"A szakszervezetek nem mindig a dolgozók érdekeit tartják szem előtt"

Érdekes megnézni, hogy adott cégnél mekkora a szakszervezeti dolgozók aránya. A Richternél körülbelül 30, a Tescónál 14, a Nokiánál 10 százalék, míg az Ericssonnál és a Pannonnál egyáltalán nincs szakszervezet.

Legalább hetven éves az első BKV szakszervezet

A BKV Zrt. és jogelődjei szakszervezeteinek története régre nyúlik vissza. Az első szakszervezet megalapításának időpontjáról nincsen pontos adat, de 1937-ben már voltak jegyzett szakszervezeti tagok, így a megalakulás ennél az időpontnál korábbra tehető. A BKV Zrt.-nél jelenleg 26 szakszervezet van, amelyek az alábbi táblázatban látható struktúrában működnek. (Nagyításhoz kattintson a képre.)

Jó a kapcsolat a BKV és a szakszervezetek között?

"A BKV Zrt. menedzsmentje és a szakszervezetek között jó munkakapcsolat áll fenn" - áll a cég közleményében, amely hihetetlen, de valós állítás, melyet Nemes Gábor szakszervezeti szóvivő is megerősített. A BKV tájékoztatása szerint a társaságot érintő jelentős döntések előkészítésébe a cégvezetés bevonja a szakszervezet képviselőit. A Humánpolitikai Igazgatóságon külön szakterület foglalkozik a szakszervezetekkel, annak érdekében, hogy az együttműködés még közvetlenebb és hatékonyabb legyen. Ezt Nemes Gábor is így látta, hozzátéve: Kocsis István vezérigazgató érkezése új korszakot nyitott a szakszervezetek és a cég kapcsolatában, ugyanis azóta jóval gördülékenyebben működik az együttműködés. A vezérigazgató ugyanis egyből felvette velük a kapcsolatot, és azóta is heti rendszerességgel tárgyalnak velük, bevonva az érdekvédőket a stratégia kialakításába. Előtte sok probléma volt, amely rendeződni látszik. - Ha nem is értünk mindenben egyet, de normális kapcsolat kezd kialakulni a cégvezetéssel. Nem mindegy ugyanis, hogy korrekt partnerként kezelnek, vagy meg sem hallgatnak minket - jelentette ki Nemes Gábor.

November 27-én demonstráció, december 18-án sztrájk

- Hiába van jó kapcsolat, ha a finanszírozás továbbra sincs megoldva - fűzte hozzá a szakszervezeti képviselő. Ezért tartanak csütörtökön demonstrációt a munkavállalók felét képviselő szakszervezetek. A tüntetésen megpróbálják petíciójukat és az összegyűlt aláírásokat átadni Demszky Gábor főpolgármesternek. Nemes Gábor elmondta, az akció célja, hogy megismertessék az utazóközönséggel az érdekképviseletek álláspontját és követeléseiket, valamint, hogy tájékoztassák az embereket a lehetséges december 18-i sztrájk okairól. A tüntetés célja, hogy rábírják a fővárost a BKV rossz gazdasági helyzetének rendezésére. Ha ugyanis nem teljesülnek a követeléseik, fél napos sztrájkot tartanak. Az érdekvédők többek között azt kérik, hogy az állam növelje a normatív támogatást, és a finanszírozás átalakításával teremtse meg a cég stabil működését, a főváros pedig vállalja át a közlekedési vállalat 80 milliárd forintos tartozásából keletkezett kamatterheket, vagy ennek megfelelő támogatással segítse a cég működését.

Nemes Gábor elmondta, hogy tulajdonos nem foglalkozik a milliárdos veszteséggel, pedig lassan a cég hitelfelvételre kényszerül. A dolgozók lehetetlen munkakörülmények között dolgoznak, ugyanis az alkatrészek hiánya komoly problémát okoz. Ráadásul egyes műszaki területeken létszámhiány van, így a dolgozók sokszor túlóráznak.

MTV: egyre zökkenőmentesebb kapcsolat

Arra a kérdésre, hogy mekkora érdekképviseletek működnek az MTV-nél és hogyan reagáltak az évek óta tartó leépítésekre és hogyan tudtak velük dűlőre jutni, Móriczné Zvornik Csilla, az MTV HR és KEM igazgatója kifejtette: három reprezentatív szakszervezet, üzemi tanács és munkavédelmi bizottság is működik a vállalatnál. Érzése szerint az utóbbi években a kapcsolat egyre zökkenőmentesebb. A leépítés természetesen egy érdekképviselet számára mindig fájdalmas folyamat, de az intézmény érdekében a tárgyalópartnereink hajlanak az ésszerű kompromisszumokra. A jó kapcsolat alapja - ebben az esetben is - a rendszeres kommunikáció és a kölcsönös tisztelet.

BA: átképezik az érdekvédőket

A Budapest Airport 2002-es megjelenése, a cég privatizációja átalakította az érdekszervezetek rendszerét, működését: egyes szakszervezetek még a régi rendszerből maradtak rájuk, de alakultak újak is. A BA-nál jelenleg négy reprezentatív szakszervezet működik. A ferihegyi szakszervezetek rendszerén egyébként nehéz átlátni, hiszen sokan nem tudják, hogy a Ferihegyen működő hatvan céget át-átszövik az érdekvédők, amelyek inkább tevékenységekhez kapcsolódnak, mint cégekhez. - Van olyan szakszervezet, amely a Malévben és a Budapest Airportban is működik. Ilyen a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) - meséli Szollár Domokos, a cég szóvivője.

Szollár Domokos elmondta, hogy a repülőtér nagy átalakulás előtt áll, hiszen a fejlesztés és a privatizáció zajlott és zajlik jelenleg is. Ez a folyamat 2006-2007 között indult el és maga után vonta a cég belső átalakulását is, amely a hierarchia minden szintjét áthatja: a felső vezetéstől az alsóbb munkakörökig. Ezeket a változásokat pedig kommunikálják a munkavállalókat képviselő szervezetek felé. - Összesen 12 ügyben kezdeményeztünk tárgyalásokat a szakszervezetekkel. Nem mindenben, és nem mindegyik szakszervezettel találtuk meg a közös hangot, az együttműködés minősége az ügytől és a szakszervezettől egyaránt függ. Hiszen egyes szakszervezetek egyfajta generáció- és szemléletváltáson estek át, és olyan emberek a képviselőjük, akik jogi vagy gazdasági végzettséggel rendelkeznek, ami nem elhanyagolandó, amikor a költséghatékonyság nevében létrehozott intézkedéseket, a cég profitorientált elképzeléseit kell megérteni - nyomatékosítja a sajtófőnök. Annak érdekében, hogy minél több érdekvédő tudjon méltón tárgyalni a BA-val és értsék az üzleti folyamatokat, a cég igyekszik őket a megfelelő ismerettel felruházni. A jogi és gazdasági képzések ezt e célt szolgálják, amelyekre nagy igény van a szakszervezetisek részéről. De nem mindegyik szakszervezettel lehet konstruktívan együttműködni, teszi hozzá a BA sajtósa, hiszen a konzervatív, állami céghez és gondolati világhoz szokott érdekszervezetekkel nehezebb megértetni a cég üzleti szemléletét. A LESZ például az előbbi kategóriába tartozik, profi módon intézi a dolgait.

A szakszervezet és a munkáltató is taktikázik

Apropó LESZ. Az elmúlt hónapokban mást sem lehetett hallani, milyen elégedetlenek a reptéri dolgozók illetve hogy a pénzügyi és a légi közlekedés következtében biztosan lesznek leépítések, ám azokat a BA titkolja a munkavállalók elől. A légi közlekedési szakszervezet legalábbis ezt állította még októberben. A LESZ szerint a munkaadó a közelmúltban további elbocsátásokba kezdett: egyesével, kis csoportokban mondanak fel a reptéren dolgozóknak, erre hivatkozva pedig nem terjesztettek be leépítési tervet a munkaadói szervezeteknek. Szollár Domokos szerint ez nem igaz. Szerinte két szinten folyik a szakszervezeti egyeztetés: egy a sajtó és egy a tárgyalás szintjén. A cég intézkedési tervet készített rövid és hosszú távra, amelyben a munkakörülmények javítása szerepelt, továbbá még februárban minden érdekképviseletnek bemutatták a Budapest Airport átalakítására vonatkozó dokumentumokat, mely területekhez fognak hozzányúlni és a konzultációk erről folyamatosak. - Egy természetes fluktuáció van a BA-nál, amely a repülőtér működéséből adódik, magyarázza Szollár Domokos. A Budapest Airportnál egy munkatárs hetente két teljes napot azzal tölt, hogy a szakszervezetekkel tárgyaljon, ezzel is azt mutatják, milyen komolyan veszik az érdekvédőkkel történő egyeztetést.

Szollár Domokos leépítésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyes munkakörökben munkaerőhiány alakult ki, és azon voltak, hogy feltöltsék azokat, az utasbiztosításra például 170 embert kellett felvenni, de a kettes terminálnál a buszos szolgáltatást megszüntették, mivel rájöttek, hogy a taxi olcsóbb és jobb megoldás mindenkinek. - Most fejeződött be egy vizsgálat a Budapest Airportnál, amely azt állapította meg, hogy 2008-ban az aktív létszám kettővel nőtt.

Felmondott kollektív szerződés

A BA-nál hatalmas felháborodás övezte a kollektív szerződés felmondását is, amely ez év júniusában történt. - Úgy gondoljuk, hogy nem túl aktuális az a kollektív szerződés, amelyet még 2005-ben, a cég privatizációja előtt kötöttek: a rugalmatlan munkarend, munkaidő nem igazán illeszkedik a repülőtéren azóta bekövetkezett változásokhoz - indokolta a változtatást a kommunikációs vezető. Hiszen 12 órás munkarendben dolgoztak ez előtt a dolgozók, amely nem illeszkedett a forgalomhoz. Így bevezettük a 6, 8, 12-es munkarendet. Ez költséghatékonyabb a cégnek, így ugyanis nem kell kifizetnie a holtidőszakot - tette hozzá Szollár. A szakszervezetek szerint viszont a Budapest Airport egyoldalúan, előzmények nélkül mondta fel a kollektív szerződést. A tárgyalásokon a legtöbb kérdésben a felek közeledtek a megegyezéshez, 81 munkáltatói javaslatból csak négy kérdés maradt nyitva. Szollár Domokos azonban óva inti a szakszervezeteket, hogy árnyékkormányként működjenek. Szerinte némely érdekképviselők egyfajta szerepzavarban szenvednek, jó lenne tudatosítani bennük, hogy nem az a feladatuk, hogy úgy viselkedjenek, mint egy ellenzék, hanem az, hogy rendben menjen az üzemeltetés. - A Budapest Airport gazdaságos működtetésre törekszik, amelybe semmilyen beleszólása nincsen a szakszervezetnek - szögezi le a cég szóvivője.

A HR az utolsó, ahova a dolgozók fordulnak

A BA igyekszik egyfajta dialógust fenntartani a munkavállalókkal. -A humán erőforrás osztály azonban nem jeleskedik a kommunikációban, ami nem csoda, hiszen nem túl népszerű a dolgozók körében. A munkavállalók szerint a HR-esek az ellenkező oldalt képviselik, nem őket. Bizalmas információkat pedig nem osztanak meg velük. Elvileg arra hivatott a humán erőforrás osztály, hogy a munkáltatót és a munkavállalót képviselje. A valóságban azonban nem így működik - fogalmaz a szóvivő.

"A szakszervezetek nem mindig a dolgozók érdekeit tartják szem előtt"

Arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek mennyiben képviselik valójában a dolgozók akaratát, követeléseit, hogyan lehet ezt lekövetni, Szollár Domokos úgy válaszolt, hogy bár nagyon jó lenne tudni, hogy valójában mekkora az érdekvédők követeléseinek támogatottsága, de utánanézni nekik nincs jogosultságuk. - Négy éve dolgozom a BA-nál, de egyszer sem jöttek oda hozzám, hogy mindennel egyetértek-e, hogy érzem magam. És nem jutott el hozzám olyan információ sem, hogy az embereket képviselnék ezek a szervezetek, hogy tartanának összejöveteleket a dolgozóknak. Nem látom a szakszervezet és a munkavállalók kapcsolatát, kommunikációját - mondta Szolllár Domokos.

Hasonló véleményen van Szőcs László, a MOL HR igazgatója is, aki keményebben fogalmazott a HR Portálnak adott interjúban: "Nyolc érdekképviselet működik a MOL-nál, akikkel nem felhőtlen a viszonyunk. Legutóbb is, amikor bérköveteléssel fordultak hozzánk, sikerült megegyeznünk hét szakszervezettel: olyan ajánlatot tettünk, amelyre nem lehetett nemet mondani. Egy szervezet azonban nem engedett a követeléséből, így minden addigi eredmény meghiúsult. Most nincsen kollektív szerződésünk. Úgy vélem, a szakszervezetek nem mindig a dolgozók érdekeit tartják szem előtt."

A Nokia együttműködik

A Nokiánál egy szakszervezet működik, a mintegy nyolc éve alakult Nokia Vasas szakszervezet. - Folyamatos együttműködésünk van a szakszervezettel, amely a rendszeres párbeszédre és a közös munkára épít - árulta el Katona Gyöngyi, a Nokia Komárom Kft. HR igazgatója. A szakszervezet mindent jelez és a megoldások kidolgozásában is részt vesz. Kollektív szerződése is van a cégnek, amely a szakszervezettel együttműködésben került kidolgozásra. Mindemellett a Nokiánál Üzemi Tanács is működik. - Úttörő kezdeményezésnek tartom, hogy a Nokia a Vasas Szakszervezettel szorosan együttműködve kezdeményezte, és felkészült rá, hogy kirendeléssel átvegyen meghatározott időre erőforrásokat olyan vállalatoktól, amelyeknél már folynak a leépítések, vagy azok a tervezés fázisában vannak. Hiszünk benne, hogy ezen együttműködés keretében a jelen kedvezőtlen helyzetből mindenki számára előnyös helyzetet lehet teremteni - fűzte hozzá a Nokia Komárom Kft. HR igazgatója.

A szakszervezet fogalma

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) értelmezésében szakszervezetnek minősül minden olyan szervezet, amelyet a munkavállalók hoznak létre azzal az elsődleges céllal, hogy a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit megvédjék, érvényesülésüket előmozdítsák.

Mire vannak felhatalmazva a szakszervezetek?

A munkavállalóknak joguk van munkahelyükön szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, függetlenül attól, hogy a munkavállaló szakszervezeti tag-e, avagy sem. A szakszervezet tájékoztatást kérhet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális helyzetével kapcsolatban. A szakszervezet konzultációt kezdeményezhet, és véleményt alkothat a munkáltató által hozott döntésekről.

Kollektív szerződés, üzemi tanács

A szakszervezet jogosult a munkáltatóval kollektív szerződést kötni, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, és hatálya kiterjedhet mindazon munkavállalókra, akik az adott munkaadónál állnak alkalmazásban. A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket és az ezekkel kapcsolatos eljárási rendet, illetőleg a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató vagy több munkáltató másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A szakszervezet akkor jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, amennyiben az üzemitanács-választáson jelöltjei a szavazatok több mint a felét megszerezték. Abban az esetben, ha az adott munkáltatónál több érdekképviseleti szerv is működik, akkor a kollektív szerződést az összes szakszervezetnek együttesen kell megkötnie. Ennek azonban az a feltétele, hogy a szerződést kötő szakszervezetek jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen megszerezzék a szavazatoknak több mint a felét.

A munkavállalók közösségét a munkaügyi kapcsolatokban részvételi jogok illetik meg, amelyeket az általuk választott üzemi tanács, illetőleg az üzemi megbízott gyakorol.

Munkáltató kötelezettsége

A munkáltató köteles döntése előtt a szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

A munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli az üzemi tanács irányában legalább félévente gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, tevékenységi körének lényeges változtatásáról, a nagyobb volumenű beruházásokkal kapcsolatos döntésekről, a bérek, keresetek alakulásáról és más munkaügyi statisztikákról.

Gyimóthy Éva, HR Portal