A minimálbérnél többet keresők kevesebbet visznek majd haza

A felmérést 2011 októberében készítette a gazdaságkutató. A 250 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek az 1,3 milliós létszám alapján a vállalkozások 63 százalékát reprezentálják. A vizsgálatban az 1200 cégvezetőt arról kérdezték, hogy a minimálbér emelése következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora béremelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében.

A minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze négy százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban (7 százalék) a 100 és 200 fő közöttiek. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére - írja a GKI. Felhívják arra is a figyelmet, hogy az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést.

A GKI Gazdaságkutató emlékeztet arra, hogy a minimálbéremelés (18 százalékos béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenésének megakadályozására a szokásos bérkommandózás helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Aki nem teljesíti a béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére), nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást.

Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel. Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, és a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit.

Azok között a cégek között, amelyek a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem közvetlen állami támogatást nem szándékoznak igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82 százalék), mint azok között, amelyek ilyet terveznek (73 százalék). Utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás - fogalmaz a GKI Gazdaságkutató.

Látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint négyötöde képtelen lesz teljesíteni a kormány elvárásait. Így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset.

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a kafeteria rendszer újabb adója és a keretösszeg mérséklése további veszteségeket jelenthet, s így a tényleges jövedelem a bérnél is jobban visszaeshet.