Az elbocsátási hullámok ellenére nőtt a foglalkoztatottság

Magyarország 10,05 millió főt számláló népességéből az év második negyedévében 7,72 millióan voltak 15-74 év közöttiek. Utóbbi csoport alig több mint a fele, 3,94 millió fő tartozott a foglalkoztatottak körébe (4 százalékuk részmunkaidőben dolgozott), míg a munkanélküliek száma megközelítette a 297 ezret, az inaktívaké pedig a 3,48 milliót. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 0,2 százalékkal nőtt, a munkanélkülieké 2,9 százalékkal csökkent, így a munkanélküliségi ráta 7,2-ről 7,0 százalékra mérséklődött.

"A nemzetközi helyzet fokozódik"

Az Eurostat 2006. negyedik negyedévi adatai szerint az akkor 7,5 százalékos magyarországi munkanélküliségi ráta kisebb volt, mint a 8,0 százalékos uniós átlag. A régiós mutatókhoz képest viszont csak viszonylagos sikereket könyvelhetünk el, mivel a lengyel és a szlovák ráta ugyan 12 százalék felett volt, de Csehországban és Szlovéniában a miénknél is alacsonyabban, 6,6, illetve 5,7 százalékon állt a mutató. Még az akkor csak EU-tagságot remélő Románia is beért minket, hiszen munkanélküliségi rátája 7,5 százalék volt.

"Az osztályharc élesedik"

A közel négymillió foglalkoztatott harmadának az ipar, közel kétharmadának a szolgáltatószektor, nem egészen tizedének az építőipar, 5 százalékának pedig az agrárium adott munkát.

Az iparban foglalkoztatottak száma egy év alatt kismértékben, mintegy 21 ezer fővel nőtt, a szolgáltatások esetében viszont - alapvetően a kormányzati leépítő intézkedések hatására - közel nyolcezres csökkenés történt. A mezőgazdaságban közel 5 ezerrel apadt a létszám (feltehetően a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően), miközben az építőiparban 6,2 ezer új munkahely jött létre.

A szolgáltatószektoron belül a kereskedelemben például 13 ezer, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások terén 11 ezer fős bővülés következett be, ám a közigazgatás, honvédelem és tb együttesen 20 ezer, az oktatás 7, az egészségügy 8 ezer dolgozót veszített. A közigazgatás, védelem és tb leépítései értelemszerűen a férfiakat, míg az egészségügyben a nőket érintette leginkább. Az oktatásban ellenben a dolgozók negyedét kitevő férfi alkalmazottak száma nőtt, miközben a nőké 9,3 ezerrel esett vissza. Érdekesség, hogy a mezőgazdaságban ugyan fordított a nemek aránya, hiszen ott négy-ötször több férfi dolgozik, mint nő, a létszámleépítések azonban csak az utóbbiakat sújtották.

A KSH adataiból jól látszik továbbá, hogy a leépítések főként a szellemi foglalkozásúakat érintették (14,2 ezer fős csökkenés), azon belül is a vezetőket, illetve az egyéb felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások képviselőit, miközben az ügyintézők és az egyetemi, főiskolai képzettségű foglalkoztatottak száma nőtt. A fizikai dolgozók ezzel szemben fellendüléssel számolhattak, több mint 28 ezerrel emelkedett a létszámuk egy év alatt, miközben a szakképzettséget nem igénylő, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások képviselőinek száma csaknem 24 ezerrel csökkent.

A közszférában indított óriási elbocsátási hullámnak köszönhetően mintegy 12 ezer embertől váltak meg, újabb leépítésekre azonban már nem kell számítani. Különösen, mivel erre már amúgy sincs lehetőség, az év eleji elbocsátások ugyanis a hosszú felmentési idő miatt még nem fejeződtek be - közölte Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szerencsére a távozók jelentős része újra el tudott helyezkedni, bár sokan furcsamód újra a közigazgatásban találták meg a helyüket. Vállalkozás indítására meglehetősen kevesen adták közülük a fejüket, jól mutatja ezt az elbocsátott köztisztviselők elhelyezkedését segítő programok sikertelensége is, a vállalkozásindításhoz kitalált hitelkonstrukciót ugyanis mindösszesen húszan vették igénybe.

A munkanélküliség okai

A foglalkoztatottság növekedésével ugyan értelemszerűen csökkent a munkanélküliség, egyéb paraméterei azonban erősen romlottak, a munkanélküliség átlagos időtartama ugyanis a tavalyi 17,4 hónapról 18,9 hónapra emelkedett, miközben az állástalanok csaknem negyede 25 hónapja vagy annál is régebb óta keres munkát. Aggasztó adat, hogy a munkanélküliek csaknem 14 százaléka, azaz több mint 40 ezer ember nem rendelkezett soha munkával, és hogy ennél valamivel nagyobb azok aránya, akik munkanélküliségüket az időszakos vagy közhasznú munka véget érésével indokolják. Közel 9 ezren adták fel továbbá vállalkozásukat, összesített súlyuk 3 százalék.

Alacsony a munkavállalási hajlandóság

A gazdaságilag inaktívak száma csaknem 3,5 millióra rúg, több mint 46 százalékuk általános iskolai végzettségű, 26 százalékuk pedig érettségizett. Ettől függetlenül az inaktívak legnagyobb táborát a nyugdíjasok jelentik a maguk 56 százalékával. A gyermekgondozási ellátásban részesülők súlya közel 8, a nappali tagozatos tanulóké 24 százalék. Munkanélküli ellátásban csupán az inaktívak 2 százaléka részesült, az egyéb kategória súlya pedig 10 százalék. Minden valószínűség szerint a tanulással, illetve a nyugdíjasok nagy számával magyarázható, hogy az inaktívak 90 százaléka nem óhajt dolgozni menni, a maradék 10 százalék pedig ugyan szeretne munkát, de keresni már nem volt hajlandó.

A Napi Gazdaság nyomán