán hangot adtak, és alulról jövő kezdeményezésként, összefogva el is érték a szabályozás változását.
Dr. Nagy Beáta 2018 02 08Dr. Nagy Beáta: A nők vállalkozóvá válását támogató izlandi programban részt vevők majdnem fele tovább szeretne fejlődni, mert a képzésnek köszönhetően rájönnek arra, hogy tanulniuk kell ahhoz, hogy felkészültek és naprakészek legyenek a munkaerőpiacon

Az izlandi nőket a gyermekszülés miatt sem éri hátrány, vagyis nem történhet meg, hogy azért nem vesznek fel például valakit egy állásba, mert esetleg szül valamikor, és akkor hosszú időre kiesik a munkából. Mondjuk, nem maradnak otthon három évre az anyák, de a kilenc hónapos szülési szabadságot három részre kell osztani, ebből 3-3 hónapot kötelezően megosztva vesz ki az anya és az apa, míg a maradék három hónapról eldönthetik, hogy melyik szülő marad otthon a babával.

Izlandon a nők foglalkoztatottsági aránya az Eurostat 2015-ös adatai szerint 83,3%, míg uniós átlagban ez az arány 64,3%, Magyarországon pedig 62,1%. Ezért az arányért a fentieken túl is tesznek Izlandon. Igyekeznek elősegíteni a nők vállalkozóvá válását, például olyan képzési programmal, amelynek nincs belépési küszöbe iskolai végzettség szempontjából, és nem szükséges, hogy már működő vállalkozása legyen a jelentkezőnek. A cél az, hogy az ország legtávolabbi, elszigetelt területeire is elérjen a kezdeményezés és a nőket tudatos vállalkozókká képezzék. A Bifröst Egyetem vezet 2004 óta egy ilyen programot (Matur Kvenna), amelyen keresztül, elsősorban online oktatás keretében, de időnként személyes képzésekkel színesítve, képeznek női vállalkozókat. A képzésben résztvevők tanulnak többek között informatikai, pénzügyi és üzleti ismereteket, marketing, kommunikációs és sales technikákat. Már több, mint 1000 fő végzett a programon keresztül. Mint Dr. Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének professzora elmondta, fontos tapasztalat, hogy a programot sikeresen elvégző nők 43%-a tovább szeretne fejlődni, mert a képzésnek köszönhetően rájönnek arra, hogy tanulniuk kell ahhoz, hogy felkészültek és naprakészek legyenek a munkaerőpiacon.

2014-es adatok szerint Izlandon a vállalkozók 33%-a nő, tehát ott is van még mit javítani az arányokon, hogy kiegyensúlyozottság legyen, viszont az figyelemre méltó, hogy a női vállalkozók általában magasabb végzettségűek, mint férfi társaik, és fiatalabbak is, ami azt is jelenti, hogy a generációk váltásával van remény az arányok további javulására és a szemlélet változására is.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A magyar nők érvényesüljenek úgy, mint az izlandiak
2. oldal - Izlandi-magyar együttműködés
Follow hrportal_hu on Twitter

Kancellárok a szakképző centrumok élén

Értékes szaktudást adna a fiatalok kezébe a kormány, ezért is fontos, hogy a szakképző centrumok a lehető leghatékonyabban és eredményesebben működjenek - mondta a Magyar Időknek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.tovább..

További cikkek
5 év börtönt kapott a jogász, aki megkárosított egy mobilcéget

Öt év börtönbüntetésre ítélt a Siófoki Járásbíróság első fokon, nem jogerősen egy jogászt, aki az egyik mobilszolgáltató megtévesztésével... Teljes cikk

A képviselők tárgyaltak a munkaügyi bíróságok megszűnéséről és a bérekről is

A kata eredményeiről, az északkelet-magyarországi munkabérekről, a munkaügyi bíróságokról, és a családi pótlékról is faggatták a képviselők... Teljes cikk

Ez vár a Brexit után az EU-munkavállalókra

A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése (Brexit) után az uniós tagországokból érkező munkavállalók nem... Teljes cikk

A lengyel elnök jóváhagyta a kiegészítő nyugdíjprogramról szóló törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő aláírta a munkáltatói és állami hozzájárulással megvalósítandó önkéntes nyugdíjprogramról szóló, mintegy 11,5... Teljes cikk

Partival toboroznak a gyorséttermek

Nem csak állással, ingyen étellel és menő bulival csábítják a munkaerőt egyes gyorséttermek az Egyesült Államokban, írja a MarketWatch. Az USA-ban... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár