Megjelent: 1 hónapja

A jövő kulcsa, avagy az igényvezérelt munkaerő-gazdálkodás

A munkakörök átjárhatóságáról, illetőleg a specifikus szakmák sajátosságairól beszélgettünk Kővári Zitával, a Volánbusz Zrt. oktatási centrumának vezetőjével és Szabó Imrével, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) Szolidaritás szakértőjével a GINOP-5.3.5-18-2018-00053 számú projekt kapcsán.

Milyen munkaerőpiaci kihívásokkal néz szembe a szállítási ágazat?

Kővári Zita: Az információtechnológiai fejlődés több olyan szakmát is változásra kényszerít, amelyek átalakítására még nem egyértelműek a változtatási irányok. Mindemellett fel kellett térképezni, hogy mely szakmák azok, amelyeknél biztosítható valamilyen szintű átjárhatóság – erre pedig egy projekt keretében vállalkoztunk. Azt vizsgáltuk meg, hogy a MÁV-Volán-csoporton belül melyek azok a munkakörök, amelyek betöltéséhez szükséges szaktudásban átfedések vannak, milyen mértékű a belső munkaerőpiaci átjárhatóság. Több ilyen feladatkör is létezik: a támogatói, humán folyamatok, az informatika és a számvitel területe egyaránt ide tartozik, ezek jellegéből fakadóan lehetőség van arra, hogy egy ilyen munkakört betöltő dolgozó a kötött pálya területéről áttérjen a gumikerekes, közúti területre – vagy éppen fordítva.

Szabó Imre: Egyszer a MÁV-hoz is elér ez a folyamat, hogy össze kell vonni bizonyos munkaköröket, ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen munkakörök mennyire átjárhatók, valamint hogy a munkavállalókat hogyan lehetne átképezni más munkakörre. Kétségtelen, hogy egyre ritkábban vásárlunk jegyet a pénztárnál, viszont cserébe – várhatóan – meg fog erősödni a szolgáltatási terület. Ahogyan a fapados légitársaságoknál sem pénztárnál veszünk jegyet, hanem online, a repülőgépen pedig a fedélzeten rendelkezésre áll egyfajta hosztesz szolgáltatás. Mi ez ügyben interjúvoltuk meg az érintetteket, megkérdeztük mindenekelőtt magukat a munkavállalókat, hogy milyen más területen tudnák elképzelni a munkájukat: esetleg ügyfélszolgálaton, jegyvizsgálóként (kalauzként) vagy esetleg informatikai területen. Azt is megvizsgáltuk, hogy az átjárhatóság Volánbusz-MÁV viszonylatban mennyire áll fönn. Vizsgáltuk tovább azt, hogy miként lehetne közös képzési programot létrehozni ezekre a munkakörökre. Ez előreláthatóan a későbbiekben és inkább a fiatalabb generációk esetén lesz realitás.

Projekten belül melyik szakma belső munkaerőpiaci kompatibilitását vizsgálták meg, és miért?

Kővári Zita: Olyan szakmákat vizsgáltunk meg a projekten belül, amely a közösségi közlekedési vállatoknál jelen vannak, és lehetőség van azok esetleges összevonására. A pénztárosi munkakörre esett végül a választásunk, ahol azt vizsgáltuk, hogy most milyen kihívásokkal kell szembenézniük a munkatársainknak, milyen eszközökkel lehet a munkakört betöltőket felkészíteni az egyre terjedő online ügyintézésre, hogy az ott dolgozók vállalatok közötti munkaerőpiaci lehetőségeit növelhessük. Az online és mobil applikációkon keresztüli jegyvásárlás térhódítása miatt a  pénztárosoknak különböző online elektronikus támogató eszközök használatát kell megtanulniuk, amelyek megkönnyítik adott esetben az ő munkájukat is. A jegyvásárlási szokások változása a klasszikus jegyértékesítési csatorna átstrukturálást is eredményezi, hiszen az online rendszer ellátja azt a fajta nyilvántartást, amit eddig mondjuk kézzel kellett elvégezni.

Szabó Imre: A MÁV-pénztárak még ma is számos esetben lényegében megszakítás nélküli nyitvatartással működnek, azaz sok helyen még éjjel is van pénztár vagy eleve hosszabb nyitvatartással üzemelnek. Ez jelentős humánerőforrás-kapacitást köt le, attól tartunk, hogy ezt nem lehet fenntartani hosszú távon. Ezért kapott kiemelt figyelmet ennek a munkakörcsaládnak a jövője.

Területileg hogy érinti ez a szakmát?

Kővári Zita: Korábban amegyei Volán társaságoknál nehezebben lehetett pénztárost találni, mert azért ez egy nagyon szerteágazó, komoly szaktudást igénylő terület, ráadásul pénzzel dolgoznak a kollégák, ami nagy felelősséget jelent. Az online és applikációkon keresztüli jegyvásárlás előretörésével a korábbi hiányszakma jelleg kezd megszűnni. Nekünk már most arra kell gondolnunk, hogy a klasszikus értékesítési csatorna háttérbe szorulásával milyen egyéb funkciókat láthatnak el a pénztáraink. A nagyvárosokban, illetve a fiatalabb utazók egyre nagyobb mértékben használják a mobileszközeiket.

Elterjednek majd a MÁV-Volán pénztárak?

Kővári Zita: A MÁV-Voláncsoport stratégiai együttműködésének egyik alapvető célja a tarifaközösség és az egységes értékesítési rendszer létrehozása, ami nyilvánvalóan közös  MÁV-Volánbusz értékesítési csatornák kialakítását teszi szükségessé. Itt lép be a közös képzés igénye: arra szeretnénk felkészülni, hogy később olyan munkatársaink legyenek, akik mindkét közlekedési forma esetében megfelelő tájékoztatást, illetve jegyet és bérletet tudnak adni. Egyelőre az információs rendszerek integrációja folyik, de ezzel párhuzamosan a projekt keretében előkészítettünk egy közös képzési tematikai javaslatot is.

Mik a legfőbb tapasztalatok a projekt megvalósítása során?

Kővári Zita: Elkészítettünk egy dolgozói és egy munkáltatói kérdőívet, amelyet a MÁV-Volán-csoporton belül széles körben töltettünk ki. Az eredményekből kitűnik, hogy az ebben a munkakörben dolgozók aggódnak az elektronikus jegyvásárlások elterjedése okozta feladatvesztés miatt, és a megszerzett tapasztalataikat más területen is szívesen kamatoztatnák, illetve a munkáltatók is értékesnek tartják a dolgozók által megszerzett szakmai tudást, és szeretnék azt más területeken is felhasználni.

Szabó Imre: Ez a projekt 2018-ban indult, az egyik fő prioritása a munkaerőhiány kérdésköre, illetve a változáskezelés volt. Előbbi a pandémia miatt valamelyest enyhülni látszott, ugyanakkor szembesültünk azokkal a kihívásokkal is, hogy a műszaki fejlesztések, az informatikai háttér és technológia változása számos területen előbb-utóbb munkaerő-fölösleget eredményez. Tehát miközben kezelnünk kell a munkaerőhiányt, azzal párhuzamosan azon is kell gondolkodni, hogy milyen át- és továbbképzési, illetve ezzel összefüggésben milyen munkaerő-átcsoportosítási lehetőségek vannak. Összességében tehát a projekt egy többes kihívással szembesült: egyrészt a fiatalok beilleszkedésének segítésével (miközben az idősödő munkavállalók problémájával ugyanígy együtt kell élnünk), a munkaerőhiány kezelésével, továbbá a modern kor kihívásaira adott megfelelő válaszokkal.

Milyen javaslatokat fogalmaznak meg a projekt résztvevői a munkáltatóknak?

Kővári Zita: A munkakör munkaerőpiaci kompatibilitásának növelése érdekében a projekt résztvevői egy képzési tematika javaslatot tettek, ahol a szakmai alaptevékenység oktatását követően lehetne szakosodni a vasúti, illetve közúti pénztárosi tevékenységre. Ezen kívül az olyan munkaköröket igyekeztünk azonosítani, ahol a jelenleg pénztárosi munkakörben dolgozók szakmai tapasztalatát tovább lehet kamatoztatni.

Szabó Imre: A projekt a végéhez közeledik, a záró javaslattételi anyagon dolgozunk, ennek keretében a szektor érintett részvevőivel folyamatos szakmai megbeszéléseket folytatunk.

munkaerő-gazdálkodás

 

  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
  • 2022.01.106 azonnal hasznosítható tipp a mentális állapot megerősítéséhez HR-esként sok mindent tudunk tenni annak érdekében, hogy a mentálhigiéné eszközeit bevetve fenntartsuk az egészséges lelkiállapotot. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hibrid munkavégzés: új kihívások a bérszámfejtésben

A hibrid munkavégzés vonzó! A vállalatok kezdik felismerni, hogy a munkahelyi és a munkaidő-rugalmasság fontos megkülönböztető tényező lett az... Teljes cikk

Nem minden a digitalizáció - egyensúlyban a személyes kapcsolatok és a technológia

Az elmúlt évtizedben az új technológiák gyors fejlődése és adaptációja zajlott le életünk szinte minden szegmensében. Akár ebédet rendelünk,... Teljes cikk

Mitől lesz sikeres a HR digitalizációja?

Évek óta beszélünk a HR digitalizációjáról, például a NEXON Konferenciának már 2016-ban ez volt a fő témája. Az elmúlt évig sok vállalat... Teljes cikk