kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 7 éve

A PISA-eredmény egyik oka: keveset költ Magyarország az oktatására

Az elégségesnél kevesebbet fordít a gyerekek oktatására Magyarország. Magasabb óraszámban volna szükség a természettudományok tanulmányozására, és a jól teljesítő országokhoz képest nálunk van a legkevesebb matematikaóra egy héten, ami az eredményeken is meglátszik - mondta el a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára a PISA-vizsgálattal foglalkozó MTA fórumon.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára a nemzetközi felmérések tudományos hátteréről szóló előadásában arról beszélt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti fórumán, hogy az oktatásra fordított költségek növelése egy bizonyos szint után - ez tanulónként a gyermekek 15 éves koráig körülbelül 50 ezer dollár - önmagában nem javítja a teljesítményt, de Magyarország ennyit sem költ oktatásra, így nagy szerepe van annak, hogy milyen módon használják fel a rendelkezésre álló forrást.

Hozzátette azt is, hogy a magyar diákok nem fordítanak annyi időt természettudományok tanulmányozására, mint a jobban teljesítő országokban. Megjegyezte: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a legkevesebb matematikaóra van egy héten, ez pedig az eredményeken is meglátszik.

Kiemelte az eredményekben a felkészült tanárok szerepét, és azt is, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni az iskolák autonómiája és elszámoltathatósága között.

Ne vonjunk le felületes következtetést

A PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és hozzá kapcsolódó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett konferencián Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy a PISA-tesztekben nem arra kíváncsiak, mit tudnak a tanulók a konkrét tárgyakból, hanem hogy miként tudják a megszerzett tudást hasznosítani. Szerinte a tavaly, év végén nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó, az alkalmazási készségek tekintetében azonban fokozatos romlást lehetett tapasztalni.

Úgy vélte, a PISA-felmérések adataiból levonható következtetéseket csak megfelelő tudományos munka és elemzések árán tudják megadni, a felületes következtetések inkább bajt okoznak.

Minél gyorsabban választ kell találni arra a kérdésre, mit és hogyan tanítsanak a tanárok, de tudomásul kell venni, hogy gyökeres változtatásokat csak átgondoltan, hosszú éveket igénybe vevő kísérletek lapján lehet bevezetni - mondta Lovász László, az MTA elnöke.

Lovász László kitért arra, hogy nem sokkal elnökké választása után kezdeményezte a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását szolgáló kutatásokat, és azt a pályázatot, ami végül évi 200 millió forinttal, 4 éven keresztül támogatja a 19 kutatócsoportot; további 13 pályázó támogatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta.

Lovász elmondta, hogy nem egyszeri reformról kell gondolkodni, az oktatást, a tantárgyak tematikáját, módszertanát folyamatosan karban kell tartani, "ez elkerülhetetlen".

Az utóbbi években romlott a magyar diákok teljesítménye

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a részt vevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában.

A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott 2015-ös felmérés szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben; a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett az OECD átlagánál.

MTI
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
"Digitális jogosítvány" nélkül nagyot fog ütni a "digitális üvegplafon"

A mesterséges intelligenciára érdemesebb nem veszélyként, hanem a digitális műveltség részeként tekinteni, aminek a fejlesztése nemcsak a... Teljes cikk

Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben?

Rengeteg érzelem, meggyőződés, konfliktus és öröm, egymástól tanulás és összefeszülés övezi az interkulturális szervezetek működését. A... Teljes cikk

A munkavállalók készségfejlesztése elmaradásban van, pedig fenekestül felfordul a munka világa

A generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével a munkavégzéshez szükséges készségek 2030-ra várhatóan 68%-kal változnak majd... Teljes cikk