kapubanner for mobile
Megjelent: 16 éve

A mobilitás lélektani határai

A négy évvel ezelőtti uniós csatlakozás óta 70-80 ezren próbáltak szerencsét Nyugat-Európában. Angliában a magyarok a keleti uniós munkavállalók között elenyésző számban vannak jelen. Ám úgy tűnik, belföldön sem szívesen utazunk vagy költözünk más városba egy munkalehetőség reményében.

images

images

"A munkavállalók szabad mozgása miatt nincs hivatalos statisztika az EU-csatlakozás óta külföldön munkát vállalt vagy jelenleg is kint dolgozó magyarok számáról. A becslések szerint Angliában, Ausztriában és Németországban eddig 20-20 ezren, míg Írországban 4-5 ezren fordulhattak meg" - mondta el Pályacsúcs Magazin megkeresésére Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője.

A külföldi munkavállalásra készülők egyik legkedveltebb célországa az Egyesült Királyság. Sok állástalan hazai munkavállalónak vonzó a magyarországinál négyszer magasabb fizetés.

"Nagyjából tízszer annyian érdeklődnek külföldi munkalehetőségek iránt, mint ahány személyt ténylegesen ki tudunk közvetíteni. A jelentkezők nagy része a nyelvtudás hiánya miatt vérzik el az állásinterjúkon. Használható angoltudás nélkül gondolni sem érdemes a külföldi munkavállalásra"- mondta el Tanay Marcell, az Eu Work Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Egyébként a külföldre vágyó magyarok mellett a munkaközvetítők számára is gond a mobilitás hiánya. A probléma fő oka: a külföldön kelendő szakmákban kevesen beszélnek angolul, a nyelvet magabiztosan használók viszont nem tudnak végzettségüknek megfelelő munkát találni.

Bölcsész diplomával felszolgálóként

Tanay tapasztalatai szerint a leggyakrabban felsőfokú végzettségű, angolul is jól tudó, ám jelenleg kevésbé piacképes (bölcsész, művelődésszervező, jog, marketing, esetenként közgazdász) diplomával rendelkező, hazai fizetésükkel elégedetlen, 26-28 éves fiatalok vállalnának külföldi munkát. Őket leggyakrabban a vendéglátóipar szakképzettséget nem igénylő területein - felszolgálóként, recepciósként, konyhai kisegítőként, büfé-pultosként, gyorséttermi dolgozóként vagy takarítóként - alkalmazzák a kinti minimálbérért - átszámítva átlagosan heti 80 ezer forintért.

Megfizetik a mérnököket itthon is

Könnyen ki lehetne jutni Nyugat-Európába mérnökként, ám a hazai szakembereket nem hozza lázba a külföldi karrier, ugyanis őket itthon is aránylag jól fizetik. A kezdők bruttó 200-250 ezer forintról indulnak, ami három-négy év szakmai gyakorlattal már a bruttó 450-500 ezer forintra emelkedik. A trend szerint a hazai mérnökök inkább külföldi projektmunkák távmunkás elvégzésére törekednek alvállalkozóként.

Inkább ingáznak Ausztriába

Az EU Work ügyvezetője emellett arról számolt be: az idegenben dolgozó magyarok többsége amúgy sem szeretne kitelepülni vagy pár évnél többet eltölteni külföldön. Többségük anyagi okokból dönt a külföldi munkavállalás mellett és rendszerint olyan országot választ, ahonnan nem túl körülményes hazalátogatni. Így Ausztria és Németország ezért is népszerű a külföldi munkát keresők körében.

Budapesttől 50 kilométer a lélektani határ

A munkavállalók belföldön sem szívesen költöznek vagy ingáznak naponta. Tatabánya, Székesfehérvár, Mór, Esztergom és a Győri Ipari Park például garmadával kínálja a szabad mérnöki pozíciókat. A szakemberek többsége azonban nem szívesen áll kötélnek, ha vidéki állásajánlattal környékezik meg a fejvadászok.

Pethő Anikó, az Aarenson Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója úgy tájékoztatott: tapasztalataik szerint a mérnökök többsége legfeljebb vezetői pozíció kedvéért hajlandó a fővárostól akár 70 km-re munkát vállalni. A beosztott mérnököknél ez a távolság általában 30-40 km.

A lélektani határ egyébként a Budapesttől 50-52 km-re fekvő Tatabánya és Székesfehérvár térsége. Az ingázást vállaló szakemberek legalább az útiköltség 80 százalékára igényt tartanak, míg költözni legfeljebb 15 százalékuk hajlandó a munkáért. A frissen végzett mérnökök sem szívesen számolnak a fővároson kívüli lehetőségekkel: a tapasztalatok szerint csak minden ötödik venné fontolóra a vidéki karrierstartot.

  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!

Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk

A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt

A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk

Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?

Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk