Aktív ülés széken - lehetséges?

A mozgásszervi és keringési betegségek egyre nagyobb fejtörést okoznak a munkáltatóknak nem csak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban. Az Európai Bizottság becslései szerint a mozgásszervi betegségek a munkahelyi hiányzások körülbelül feléért, míg a tartós munkaképtelenség 60 százalékért felelősek. Több mint 100 millió európai lakos szenved mozgásszervi betegségekben, így ez az egyik legnagyobb problémát jelentő betegség az unióban. Ne reménykedjünk abban, hogy hazánkban jobb a helyzet, inkább nézzünk szembe a kihívással, és vizsgáljuk meg, mit lehet tenni a mai állapotok javítása érdekében!

"Mivel a mozgásszervi betegségek a munkaképtelenség fő okai Európában, az országok döntéshozói számára elengedhetetlen, hogy felismerjék a mozgásszervi betegségek fontosságát. A mozgásszervi betegségek az európai munkaerőpiacra jelentős negatív hatást gyakorolnak, ezért megoldásokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a mozgásszervi betegségek munkaképtelenséget okozó betegségekből jól karbantartható betegséggé váljanak" -közölte Paul Emery professzor, az Európai Reumaellenes Liga elnöke, az Európai Koalíció Munkaképességért társelnöke korábban egy budapesti konferencián.

"A betegség okozta fájdalom ellenére a mozgásszervi betegségekkel élők nagy többsége munkaképes, és gazdasági szempontból aktív marad, amennyiben megfelelő támogatást kap ehhez. E tekintetben fontos a kezelések javítása, de fontosak azok az intézkedések is, amelyeket az EU és tagállamai, valamint a munkáltatók tesznek a munkahelyek akadálymentesítése céljából" - jelentette ki Neil Betteridge, az EULAR elnökhelyettese ugyanitt.

A mozgásszervi betegségek (köztük a gerincproblémák) jelentős fájdalommal járnak, kezelésük költséges, nagymértékben rontják a beteg életminőségét. A kisebb kezelések 2-3 hét munkahelyi távolléttel járnak, ugyanakkor egy gerincsérv kezelése akár hat hónap (!) távollétet is jelenthet.

Az aktív testmozgást és az egészséges életmódot természetesen semmi sem helyettesítheti teljes mértékben (ezek járulnak hozzá leginkább szívünk és tüdőnk egészségéhez). Sokunk azonban képtelen szakítani ülőmunkájával, mert feladatköre asztalhoz és székbe szögezi. Az üléssel töltött órák száma folyamatosan nő a modern társadalmakban. A legjobb megoldás ezért magát az ülést egészségessé tenni - ehhez persze radikális változtatásokra van szükség.

Az üléssel általában az a legnagyobb gond, hogy passzív tevékenység. Ha sikerülne legalább részben aktívvá tenni, az rengeteget javítana a helyzeten, mert nem csak a gerincet és a törzsizmokat mozgatná, de ezeken át a keringésre, a légzésre, a szív működésére is hatással lenne - vagyis jótékonyan hatna az említett "járulékos" problémákra is.

Lássuk, mi történik, ha passzívan, mozdulatlanul ülünk:
- szervezetünk érrendszeri károsodásokat szenved, melyek ráadásul különféle szövődményekkel is együtt járnak;

- emésztési gondok jelentkeznek, és nő az emésztőrendszer daganatos elváltozásának esélye;

- nő a visszér-betegség és a szívelégtelenség kialakulásának esélye.

A szakemberek tanácsa szerint a legjobb az, ha óránként felállunk és végzünk valamilyen, az egész testet megmozgató gyakorlatot. Ám ki tudja ezt rendszeresen, következetesen betartani munka közben? Csak nagyon kevesen, ráadásul a munkáltatók sem nézik mindig jó szemmel a gyakori munkamegszakítást. Pedig a munkavállalók betegsége, nem százszázalékos állapota azon túl, hogy csökkenti a munkavégzés hatékonyságát, jelentős költséget jelent a munkáltatónak.

Sokat hangoztatott jó tanács, hogy "üljünk rendesen". De hogyan is lehet rendesen ülni egy olyan székben, melyet eleve úgy terveztek, hogy csak passzív ülést biztosítson? Ne gondoljuk, hogy azért, mert egy szék "kipárnáz" minket, megtámasztja derekunkat és jól tart, máris egészséges. A legjobb "ergonomikus" székek is csak arra képesek, hogy biztosítanak egy aránylag egyenes üléshelyzetet, ám e közben is fennáll a veszélye annak, hogy az ülőlap statikus volta miatt gerincoszlopunk a 4. és 5. csigolya között kapja a terhelést, ott kopik ki legjobban, és ott is fog kialakulni - az esetek 95 százalékban - a gerincsérv. A hagyományos székekben gyakorlatilag nem lehet jól ülni.

A megoldás a valóban aktívül ülés

A fenti kockázatokat és tényeket megismerve logikus gondolat, hogy azt a rengeteg órányi ülő helyzetet tegyük egészségessé, melyet mindenképpen székben kell eltöltenünk. Erre kínálnak megoldást az aktív ülést biztosító eszközök. Ilyenek az ülőlabda, a különféle ülőpárnák, és ma már kaphatóak az igazán aktív ülést biztosító székek. Tény, hogy az aktív székek ára magas, de kérdés, hogy mihez képest? Egy egyszerű kivitelű passzív székhez képest valóban magas, de a porckorong-sérv gyógyítási költségeihez és a munkáltatót terhelő költségekhez (a munkavállaló hatékonyságának csökkenése, a hosszú idejű távollét táppénzköltségei, a helyettesítés költségei) képest már egyáltalán nem magas a székek ára.

Jó szívvel arra biztatjuk a munkáltatókat, hogy vizsgálják meg költségeiket, és lehetőségeik szerint biztosítsanak minél több munkatársuknak aktív ülést biztosító székeket. Ezzel nem csak azt érik el, hogy hosszabb távon csökkennek a költségeik, hanem munkáltatói elismertségük (employer’s brand) is javul: a munkavállalók jobban fogják érezni magukat a munkahelyükön, úgy érzik, gondoskodnak róluk azzal, hogy vigyáznak az egészségükre.

Mindent egybevetve egy aktív szék választása nem csupán egy új irodai forgószék beszerzését jelenti. Ezek a székek egyben a munkastílusunk, az egészséghez fűződő viszonyunk átformálását, egy tudatosabb életmód választását is jelentik, mely hosszabb távon, évtizedekben mérhető skálákon fejti ki jótékony hatását. Az aktív székek minőségi követelményeit is ehhez igazították: általában 3 év garancia van a székekre, de az ezredforduló táján gyártott első darabok még ma is szolgálatban vannak, hiszen magas minőségben, fémből és kopásálló kárpitokból készülnek, műanyag alkatrészek nélkül.


Nietschné Gadányi Mária
irodabutik.hu
cégvezető