Megjelent: 5 éve

A mosdóban nem szívesen találkoznak az irodai dolgozók a takarítókkal

Egy új európai felmérés feltárja, hogyan szeretnének az irodai dolgozók együttműködni a takarítókkal, kivéve a mosdóban, ahol nem szívesen találkoznak a személyzettel. Viszont bár a túlnyomó többség megbecsüli a tisztítók munkáját, a nevüket csak a munkavállalók fele tudja.

Az éjjeli takarításról a nappalira való átállás jelentéktelen változásnak tűnhet, de valójában komoly hatással van a takarítók és dolgozók viszonyára, de hogy pontosan milyennel, arra egy friss kutatás derített fényt, amelyet az SCA készített a Tork-al közösen. Az eredményekből kiderült például, hogy a dolgozók 49 százaléka szeretné, hogy a takarítók kapcsolatba lépjenek velük és munkatársként viselkedjenek. Ennek ellenére csak a megkérdezettek fele tudja a munkahelyén dolgozó takarítók valamelyikének a nevét.

Európában most van folyamatban az éjszakairól a nappali takarításra való átállás. Az új felmérés szerint a takarítás Európában az esetek több mint felében korán reggel vagy a hivatalos munkaidő alatt történik. Eközben az irodai dolgozók 49 százaléka szeretné, hogy a takarítók kapcsolatot teremtsenek velük és munkatársukként kezeljék őket. Mindössze 14 százalékuk szereti jobban, ha a háttérben maradnak, és nem zavarják őket a munkavégzésben.

„A takarítók szerepe változóban van: láthatatlan, éjjel dolgozó munkaerőből a munkahelyek szerves részévé válnak. Ezzel párhuzamosan a nyelvi és szociális készségek, valamint a rugalmasság egyre fontosabb tulajdonságokká válnak a takarítók számára a jövőben” – mondta Badar-Szabó Virág, az SCA magyarországi és dél-kelet európai marketing tevékenységéért felelős menedzsere.

Annak ellenére, hogy a dolgozók szeretnének kommunikálni a takarítókkal, mindenképpen lenne hova fejlődni ezen a területen. Tízből nyolc dolgozó találkozik személyesen legalább heti egyszer takarítóval a munkahelyén. Eközben 41 százalékuk ritkán, vagy soha nem lép kapcsolatba vagy beszélget a takarítókkal, és csak a felük tudja valamelyik takarító nevét.

A mosdó – az iroda legprivátabb része

A legtöbb válaszadó komfortosan érzi magát, az iroda bármely helyiségben találkozik is a takarítóval. A mosdó az egyetlen olyan hely, ahol valamennyire mégis kellemetlenül érinti őket a találkozás. Négyből egy válaszadó nem érzi magát komfortosan, amikor a mosdóban találkozik egy takarítóval.

„A mosdót könnyen tekinthetjük egy olyan intim területnek, ahol kényes dolog másokkal kapcsolatba kerülni. A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadók 91 százaléka mégis komfortosabban érzi magát, ha a takarító köszön, mint ha hozzá sem szólna” – hangsúlyozta Badar-Szabó Virág.

Az eredmények alapján van néhány egyszerű és praktikus megoldás, amivel a takarítók enyhíthetnek a mosdóban való találkozás okozta kényelmetlenségen: 79 százalék érzi magát komfortosabban, ha a takarító ugyanazt a nyelvet beszéli, 77 százalék érzi magát komfortosabban, ha tudja, hogy ki a takarító, 67 százalék érzi magát komfortosabban, ha a takarító egyenruhát visel saját ruhadarabjai helyett.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalataik alapján melyek azok a legfontosabb tulajdonságok, mellyel a legjobb takarítóknak rendelkeznie kell, a válaszadók a gyorsaságot, az alaposságot és a kedvességet emelték ki. A megkérdezettek legtöbbje (33%) a gyorsaságot és hatékonyságot tartotta a legfontosabbnak, Ezeket az alaposság és a lelkiismeretesség (30%), a kedvesség és a barátságosság (15%), majd a segítőkészség (9%) követte.

Az irodai dolgozók megbecsülik a takarítók munkáját

A létesítményüzemeltető cégek számára fontos téma a takarítókkal szembeni tisztelet és megértés hiánya, annak ellenére, hogy az új felmérés azt mutatja, hogy az irodai dolgozók megbecsülik a takarítók munkáját. Többségük (84 százalék) elismeri, hogy közvetlen hatással van munkahelyi közérzetükre. A többség azzal is egyetért, hogy a takarítók által végzett munka fontos az üzletük sikeréhez. A válaszadók 92 százaléka érzi úgy, hogy a takarítók által végzett munka arra is hatással van, hogy a fogyasztóknak milyen benyomása alakul ki a cégről. A megkérdezettek 71 százaléka szerint pedig a takarítás minősége közvetlenül hatással van a vállalat nyereségességére.

„A takarítócégek és dolgozóik arra törekszenek Európa-szerte, hogy minden nap tiszta, higiénikus és biztonságos környezetet teremtsenek azokon a helyeken, ahol sok ember fordul meg, mint például az irodákban, a kórházakban, a reptereken, a vasútállomásokon, stb. Tapasztalataink azt mutatják, hogy amikor az emberek látják, hogy mit is csinálnak a takarítók, egyből megértik, milyen fontos is ez a munka. Éveken át dolgoztunk azon, hogy növekedjen a takarítók munkájának az értéke és nagyon jó érzés látni, hogy a felmérés eredményei szerint egyre jobban tisztelik és elismerik őket” – mondta Andreas Lill, az Európai Takarítóipari Szövetség főigazgatója.
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
5 új szakma, ami trendi az álláspiacon

Ki is az a vendégélmény-menedzser a Mekiben? Kiből lesz employer brand specialist? Miben segít a Z generációs szakértő? A technológiai fejlődés és... Teljes cikk

Alig maradt szabadsága a fizikai dolgozóknak

A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai... Teljes cikk

Hogyan változott az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében?

Az AppDynamics tanulmánya szerint a válaszadók 81 százalékának pályafutásuk során a járványhelyzet okozta az eddigi legnagyobb technológiai kihívást. Teljes cikk