Brexit: alkalmazandó járulék és szociális hozzájárulási adó szabályai

Saját jogú nyugdíjas

Az új Tbj. alapján saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával meghatározott saját jogú nyugellátásban részesül, továbbá
  
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban részesül,
  
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
  

Az új Tbj. rögzíti, hogy Brexit esetén, 2020. december 31-ig, saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Kiküldetés

Mind a jelenleg hatályos Tbj. (azaz az 1997. évi LXXX. törvény) , mind az új Tbj. alapján a biztosítás nem terjed ki többek között a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. A fenti szabály akkor alkalmazható, ha az alábbi két feltétel érvényesül:

1. a fenti munkavégzés a 2 évet nem haladja meg, és
2. az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva már 3 év eltelt.

Az új Tbj. rögzíti, hogy Brexit esetén az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre a fenti szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

• az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett, egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt 3 évet meghatározó feltétel vizsgálatakor egészen 2020. december 31-ig, valamint
  
• a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.
  

Meg kell említeni a fenti 2 éves kiküldetési időtartam meghosszabbításáról rendelkezik mind a hatályos Tbj, mind az új Tbj., mely szerint 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén lehetőség van a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor, ha

• a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
  
• az fenti bekezdésben foglalt körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább 1 év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  

Brexit esetére az új Tbj. rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-ig minősülnek kiküldetésnek.

Megjegyzés: Brexit esetén a fenti, kiküldetésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a szociális hozzájárulási adófizetésnél is azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény nem jelöli meg 2020. december 31-ét határidőként, hanem ehelyett ún. ismert időtartamot említ.

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Mind a jelenlegi, mind az új Tbj. úgy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési (amely idén havi 7 710 napi 257 forint) kötelezettségről. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség egyik feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább 1 éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. A fenti 1 éves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

Brexit esetére az új Tbj. szabályozza, hogy ha a természetes személy az Egyesült Királyságban 2020. december 31-ig rendelkezett lakó- vagy tartózkodási hellyel, ezeket az időszakokat lakó- vagy tartózkodási hely teljesítése szempontjából megfelelően figyelembe kell venni.

Jogszabályi alap: 2019. évi CXXII. törvény 104. §

A cikket a BaBér megbízásából készítette: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella (közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser)

Nyitókép: Frederick Tubiermont on Unsplash