A mentális állóképesség fejlesztésének módszerei - 2. rész

Olvasási idő: 4 perc

Szerző: Nyakas Kitti

Korábbi cikkünkben (link) szeptemberi konferenciánk vendégének, Illés Fanni, paralimpikon bajnok úszónak a tapasztalatain keresztül érintettük, hogy a „mentális állóképesség egy személyiségvonás, amely nagymértékben meghatározza az egyének kihívásokra, stresszre és nyomásra adott válaszát, a körülményektől függetlenül.”  (Clough & Strycharczyk, 2012)

Az alábbiakban minden faktorhoz kapcsolódóan megosztok a gyakorlatban is alkalmazható fejlesztési lehetőségeket.

 1) KONTROLL

Helyzetek feletti kontroll arról árulkodik, hogy mennyire hisszük el, hogy egy adott szituációban képesek vagyunk tenni valamit. Ha fejleszteni szeretnénk ezt a képességünket, akkor vegyük górcső alá, hogy a nehéz körülmények között mi az, amire van ráhatásunk és mi az, amire nincs. Ezek után pedig fókuszáljunk arra, ami a befolyásunk alatt áll és cselekedjünk.

Az érzelmi kontroll megmutatja, hogy mennyire tudjuk kezelni saját és mások érzéseit. Képzési programokon gyakran ez bizonyul az egyik legfontosabb fejlesztendő területnek a résztvevők szerint. Fontos megérteni, hogy az érzelmi kontroll nem az érzelmek elnyomását jelenti. Inkább arról van szó, hogy felismerjük és megnevezzük, mit érzünk, mert az érzelmeink jelzik, hogy valamely szükségletünk éppen kielégül-e vagy sem. Ehhez fontos, hogy legyenek gyorssegély technikáink az érzelmek kezelésére, valamint a megfelelő pillanatban el tudjuk mondani, hogy mit érzünk, mire van szükségünk, és mit várunk a másiktól.

2) ELKÖTELEZŐDÉS:

Célorientáltság azt fejezi ki, hogy örömmel határozunk-e meg új irányokat, és bátran vállalunk-e elkötelezettséget ezek beteljesítésére a jövőben. Ezen képesség fejlesztéséhez érdemes tisztázni hogyan viszonyulunk a tervezett eredményekhez: mi számunkra motiváló és mi nem, vagy épp miért kedveljük vagy nem kedveljük az ilyen jellegű kihívásokat. Ha tisztul a kép, akkor számos, könnyen alkalmazható modell – mint például a SMART – mentén elsajátíthatók a hatékony célmeghatározás módszerei.

Eredményorientáltság arról szól, hogy mennyit teszünk meg azért, hogy betartsuk a vállalásainkat és elérjük céljainkat. A fejlesztés eszköze lehet az időmenedzsment technikák elsajátítása és beépítése a mindennapokba. Emellett hasznos megvizsgálni a saját önszabotáló viselkedési mintákat és azon keresztül megérteni például a halogatás, az állandó tűzoltásban levés, a túlvállalás, vagy a tökéletességre törekvés mozgatórugóit, előnyeit és hátrányait a teljesítményre vonatkozóan. 

3) KIHÍVÁS:

Kockázatorientáltság méri, hogy mennyire hozzuk ki a bennünk lévő potenciált. Ahhoz, hogy fejlesszük, jó, ha tisztázzuk a változásokhoz való viszonyulásunkat, illetve mélyebben megértjük a hozzájuk kapcsolódó érzelmi válaszokat. Ezen felül érdemes kis lépésekben elkezdeni az önfejlesztést, azaz kismértékű kockázatot vállalni olyan dolog kapcsán, ami fontos számunkra. Ezt követően részletesen, elemezhetjük, hogy milyen eredményeket hozott számunkra ez a tapasztalat milyen nehézségekkel szembesültünk és mi segített bennünket, hogy megtegyük a következő lépést.

Tanulásorientáltság mutatja meg, hogy szívesen okulunk-e a kudarcokból, hibákból. Itt lehet, hogy először át kell keretezni a hibákról való gondolkodást és saját élményeken, tapasztalatokon keresztül utólag megvizsgálni, mit tanultunk, mennyit fejlődtünk egy-egy kudarcot követően. Hasznos lehet a belső kritikus hanggal való bánásmód elsajátítása is. A belső kritikus gyakran azért jön, hogy támogasson, jobb teljesítményre ösztönözzön, azonban ezt nem feltétlenül jó eszközökkel teszi, hiszen gyakran ítélkező, hibáztató, vagy becsmérlő. Ha viszont megértjük a célját és a szándékát, könnyebb lesz elcsendesíteni őt a fejükben, és egy belső támogató hangot beültetni a helyére, amelyik biztat bennünket.

4) MAGABIZTOSSÁG:

Saját képességekbe vetett hit arról szól, hogy „hiszek abban, hogy képes vagyok rá – vagy szert tudok tenni a szükséges tudásra, képességekre”. A magabiztosság erősítése egy hosszabb folyamat és kapcsolatban áll a fenti tényezők mindegyikével. Tehát, ha azok közül valamiben fejlődünk, az pozitívan hat erre a dimenzióra is. Első lépésként egy megbízható felméréssel érdemes azonosítani a személyes erősségeket, erőforrásokat és példákat is hozni arra, amikor ezek használata eredményre vezetett. Külső visszajelzéseket is lehet kérni annak érdekében, hogy jobban rálássunk saját viselkedésünkre, erényeinkre és fejlesztendő területeinkre.

Interperszonális magabiztosság a kommunikációs képességről és a személyes vélemény kinyilvánításáról szól. Ide tartozik az asszertivitás, a meggyőzés, a nemet mondás, a konfliktuskezelés kapcsán a személyes magatartási módok megismerése, valamint a kommunikációs eszköztár célzott bővítése, mind elméleti, mind gyakorlati oldalról.

Legyen szó személyes vagy a csapat egészét érintő stressz kezelés, vagy mentális állóképesség fejlesztésének igényéről a Pannonjob szakértő kollégái állnak rendelkezésére. Keresse kollégáinkat bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

Gácsi Anna
Szervezetfejlesztési vezető, tréner, coach
+36 20 222 9223
[email protected]

Nyakas Kitti

szervezetfejlesztési tanácsadó, tréner

+36 (30) 396-6027

[email protected]