Boldogsághormonok segítik az eredményesebb kommunikációt
Miért akkor örülünk legjobban, amikor meglátjuk a pincért a rendelésünkkel? Miért kapunk ösztönösen a fejünkhöz, ha valaki hibázik? Ösztönös viselkedésink hátterében a hormonok állnak. Hogy hatékonyabban tudjunk kommunikálni, nem árt tudni, hogyan működnek.
„Ezekben a – látszólag nem összefüggő - helyzetekben a viselkedésünkért hormonális működésünk a felelős. Ha megértjük, sokkal eredményesebb lehet - nem csak az üzleti, hanem a személyes – kommunikációnk” – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a Marketing Szuperkonferencián, melynek az ön- és vevőismeret volt a témája.
A rátalálás öröme
Az ősember amikor talált egy almafát, abban a pillanatban nagyon jó érzés töltötte el, amit a dopamin nevű úgynevezett „boldogsághormon” okozott. Ennek az volt a célja, hogy megjegyezze hol van az almafa, hogy legközelebb is odataláljon.
„Érezte már, hogy megvenni valamit sokkal jobb érzés, mint birtokolni? Vagy, ha ránéz egy kedves ajándékra – amit egyébként soha nem használ – akkor egyébe jut azt érzés amit akkor érzett amikor megkapta? Ez is a dopamin miatt van, aminek a hatása rövid ideig tart, de megszilárdítja a jó élményhez fűződő emlékeket” – magyarázza Wolf Gábor.
Kis lépések, nagy örömök
Ha egy nagy célt kisebb lépésekre bontunk és megünnepeljük a részsikereket, a sok kis siker ugyancsak a dopamin segít eljutni az egyik állomástól a másikig. Ezt aknázzák ki a nyelvoktató és fitness applikációk, maikor az egyes szintek teljesítése után jutalmakat adnak. Sőt! Az eredményeinket meg is oszthatjuk a közösségi oldalakon. A sok kicsi sikerélmény a tudomány szerint több boldogsághormont termel mint ha csak az egyetlen nagy végcélt ünnepeljük meg.
Hasonlóképpen működnek a gyűjtőjátékok is, ahol a gyűjtemény minden új eleme egy újabb dopaminlöket. De az újdonság is dopamint termel. Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen piacra dobjunk új termékeket, vagy akár régieket megújítsuk.
Wolf Gábor szerint azonban nem csak a marketingben lehet hasznunkra a hormonok és viselkedésünk összefüggéseinek megértése, hanem például az önképzésben is.
Ha veszünk egy szakkönyvet, azonnal kezdjük el olvasni – lehetőleg még a boltban - mert amint elmúlik a vásárlás miatti dopaminlöket hatása, alábbhagy a lelkesedés. Emiatt is marad sok könyv kiolvasatlanul a könyvespolcokon megvásárlása után. Ha pedig egy üzleti konferencián hallunk egy jó ötletet, igyekezzünk haladéktalanul, de legkésőbb másnap használni, mert különben a jegyzeteink temetőjében végzi.
Természetesen a dopamin csak az egyik a négy „boldogsághormon” és egy „stresszhormon” közül, aminek működését megértve jobb lehet a marketingünk.
A rátalálás öröme
Az ősember amikor talált egy almafát, abban a pillanatban nagyon jó érzés töltötte el, amit a dopamin nevű úgynevezett „boldogsághormon” okozott. Ennek az volt a célja, hogy megjegyezze hol van az almafa, hogy legközelebb is odataláljon.
„Érezte már, hogy megvenni valamit sokkal jobb érzés, mint birtokolni? Vagy, ha ránéz egy kedves ajándékra – amit egyébként soha nem használ – akkor egyébe jut azt érzés amit akkor érzett amikor megkapta? Ez is a dopamin miatt van, aminek a hatása rövid ideig tart, de megszilárdítja a jó élményhez fűződő emlékeket” – magyarázza Wolf Gábor.
Kis lépések, nagy örömök
Ha egy nagy célt kisebb lépésekre bontunk és megünnepeljük a részsikereket, a sok kis siker ugyancsak a dopamin segít eljutni az egyik állomástól a másikig. Ezt aknázzák ki a nyelvoktató és fitness applikációk, maikor az egyes szintek teljesítése után jutalmakat adnak. Sőt! Az eredményeinket meg is oszthatjuk a közösségi oldalakon. A sok kicsi sikerélmény a tudomány szerint több boldogsághormont termel mint ha csak az egyetlen nagy végcélt ünnepeljük meg.
Hasonlóképpen működnek a gyűjtőjátékok is, ahol a gyűjtemény minden új eleme egy újabb dopaminlöket. De az újdonság is dopamint termel. Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen piacra dobjunk új termékeket, vagy akár régieket megújítsuk.
Wolf Gábor szerint azonban nem csak a marketingben lehet hasznunkra a hormonok és viselkedésünk összefüggéseinek megértése, hanem például az önképzésben is.
Ha veszünk egy szakkönyvet, azonnal kezdjük el olvasni – lehetőleg még a boltban - mert amint elmúlik a vásárlás miatti dopaminlöket hatása, alábbhagy a lelkesedés. Emiatt is marad sok könyv kiolvasatlanul a könyvespolcokon megvásárlása után. Ha pedig egy üzleti konferencián hallunk egy jó ötletet, igyekezzünk haladéktalanul, de legkésőbb másnap használni, mert különben a jegyzeteink temetőjében végzi.
Természetesen a dopamin csak az egyik a négy „boldogsághormon” és egy „stresszhormon” közül, aminek működését megértve jobb lehet a marketingünk.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon