Büntetik a munkahelyi pszichoterrort

Megkezdte munkáját a hatóság annak érdekében, hogy fény derüljön arra, mennyien nem tartják be a januárban életbe lépett "stressztörvényt". Arra kíváncsiak a revizorok, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait - tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Sőt a munkavédelmi felügyelők azt is ellenőrzik, hogy a kockázat értékelését követően a cég megtesz-e mindent, hogy csökkentse a napi robot okozta nyomást.

- A teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a későn kifizetett munkabér - ezek a legnagyobb stresszforrások a munkahelyeken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint. Hernádvölgyi Andrea alelnök szerint az is komoly pszichés terhet jelent, hogy sokan hiába betegek, nem mernek táppénzre menni, félnek, hogy emiatt kirúgják őket az állásukból. Az alelnök szerint sok munkahelyen pszichoterrorral (mobbing) igyekeznek megfélemlíteni a dolgozókat.

Ezt erősíti meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya, amely azt állítja, hogy a dolgozók mintegy három-négy százaléka szenved a pszichoterrortól. A lelki terror eszközei közé tartozik a munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, egészségkárosodást okoz feladatokra elvégzésére való kényszerítés, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések.

A módosított munkavédelmi jogszabályok részben ezek ellenőrzését is lehetővé teszik. A regula alapján ugyanis pszichoszociális kockázatnak minősül minden, a dolgozót a munkahelyén érő olyan hatás - konfliktus, munkaszervezési gondok, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága -, amely stresszt, valamint annak hatására valamilyen munkabalesetet, illetve lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) betegséget okoz - írja a Világgazdaság.

A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott Groszmann Mária, az OMMF elnökhelyettese, hogy az OMMF hatásköre kiterjed a munkavédelmi (azaz a munka-egészségügyi és munkabiztonsági) előírások végrehajtásának ellenőrzésére, és ha indokolt, élnek a szabálysértéssel arányos mértékű szankcionálás lehetőségével.

Ezen munkaadói vétségekért 30 ezertől húszmillió forintig terjedő büntetést szabhatnak ki a felügyelők. A munkaidő szabályainak a megsértése, például túlmunka esetén viszont többmilliós szankcióra is számíthat a cég.

Világgazdaság