Az összes gazdálkodó szervezet két százaléka vett részt a hazai szakképzésben

Varga Mihály az MSZP-s Sós Tamás több szakképzést érintő kérdésére válaszolva kifejtette: a kormányzat több intézkedést is tett, hogy növelje a cégek hajlandóságát a gyakorlati képzésben. Így például 20-25 százalékkal megemelték a gyakorlati képzés normatíváját, amely már nem szakmacsoportonként, hanem szakképesítésenként jár. Ezt a normatívát egyébként jövőre az infláció mértékével (3 százalék) tovább tervezik növelni. Hazai és uniós forrásokkal ösztönöznék a tanműhelyek kialakítását egyedi kormánydöntések alapján. Az idén megkötött a munkaügyi központok és a felnőttképzéssel foglalkozó cégek 1664 együttműködési megállapodást kötöttek. jövőre pedig új ajánlattételi felhívások fognak megjelenni.

Az MKIK elnöke nemrég a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után közölte azt, hogy számára elfogadhatatlan az új felsőoktatási stratégia. Parragh László a munkaerő-piaci igényeket hiányolta a dokumentumból, valamint többek között a duális, gyakorlati képzés fontosságának kiemelését. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egyébként a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. gyárában közölte, hogy 50 milliárd forint juthat 2014. és 2020. között uniós forrásból a duális szakképzésre, és mintegy 2000 tanműhely is épülhet. Jelenleg mintegy ötezren vesznek részt ilyen szakképzésben, a cégek egyötöde működtet tanműhelyt.

Varga Sós kérdésére azt is leírta, hogy a szakképzés átalakítását megelőző 10 évben a 9. évfolyamon 25-30 százalékos, a 10. évfolyamon 15-17 százalékos volt az átlagos bukás. A tárcavezető szerint ez is a korábbi rendszer sikertelenségét mutatta. Úgy vélte, hogy a szakiskolai tanulmányösztöndíj-programokkal, a gyakorlatorientálttá vált képzésekkel már csökkent a lemorzsolódók száma, a diákok már kilencedik évfolymatól a szakmát tanulhatják és tanulószerződést is köthetnek. Sós Tamás szerint a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása erősíteni fogja a diákok lemorzsolódását.

Világgazdaság Online