A team avagy az együttműködő csoport
Meredith Belbin könyvének magyar kiadásához választottuk ezt a címet csaknem 20 évvel ezelőtt (nemrégiben jelentette meg az Edge 2000 Kiadó a könyv 5. kiadását). „Kell egy csapat!” - hallani manapság talán még több helyről. Nem arról van szó, hogy leértékelődtek a zseniális tudósok, magányos hősök, gyorslábú sprinterek, de kétségtelen, hogy összetettebbé, bonyolultabbá váltak a feladatok, élesebbé vált a verseny. Így aztán egyre inkább igaz, hogy „egyedül nem megy”.
A „sikeres vezető” keresése sokáig a „megfelelő egyén” keresését jelentette. A vállalatok az egyének képzettségét, tapasztalatát, teljesítményét vették figyelembe; az egyének kiválasztását, képzését, fejlesztését, motivációját, előléptetését igyekeztek megoldani; az egyének jó és rossz tulajdonságairól vitáztak.
A legjobb HR tanácsadó cégek - mint amilyen például hazánkban a CEB SHL Talent Management Solutions eszközeit forgalmazó SHL Hungary Kft., vagy a Talent Q online képesség- és személyiségmérő tesztjeit forgalmazó Accessassessment Kft. - régóta felismerték, hogy nem elég azt vizsgálni, melyik jelölt felel meg leginkább a munkakövetelményeknek, azt is vizsgálni kell, ki az, aki a leginkább hiányzik a csapatból.
Komplex feladatok megoldásához „színes”, sokféle emberből álló team kell. Belbin kilenc csapatszerepet (csapattagtípust) különböztet meg:
a vállalatépítő jó szervező, fegyelmezett,
az elnök célorientált, objektív, irányító,
a serkentő munkára késztet,
az ötletgyártó kreatív, intelligens,
a forrásfeltáró jól értesült, jó kapcsolatokat épít ki a csoporton kívüliekkel,
a helyzetértékelő megfontolt, jó ítélőképességgel rendelkezik, előrelátó,
a csapatjátékos erősíti a csapatszellemet,
a megvalósító tökéletesre törekszik, semmit sem hagy befejezetlenül,
a szakértő nagy szakmai tudásával szolgálja a sikert.
Természetesen a teamnek nem kell kilenc főből állnia - 3-4 fő az ideális -, egy csapattag több szerepet is betölthet, de csak olyanokat, amelyek megfelelnek személyiségének. A Viselkedés a munkahelyen (OPQ) és a Talent Q személyiségkérdőívből megkaphatjuk a vizsgált személy „csapattagtípus-képét” is: melyek azok a csapatszerepek, amelyek betöltésére alkalmas és melyek azok, amelyek betöltésére nem érdemes erőltetnünk. A „csapattagtípus” épp oly jellemző egy-egy személyre, mint az ujjlenyomat. Ha hozzájutunk ehhez az információhoz és jól bánunk vele, akkor nem fordulhat elő, hogy egy teambe két elnököt delegálunk, miközben fájóan hiányzik belőle egy ötletember, hogy a csupa kiváló szakmai tudással és szuper magas intelligenciával rendelkező tagokból összeállított „sztár-csapat” a végtelenségig vitatkozik anélkül, hogy dönteni tudna, hogy a kizárólag kedves csapatjátékosokból álló team nagyszerűen érzi magát, de nem tud teljesítményt felmutatni.
A nemzetközi nagyvállalatok jó ideje tudják, hogy az objektív módszerek (tesztek, értékelő központok) felhasználása növeli a beválás valószínűségét. Ez a felismerés egyre általánosabbá válik a magyarországi kis- és középvállalatok vezetői körében is. Talán nem kell sokáig várni arra, hogy Magyarországon is közhellyé váljon a HR szakemberek körében: a „szuperembert” - aki kiemelkedően intelligens, de azért nem vész el az elméletekben; erőteljesen irányít, de érzékeny az emberek problémái iránt is; dinamikus és türelmes; jól kommunikál és figyelmesen hallgat; gyorsan és megfontoltan dönt - hiába keressük, de olyan teamet, amely rendelkezik mindezzel a tulajdonsággal, igenis sikerülhet összeállítanunk.
A kiadvány itt rendelhető meg.
A legjobb HR tanácsadó cégek - mint amilyen például hazánkban a CEB SHL Talent Management Solutions eszközeit forgalmazó SHL Hungary Kft., vagy a Talent Q online képesség- és személyiségmérő tesztjeit forgalmazó Accessassessment Kft. - régóta felismerték, hogy nem elég azt vizsgálni, melyik jelölt felel meg leginkább a munkakövetelményeknek, azt is vizsgálni kell, ki az, aki a leginkább hiányzik a csapatból.
Komplex feladatok megoldásához „színes”, sokféle emberből álló team kell. Belbin kilenc csapatszerepet (csapattagtípust) különböztet meg:
Természetesen a teamnek nem kell kilenc főből állnia - 3-4 fő az ideális -, egy csapattag több szerepet is betölthet, de csak olyanokat, amelyek megfelelnek személyiségének. A Viselkedés a munkahelyen (OPQ) és a Talent Q személyiségkérdőívből megkaphatjuk a vizsgált személy „csapattagtípus-képét” is: melyek azok a csapatszerepek, amelyek betöltésére alkalmas és melyek azok, amelyek betöltésére nem érdemes erőltetnünk. A „csapattagtípus” épp oly jellemző egy-egy személyre, mint az ujjlenyomat. Ha hozzájutunk ehhez az információhoz és jól bánunk vele, akkor nem fordulhat elő, hogy egy teambe két elnököt delegálunk, miközben fájóan hiányzik belőle egy ötletember, hogy a csupa kiváló szakmai tudással és szuper magas intelligenciával rendelkező tagokból összeállított „sztár-csapat” a végtelenségig vitatkozik anélkül, hogy dönteni tudna, hogy a kizárólag kedves csapatjátékosokból álló team nagyszerűen érzi magát, de nem tud teljesítményt felmutatni.
A nemzetközi nagyvállalatok jó ideje tudják, hogy az objektív módszerek (tesztek, értékelő központok) felhasználása növeli a beválás valószínűségét. Ez a felismerés egyre általánosabbá válik a magyarországi kis- és középvállalatok vezetői körében is. Talán nem kell sokáig várni arra, hogy Magyarországon is közhellyé váljon a HR szakemberek körében: a „szuperembert” - aki kiemelkedően intelligens, de azért nem vész el az elméletekben; erőteljesen irányít, de érzékeny az emberek problémái iránt is; dinamikus és türelmes; jól kommunikál és figyelmesen hallgat; gyorsan és megfontoltan dönt - hiába keressük, de olyan teamet, amely rendelkezik mindezzel a tulajdonsággal, igenis sikerülhet összeállítanunk.
A kiadvány itt rendelhető meg.
Dienes Zoltán a XX. század matematikatanítási reformjainak világszerte egyik legismertebb, legnagyobb hatású alakja.
Aki kérdez: Érsek Gizella
Első nap a munkahelyen - onboarding rémálmok Hollywoodban