Azonnal kirúgnák az indokolatlanul hiányzókat

A Trenkwalder az alkalmazásban álló, valamint a kölcsönzött munkaerő hiányzásait vizsgálta tizenöt vállalat körében. Főleg a fizikai dolgozók távolléte miatt kell újratervezniük a cégeknek a munkaerő-kapacitást, de az sem ritka hogy a szellemi munkaerő - főleg adminisztratív, értékesítési területen - hiányzása borítja fel a rendet. Termeléskiesés, vállalati határidők csúszása, a helyettesítés megoldása, a helyettesítők betanítási költségének finanszírozása, műszakbeosztások átszervezése, a keresőképes dolgozók teljesítményének növelése, túlórák miatti pluszköltségek - legalább ennyi problémát vet fel a betegszabadságok kezelése.

Kevesebbet hiányzunk alapos indok nélkül

Egy emberre átlagosan tíz nap betegszabadsággal számolnak évente a megkérdezett vállalatok, ám több cég szembesül ennek a duplájával - fejtette ki a Világgazdaságnak Toldi Gábor, a Trenkwalder-Multiman központi régió-igazgatója. A KSH adatai szerint az idei első negyedévben 15 százalékkal csökkent a betegszabadság és 10 százalékkal a táppénzes napok száma, ami nem enyhíti a munkaadói panaszokat.

Nem azt jelenti a csökkenés, hogy sokan komoly betegen is dolgoznak, legfeljebb azt, hogy enyhe lefolyású kór miatt nem maradnak azonnal távol a munkától. Van, aki állásféltés miatt nem mer kisebb betegséggel hosszabb ideig otthon maradni, de a csökkenés arra is utalhat, hogy a munkavállalók lojálisak a foglalkoztatójukhoz, és kevesebbet hiányoznak alapos indok nélkül - hangsúlyozta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A betegszabadság csökkenésének oka Dávid Ferenc szerint az is lehet, hogy nem jogosult erre a bedolgozó, az egyéni vállalkozó, a segítő családtag, a társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), és az sem, aki megbízás alapján dolgozik.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára úgynevezett betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A foglalkoztató állja a távolléti díj 80 százalékát, amely még adó- és járulékköteles is.

Csökkentenék a betegszabadságot

A Trenkwalder elemzése alapján a hiányzások számának és időtartamának május-október közötti drasztikus megemelkedése a mezőgazdasági munkák, a háztáji feladatok szaporodásával esik egybe, így a cégek azt feltételezik, hogy nem betegség miatt maradnak távol a dolgozók. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, a háziorvosok nem csak indokolt esetben küldik táppénzre a munkavállalókat. A gyanút az is erősíti, hogy a dolgozó nem tájékoztatja a foglalkoztatóját távol maradásának indokáról, sem annak idejéről.

A terhességi, illetve szülési szabadságot nem jelezték problémaforrásnak a vállalatok. A felmérésből kiderült: ahhoz, hogy a túlzott mértékű hiányzások csökkenjenek, a munkavállalóknak megérje fenntartani a keresőképességüket, a cégeknek ösztönzőnek és szigorúnak kell lennie. Több cég komplex jelenlétösztönző rendszert dolgozott ki a hiányzások kordában tartása végett, vagyis a jutalmazásoknál figyelembe veszik a betegnapok számát is. Dávid Ferenc szerint az egészséges életmódot folytató és a lojális munkavállalók előnyös megkülönböztetése mindenképp jó ösztönző a munkaadók részéről.

Érdekesség, hogy a 26-35 éves közötti 36-45 év közötti korosztály, és ezen belül is a férfiak hiányoznak a legtöbbet.

A Trenkwalder által megkérdezett vállalatok 15 napról tíz napra csökkentenék a betegszabadságot. A válaszadók szerint az indokolatlanul lógók előbb érnék el a táppénzes időszak kezdetét, így kevesebbet keresnének. A foglalkoztatók azt is javasolják, hogy még szigorúbb kontroll övezze a betegszabadságok kiírását, a táppénzjogosultságot és legyenek azonnali hatállyal elküldhetők azok a dolgozók, akik fiktív indokkal vannak betegszabadságon - olvasható a Világgazdaságban.