A vízen járás módszertana: coaching a 21. században

A szerzők értelmezésében a Vízen járni című könyv a személyes és szervezeti válságok megoldásának komplex rendszere, "kognitív filozófiája", egyben a 21. század ontológiai körképe. A könyv üzenetét meghatározó fontos belátás, hogy az anyagi javak létrehozását fokozatosan felváltja a tudástermelés, a manufaktúra leszármazottait a mentofaktúra. A Vízen járni szisztematikus, egyben játékos bevezetést nyújt a "kreatív rombolás" 21. századi technikájába.

A múlt század húszas éveiben a művészet, miközben megszabadult a filozófiától, maga is elkapta a filozófia nevű betegséget, azóta központi témája saját ontológiája. A filozófia abban különbözik minden egyéb tudománytól (ezért nem is tudomány), hogy minden filozófiai kérdés egyben a filozófia mibenlétére is rákérdez. A húszas évektől a művészet is ilyen módon működik, legfőbb kérdése, hogy mi a művészet. Művészt-e, ha például az alkotó saját emésztése végtermékét álltja ki.

Bizonyos kontextusban igen, miközben a sarki WC-ben termelődő, fizikai értelemben megkülönböztethetetlen párdarabja nem az. Bár ezek a művek nehezen értelmezhetők az esztétika bevett fogalmi keretében, mégis műalkotások. Nem kaptak új nevet, de rávilágítottak a művészet rejtett szerkezetére, ontológiájára. A Vízen járni című könyv szerzőpárosa szerint a coaching fogalma is hasonló, vagyis nyitott és önreflexív. Az információs társadalomban megkívánt segítő szerep változik, nő a fogalom terjedelme, de mégis fellelhető bizonyos mértékű folyamatosság. A könyvben kifejtett úgynevezett ontológiai coachingnak az a jellegzetessége, hogy a beavatkozás magas minőségű és rendszerezett, a szerzők szavaival "posztmcdonaldizált folyamat": standardizált, előre jelezhető, kontrollált és kalkulálható, outputja számos olyan kompetencia, melyek eredőjeként új minőségről beszélhetünk.

Minőségibb élet, jobb párkapcsolat, örömtelibb mindennapok, új perspektívák. Ugyanakkor a coaching "demcdonaldizált" folyamat is, vagyis de-standardizált, előre jelezhetetlen, kontrollt átszakító és az előzetes kalkulációkat semmibe vevő, outputja ennek is számos olyan kompetencia, melyek eredőjeként új minőségről beszélhetünk: minőségibb élet, jobb párkapcsolat, örömtelibb mindennapok, új perspektívák.

A Vízen járni című könyv a coach-szerep "kreatív destrukciója", azaz korábbi értékek, elvárások lerombolása, újabbak, alkalmasabbak, sikeresebbek kialakítása. Célja a nyitott és önreflexív coach megszületése. Miles Davistól egyszer megkérdezték, hogy mi a dzsessz, mire magára mutatott. Arra a kérdésre, hogy mi a coaching, a coach a coacheera mutat: a könyv azt a választ sugallja, hogy rend és kaland, a coach egyszerre autoritás és szellemi partner, tanár és tanuló.

Az ontológiai coaching a szerzők szerint olyan vírus, mely annak érdekében, hogy megfertőzze a befogadók gondolatait, mutálódik. Ezekkel a mutánsokkal kerülünk, mi olvasók (jelen cikk írója is) interakcióba, hogy agyunkat megfertőzve tovább romboljanak és építsenek. A könyv arra a kognitív tudományból származó belátásra épül, hogy az elménk (mind) átfolyik a többiek agyába (brain), és kiterjesztett elmévé (the extended mind) válik. Ez az ontológiai játszótér (az olvasóké itt a tér!) segít abban, hogy meghaladjuk önmagunkat, és élvezettel libikókázzunk az eltérő valóságértelmezések között.

Az szerzők szerint a coaching nem arról szól, hogy miként azonosítható és gyógyítható egy személy lelki vagy testi betegsége. Előfeltevésük az, hogy a személy egészséges és számos igen hasznos készség, képesség, másképpen kompetencia birtokában van. Az ontológiai coaching olyan tanulási folyamat, ami kitágítja a cselekvési lehetőségek terét. Mindenkinek megvannak a saját értelmezései a valóságról: hogy mit gondol arról, ki ő, mit hisz az őt körülvevő világról, hogyan "látja" a dolgokat, saját helyét a világban. Ezt nevezik a szerzők ontológiának. A coaching annak révén tud segíteni, hogy képessé teszik a coacheekat olyan világértelmezésekre, amelyek növelik a megoldások megtalálásának valószínűségét.

A könyv másik, a beszédaktus-elméletre támaszkodó, alapfelvetése, hogy a szavak időnként helyettünk "cselekszenek", ami akkor jelent problémát, ha ezt szándékaink ellenében teszik. A Vízen járni című kiadvány képessé teszi arra az olvasót, hogy tetten érje a lázadó robotként viselkedő kommunikációs gépezeteit és szolgálatába állítsa őket. Segít abban, hogy a szavakat olyan megoldásterek felépítéséhez használja, amelyek kivezetnek megszokásai labirintusából. "Nyelvünk határai, világunk határai". Másképpen: a valóságról alkotott értelmezéseink attól függenek, hogy miként használjuk a nyelvet.

A Vízen járni megtanít arra, hogyan kell kommunikációs gépezeteinket arra programozni, hogy azonosítani tudjuk szándékainkat, vágyainkat, és ezt követően tényleg meg is valósítsuk őket.

Vízen járni (A válságkezelés filozófiája), Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2010, 236 o.

Abaházy Noémi coach