Az elbocsátott közszolgáknak fel kell készülniük a "versenyre"
Nehéz lesz az elbocsátott állami alkalmazottak sorsa, mivel itthon nagy a különbség a közszféra és a versenyszféra elvárásai, attitűdje között. A közalkalmazottaktól nagyon erős szabálykövetést várnak el, míg a magáncégek jobban koncentrálnak az eredményre - mondta el a Kossuth Rádióban Szekeres Katalin, a Manpower munkaerő-közvetítő kutatási vezetője.
Többezres elbocsátást rendelt el január elején a kormány a közszférában. 6700 állást szüntetnek meg, de Gál András Levente kormánybiztos egy nyilatkozatában hangsúlyozta: ebben a betöltetlen állások is benne vannak. A kormányzat a "gondoskodó elbocsátás" részét képező Karrier Híd Program bevezetésével próbálja majd újra munkához segíteni a dolgozókat. Az elbocsátott közszolgát alkalmazó munkáltatók járulékkedvezményt kapnának.
Háromnegyed hét után a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra keresték a választ, mire számíthatnak, és mit tehetnek az utcára kerülő közalkalmazottak. Szekeres Katalin, a Manpower munkaerő-közvetítő kutatási vezetője szerint rendkívül speciális az ő helyzetük, Magyarországon ugyanis alapvetően különbözik a közszféra és a magánszféra (Nagy-Britanniában sok jó példa van arra, hogy több tízezer, a közszférából elbocsátott dolgozót tanácsadási szolgáltatással ismét munkához segítenek.) Magyarországon ennek olyan gátjai vannak, mint például a sokat emlegetett nyelvtudás-probléma. A gyakorlatban használható angol nyelvtudás ma a magyar versenyszférában elengedhetetlen - mondta el a szakértő.
Minden munkaválalló esetét egyénileg kell megvizsgálni, egy személyes tanácsadó szerepére van szükség, aki személyre szabott tanácsokat ad. "Nagy különbségnek érzem a két szféra között, hogy a közszférában jellemzően erősen szabálykövető magatartást várnak el. A versenyszférában fontosabb, hogy legyen eredmény, és ennek érdekében rugalmasan alakíthatóak a szabályok." - mutatott rá Szekeres Katalin.
A szakember kihangsúlyozta, a volt és a leendő munkáltatónak is nagy szerepe kell, hogy legyen benne, hogy az érzelmi sokkot, egyéb frusztrációkat feldolgozzák a leépített dolgozók. Ez egy olyan helyzet, melyet fel kell tudni dolgozni, és ennek megvan a pszichológiai menete. Félév-egyéves felkészülési idő az a minimum, amire ezek az emberek számíthatnak. Tudatosítani kell bennük, hogy az álláskeresés egy teljes munkaidős "állás", amely napi szintű folyamatos aktivitást igényel.
Magyar Rádió
Háromnegyed hét után a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra keresték a választ, mire számíthatnak, és mit tehetnek az utcára kerülő közalkalmazottak. Szekeres Katalin, a Manpower munkaerő-közvetítő kutatási vezetője szerint rendkívül speciális az ő helyzetük, Magyarországon ugyanis alapvetően különbözik a közszféra és a magánszféra (Nagy-Britanniában sok jó példa van arra, hogy több tízezer, a közszférából elbocsátott dolgozót tanácsadási szolgáltatással ismét munkához segítenek.) Magyarországon ennek olyan gátjai vannak, mint például a sokat emlegetett nyelvtudás-probléma. A gyakorlatban használható angol nyelvtudás ma a magyar versenyszférában elengedhetetlen - mondta el a szakértő.
Minden munkaválalló esetét egyénileg kell megvizsgálni, egy személyes tanácsadó szerepére van szükség, aki személyre szabott tanácsokat ad. "Nagy különbségnek érzem a két szféra között, hogy a közszférában jellemzően erősen szabálykövető magatartást várnak el. A versenyszférában fontosabb, hogy legyen eredmény, és ennek érdekében rugalmasan alakíthatóak a szabályok." - mutatott rá Szekeres Katalin.
A szakember kihangsúlyozta, a volt és a leendő munkáltatónak is nagy szerepe kell, hogy legyen benne, hogy az érzelmi sokkot, egyéb frusztrációkat feldolgozzák a leépített dolgozók. Ez egy olyan helyzet, melyet fel kell tudni dolgozni, és ennek megvan a pszichológiai menete. Félév-egyéves felkészülési idő az a minimum, amire ezek az emberek számíthatnak. Tudatosítani kell bennük, hogy az álláskeresés egy teljes munkaidős "állás", amely napi szintű folyamatos aktivitást igényel.
Magyar Rádió
Elbocsátás, outplacement, munkaerő-piaci és karrierrel összefüggő témákban Hadas Hajdu Helga válaszol.
Dienes Zoltán a XX. század matematikatanítási reformjainak világszerte egyik legismertebb, legnagyobb hatású alakja.
Aki kérdez: Gerőcs Krisztina
Villámkarrier: statisztából rendező