Ahol a bruttó a nettó: még vonzóbb a diákmunka

Szja mentesség: akik a bruttót kapják készhez

A HR Portal által megkérdezett iskolaszövetkezeti vezetők szerint a 25 év alattiakra vonatkozó szja mentesség felpezsdítette a diákok munkavállalási kedvét, felpörgette a munkaerőpiac ezen szegmensét, ami nem csoda, hiszen a törvény következtében a 25 év alatti diákok így a bruttó bérüket kapják készhez. A döntés következtében a munkát vállaló fiatalok és a ledolgozott órák száma is nőtt, mondta Majzik Nándor, a Meló-Diák cégvezetője: „a dolgozó diákok száma kb. 5%-os növekedést mutat. Ezenkívül a ledolgozott óraszám is emelkedett, ami jelentős eredmény, figyelembe véve, hogy a felsőoktatásban tanulók több mint fele már dolgozik.” 

Az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás korábban is az egyik legkedvezőbb foglalkoztatási forma volt, mert a rajtuk keresztül dolgozó fiatalokra csak a 15%-os szja fizetési kötelezettség vonatkozott, és vonatkozik most is, 25 év felett, további járulékfizetési kötelezettségektől mentesen. 

Előfordul, hogy ez az adókedvezmény egy cégen belül bérfeszültséget kelt, ugyanakkor a szakértők szerint megfelelő kommunikációval ez a feszültség csökkenthető, és azt is figyelembe kell venni, hogy a diákok főállása a tanulás, és emellett bizonyos napokon és korlátozott időben végeznek munkát, amivel olyan előnyök nem járnak, mint a táppénz vagy a szabadság, ami a főállású munkavállalókat megilleti. Egyben azt sem érdemes elfelejteni ezzel kapcsolatban, hogy állami, jogszabályi döntésről van az adómentesség esetén szó, vagyis nem a munkáltató adja ezt a lehetőséget.

Ennél nem kereshet kevesebbet: 1534 forintos órabér a minimum

Ennél nem kereshet kevesebbet egyetlen diák sem, mert ez a minimum órabér. Vagyis a minimálbér tavalyi emelésével a diákmunka bérek is emelkedtek, ugyanakkor a szezon további emelkedést nem hoz, mondta Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet vezetője: „alapvetően a nyári diákmunka-szezonban nem szoktak emelkedni a bérek a téli vagy tavaszi szezonhoz képest, hiszen túljelentkezés jellemző erre az időszakra. A diákok többsége kihasználja a nyári szünidő alatt felszabadult kapacitását, és keresi a pénzkereseti lehetőségeket. A Mind-Diák Szövetkezetnél július közepétől már jellemzően átlagos mennyiségű jelentkező érkezik, mert a többség a tavaszi-koranyári hónapokban elkezdi a diákmunkákra való pályázást - vagy adott esetben el is kezd dolgozni. Vannak olyan fiatalok, akik csak néhány hétre-napra vállalnak alkalmi diákmunkát, de sokan az egész nyarat végig dolgozzák.” 

„A szezonális igények régiónként és területenként változóak, de általánosan 30-50%-os növekedés figyelhető meg az évközi igényszinthez képest” – tette hozzá Majzik Nándor. Az órabéreket alapvetően a lokáció, a szektor, a feladat jellege, a képzettség határozza meg. Budapesten és környékén általában magasabbak a bérek, mint vidéken. „Budapest környékén általánosan magasabb órabéreket ajánlanak a szervezetek a diákok számára, hiszen itt a piac is sokkal telítettebb, komoly verseny alakulhat ki a diákmunkaerőért” – mondja Margitics Ákos, a WHC Diákszövetkezet üzletágvezetője. 

A szakemberek által megjelölt kereseti sávok a következőképp alakulnak: 

• Könnyű fizikai, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkák: 1600-1900 Ft/óra
• Szaktudást, nyelvtudást igénylő, gyakornoki pozíciók: 1800-3000 Ft/óra

Tóth Rozália, a Prohumán Diákmunka igazgatósági tagja hozzátette, „hogy mérnök és IT területeken ennél kicsit magasabb, akár bruttó 3500 forintos órabér is elérhető, és nehéz fizikai munka esetében inkább 2000 forint feletti órabérek a jellemzőek, sőt akár bruttó 2800 forintot is elérheti az ilyen munkáért fizetett órabér.”

Régiónként: 

• Alföld: 1640 Ft
• Dél-Magyarország: 1750 Ft
• Észak-Dunántúl: 1850 Ft
• Budapest és Pest megye: 1950 Ft 2023 végére Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala vármegyében, valamint a fővárosban és Pest vármegyében az átlag órabér már meghaladta a 2000 forintot.

Legnépszerűbb pozíciók és amire a munkáltatók még igényt tartanak

A nyári időszakban érthető módon megnő a munkalehetőségek száma a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem területén, ami a fiatalok körében népszerű terület is egyben. Göbl Róbert a következő népszerű pozíciókat emelte ki a fent említett területeken: „például recepciósként, fagyipultosként, bárpultosként, gyorséttermi kisegítőként, bolti eladóként, pénztárosként, vagy hostessként is dolgozhatnak a fiatalok. Valamint a különböző adminisztratív és ügyviteli feladatok is népszerűek a diákok körében, legyen szó ügyfélszolgálati támogatásról, riportok készítéséről, számlázásról, digitalizálásról.” Továbbá megemlítette, hogy a fentieken túl a mezőgazdasági, élelmiszeripari szektorokban, valamint a termelőüzemek, logisztikai központok, és a nagyobb SSC-k is szívesen fogadnak diákokat a nyári időszakra, és gyakori tapasztalat, hogy ha „beválik” a diák, akkor később nem csak szezonálisan, de hosszabb távon is foglalkoztatják őket heti 20-30 órában.” 

Margitics Ákos hozzátette, hogy sok cégnél a szabadságolások miatti helyettesítéseket is diákmunkával oldják meg: „Ebben az időszakban a klasszikus strand, fesztivál és vendéglátói munkák mellett a termelő gyártó cégeknél is nagy létszámban biztosítunk a diákoknak feladatvégzési lehetőséget. Sok gyártó cég a nyári szabadságolások problémáját oldja meg ezzel a foglalkoztatási formával. Továbbá számos munkáltató támogatja a saját dolgozóit a gyermekeik nyári munkán keresztüli foglalkoztatásának lehetőségével is, ezzel törekedve az employer brandingre. Így például a szülők számára már ismert környezetben próbálhatják ki magukat a fiatalok.”

Tóth Rozália szerint pedig érdemes különbséget tenni a 18 év alatti és feletti fiatal munkavállalók között: „A gimnazisták, körében továbbra is a kereskedelem, a vendéglátás és az egy-egy napos fizikai, „beugrós” munkák a legkedveltebbek, ahol rugalmas a munkaidő és versenyképes bér vár rájuk.  Viszont az egyetemisták körében már a gyakornoki, hosszabb távú, stabilabb pozíciók a népszerűek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legnagyobb kereslet jelenleg a műszaki, informatikai és gazdasági végzettséggel rendelkező fiatalok iránt van”.

Így toboroznak az iskolaszövetkezetek

A diákszövetkezetek számos lehetőséget megragadnak, hogy elérjék a fiatalokat. Igyekeznek azokon a csatornákon megszólítani őket, amelyek a legrelevánsabbak számukra. Így a legnépszerűbb platformok a közösségi oldalak, a Facebook, az Instagram és a TikTok, de a WHC tart például offline tájékoztatókat, osztályfőnöki órákat, ahol a diákoknak a munkavállalás lehetőségeiről, a munkaerőpiac buktatóiról is beszámolnak. A Meló-Diáknál is az online módszerekre helyezik a hangsúlyt, a fesztiválokon, egyetemi eseményeken történő megjelenést inkább az ismertség növelésre látják jónak. A Prohumán Diákmunkánál is a személyes kapcsolattartásban hisznek számos fórumon keresztül. Azt látják igazán értékesnek, ha a diákok egymásnak ajánlják tapasztalat alapján a szövetkezetet. A Mind-Diáknál is fontosnak tartják az edukációt, rendszeresen küldenek a célcsoportnak hírleveleket, írnak informatív cikkeket, annak érdekében, hogy a diákok a munkalehetőségen túl magukat is igyekezzenek megismerni, az erősségeiket és a gyengeségeiket, és lehetőség szerint minél tudatosabban válasszanak pályát.

Külföldi diákok munkalehetőségei

A Magyarországon oktatási intézményben tanuló külföldi diákoknak lehetőséget adnak a jogszabályok arra, hogy a tanulmányaik mellett, akár szövetkezeteken keresztül munkát vállaljanak. A szorgalmi időszakban heti 30, azon kívül pedig heti 40 órában dolgozhatnak. A külföldi diákok foglalkoztatását tekintve a tapasztalatok eltérnek a különböző iskolaszövetkezeteknél. A külföldi diákok Tóth Rozália, a Prohumán Diákmunka igazgatósági tagja szerint egyelőre szűkebb csoportot képviselnek a munkavállaló diákok között, de növekszik irántuk az érdeklődés, főleg a nyelvi és kulturális szolgáltatások területén. 

Margitics Ákos, a WHC Diákszövetkezet üzletágvezetője szerint a felvevőpiac még szűk munkáltatói oldalon, bár ő is tapasztal némi növekedést: „jelenleg Magyarországon 12.000 diák tanul többek között a Stipendium Hungaricum programon keresztül és nagy érdeklődést mutatnak a munkavállalás iránt. Ezek a diákok nagyon jól beszélnek angolul, rugalmasak és kifejezetten megbízhatóak, amennyiben megfelelő munkahelyet találunk számukra. És itt az amennyiben-en van a hangsúly. Sajnos, azt látjuk, hogy munkáltatói oldalról nagyon csekély egyelőre a felvevő réteg, de évről évre mutat némi növekedést.”

Göbl Róbert a Mind-Diák vezetője elmondta, hogy a múlt hónapban 54 országból fogadtak diákokat, akik a cég szervezésében láttak el gyakornoki munkákat. „Az általános tapasztalat az, hogy legtöbb esetben SSC-k (nagy üzleti szolgáltatóközpontok) és nemzetközi vállalatok várják őket. Számos cégnél még gondot jelent, hogy a munkát irányító személy vagy közvetlen felettes nem beszél nyelveket, így a lehetőségeik szűkebbek azoknak a külföldieknek, akik nem beszélik a magyar nyelvet” – jegyezte meg a szakember. 

Majzik Nándor, a Meló-Ddiák cégvezetője is a nyelvi problémákra helyezte a hangsúlyt: „A magyar nyelvtudás hiánya miatt a lehetőségeik szűkebbek, főleg az irodai szolgáltató szektorban, feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban találnak munkát. Az arányuk évről évre növekszik, mivel a magyarul beszélő diákok bizonyos munkákat már nem, vagy csak aránytalanul magas órabérért vállalnának el.”