Alkotmányellenes az ügyeleti díjra vonatkozó törvénymódosítás?

Európai bírósági ítélet mondta ki, hogy ellentétes az uniós joggal, ha az orvosnak a kórházban töltött ügyeletét nem minősíti teljes munkaidőnek a hazai szabályozás. A Vas Megyei Munkaügyi Bíróság ez után állapította meg jogerősen, hogy az ügyelet teljes időtartamára jár díjazás az orvosoknak. Ősszel már a traumatológusok, a gyermeksebészek és az altatóorvosok is bejelentették, hogy nem vállalnak a heti 48 órán túl ügyeletet, ha nem kapják meg a törvény szerint teljes munkaidőre járó díjazást.

Az Alkotmánybíróság ezért decemberben megsemmisítette az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló 2003-as törvénynek azokat a passzusait, amelyek a munka- és pihenőidőt szabályozták, s kimondta, hogy a magyar jogban is az uniós direktíváknak megfelelően kell megváltoztatni a szabályozást.

Az Egészségügyi Minisztérium a napokban nyújtotta be a törvénymódosításra tett javaslatait. A tárca álláspontja szerint azonban az Európai Bíróság döntései alapján jogszerű, ha az orvosi ügyeletnek nem tényleges munkával töltött idejére differenciált díjazást határoznak meg az egészségügyi intézmények. A módosítás, amely július elsején már életbe léphet, elismeri ugyan, hogy az ügyelet teljes ideje munkaidőnek minősül, de kimondja azt is, hogy az egészségügyben dolgozók a heti 48 órán túl csak önként vállalhatnak túlmunkát. A Magyar Hírlap cikke szerint az új szabályozás lehetővé tenné, hogy az ügyeletet, illetve a készenléti díjat a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Ennek hiányában hétköznapi ügyelet esetén csupán a személyi alapbér, illetve az illetmény hetven, pihenőnapon a nyolcvan, munkaszüneti napon pedig a kilencven százaléka fizethető ki az ügyeletet ellátó dolgozónak. Készenlét esetén pedig - tehát amikor a dolgozó otthonában van szolgálatban - az illetmény 25 százaléka lenne kifizethető.

A tervezetet elfogadhatatlannak tartják az érintett szakszervezetek és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is. - Az az évtizedekig folytatott gyakorlat, amelynek során a rendkívüli munkáért nem hogy többet adtak volna, hanem kevesebbet, mint az a Munka Törvénykönyve szerint járt volna, nem folytatható tovább - szögezte le Gyenes Géza, a MOK főtitkára.