A váratlanság ereje

Nemcsak a váratlan jutalom lehetősége motiváló, de maga a váratlan jutalom is. A viselkedés-lélektan már évek óta foglalkozik azzal, hogyan reagál az állatok agya a váratlan jutalmakra. Egereken végzett híres kísérletében Skinner B.F. pszichológus megfigyelte, hogy a véletlenszerű jutalmak váltották ki a legdrámaibb változásokat az állatok cselekedeteiben. Azok az egerek, akik egy kar lenyomásával változó nagyságú jutalmakat kaptak, sokkal többször nyomták le a kart, mint azok az egerek, akik mindig ugyanannyi jutalmat kaptak.

Azóta több vizsgálat is bebizonyította, hogy az emberek hasonlóképp reagálnak a meglepetésre: az agy örömközpontja sokkal aktívabb, ha az alanyok kiszámíthatatlan jutalmazási mintákat kapnak, függetlenül attól, hogy egyénileg milyen preferenciáik vannak. De nemcsak az öröm miatt szeretjük a váratlan jutalmakat: a meglepetésszerűség azért is fontos, mert olyan új, előre nem látható információkat képvisel, melyeket az agynak valahogy be kell építenie a „mi lesz a következő lépés” modelljébe.

A váratlan jutalom lehetősége arra ösztönöz minket, hogy megtaláljuk a jelentést és elégedettséget abban, amit csinálunk. Mark R. Lepper és David Green pszichológusok tanulmányt készítettek a gyerekek motivációjáról: azok a gyerekek, akiknek korábban elmondták, hogy jutalmat fognak kapni a rajzukért, kevésbé élvezték a rajzolást, mint azok, akik nem számítottak a jutalomra. Vagyis élt bennük az a hiedelem, miszerint a kiszámítható jutalom nem annyira élvezetes.

Az átlagos eredmény jutalmazása hosszú távon szintén eredménytelen és demotiváló

Szintén a Harvard Business School munkatársa, Ian Larkin professzor vezetett egy kutatást, melynek végkövetkezetése az volt, hogy a „hónap dogozója” címkének éppen ellenkező hatása van, mint amit el szeretnének vele érni. 9 hónapon keresztül jutalmazták ilyen módon egy mosóüzem alkalmazottait pontosan elvégzett munkájukért, és bár a program eleinte csökkentette a késések számát, és a munkavállalók pontosabban értek be a munkába, a régi minták, rossz beidegződések később visszatértek, egyesek teljesítménye pedig még jobban visszaesett, amint a díj már nem volt elérhető. Sőt azok a munkavállalók, akiknek a díjazás bevezetése előtt sem volt gondjuk a pontossággal és rendkívül produktívak voltak, a díjazás bevezetése után 6-8 százalékos visszaesést mutattak a teljesítményükben, ami arra enged következetni, hogy igazságtalannak tartották, amiért mások jutalomban részesülnek azért, amit ők amúgy is nap mint nap elvégeznek. A kutatók mindebből azt a következetést vonták le, hogy bizonyos, kiválasztott alkalmazottak jutalmazása a többi dolgozó demotiváltságát eredményezheti, illetve az alapvető munkahelyi elvárások teljesítésének jutalmazása hibás elgondolás, a munkavállalókat kivételes teljesítményükért érdemes elismerni.

A Harward Business School Working Knowledge cikke alapján

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A váratlan jutalom motiválja leginkább munkavállalókat
2. oldal - A váratlanság ereje